Mezőberény története.
Mezőberény (németül Maisbrünn, szlovákul Poľný Berinčok) város Békés megyében, a Békési kistérségben.
Mezőberény mai területén a Körösök völgyének vízjárta helyein ( a folyószabályozás elótt több száz hektárt borítottak el az árvizek éves rendszerességgel) már több ezer évvel ezelőtt megtelepült az ember, a magasabban fekvő helyeken és földhátakon.
Az új kőkortól a honfoglalásig számos erre utaló leletet találtak a régészek. A magyarság letelepedésével , a honfoglalással, új korszak kezdődött a település történetében, hiszen ebben az időszakban alakult ki a későbbi Berény nevű Árpád kori falu. /A településünk folyóját Skolka András szerint "Chrisius-nak, azaz Aranyfolyónak talán azért nevezik, mert aranyhomokot hord magával." A Körösről elmondja még, hogy a mai napig (az 1800-as évek eleje) „alkalmat szolgáltat az aranymosásra.” „Mindazonáltal a jövedelemnek igen alacsonynak kell lennie - írja - mert ezt a foglalkozást robotmunka fejében itt is a cigányoknak engedik át.”
Bél Mátyás (1684-1749) szerint a vidék fekvéséből következtethetünk az ég és a föld természetére. „A fű mindenütt olyan nagyra nőtt, hogy a lovas embernek csaknem a válláig ért, s a kocsi, ló is eltűnt benne, valamint a sok ökörcsorda és gulya, melyek télen-nyáron itt legelnek. Tele volt a róna mindenféle kígyóval, vízi madárral, mert helyenkint nagy tócsák, posványok terültek el, melyben bőségesen tenyészett a vad” -írta.
„Az erdei madarak annál nagyobb számban fordulnak elő, minél háborítatlanabb a táj, s a nádasok is alkalmasak számukra. Van köztük fácán, túzok és más efféle szárnyas. Annyi a daru, hogy kárt tesz a vetésben, nemcsak a friss vetést legeli le, hanem olykor már az érőben levőt is kiszaggatja.”/*
Berény történetét a helytörténészek három korszakra osztják.( Már id.Jeszenszky Károly is ebben a hármas tagolásban ír Berény történetéről.) A Berény név eredetét többféleképpen is magyarázzák. Az látszik legvalószínűbbnek, hogy a Berény szó törzsi név, talán besenyő vagy kabar eredetű. Az ország területén mindenesetre 14 Berény nevű település található, ami a fenti magyarázatot igazolja. / A Berény szó magyarázatai röviden a következők. A „bér” szóból ered Czuczor - Fogarasi szótára szerint. Haan Lajos Attila vezérétől, „Beré”-től eredezteti. Az ószláv „sár” szóból származtatja Karácsonyi. Palóc női nevet, a „Bere”-t, gyanítja Gárdonyi József. Besenyőnek mondja Vadász Pál, és a „bölény” szóból eredezteti, ellenben Bátky Zsigmond az oszmán „vermek-adni” igére gondol. Török nemzetségnévből valónak véli Németh Gyula, és a karakirgiz „Bes-Berény” - Öt-Berény-ben látja analógiáját, míg Pais Dezső a török eredet mellett áll ki, és a „birkin-gyűlés” szót látja benne.!/*
(MezőBerény. Beren 1347, Giur-Beren 1619, Gyur-Bereny 1654. Békés és Gyoma közt esik. Hajdan Nagytelek, Körözs-Tarcsa, Nemes-Kereki, Kis-Kamut és Gyúr vették körül. Egyideig a szomszédos Gyúr helységről Gyúr-Berénynek nevezték, s csak a múlt században kezdték Mező-Berénynek irni. 1723-ban azonban egyszerűen Berény a neve. Neve az ószláv »brnije« szótól származik, a mi sarat jelent.1347-ben fordul elő először, s ekkor még két külön faluból állott. — Az egykori elkülönítésnek az emléke fennmaradt abban, hogy később is két plébániája volt, s ezek egyikét Bal-Berénynek hívták. 1552-ben a berényi plébánosnak két forintot, a balberényinek pedig 3 frtot kellett volna fizetniük a trienti zsinatra utazó követeknek. 1347-ben az Acsay családnak birtoka volt és Acsay Berend fiainak II. Berendnek és Gergelynek, Berendfia Márton békésvármegyei főispán testvéreinek jutott. Már ekkor kőtemploma volt.)*****
A falu a tatárjárás alatt teljesen elpusztult. Berend fia Márton, aki Békési várispán volt, telepíti újra az elnéptelenedett települést. Oklevélben, 1347-ben említik először a békési uradalom birtokaként. Berény az oklevél keletkezésének időszakában a középkori Békés vármegye aprófalvas rendszerének szerves része. Jelentős hely lehetett, két faluból állt, temploma kőből épült. A XIV. század végén Berény a gyulai uradalomhoz tartozott, és királyi adományként többször is gazdát cserélt. Jelentősebb birtokosai között megemlíthetők a Losonczy, a Maróti családok, Corvin János és Brandenburgi György őrgróf. A megyei nemesek 1514 - 1517 között itt tartották a vármegyegyűléseket. („1414. elején, sőt már ezelőtt is, Berényben tartják a vármegyei nemesek és a tisztikar a gyűléseket.”
„E parancsolatot 1514. február 13-án Mező-Berényben a budai káptalan embere Tamás mutatta föl a főispán, szolgabirák s a vármegyei törvényszék egyéb tagjai előtt”
„A márczius 6-iki törvényszéki gyűlésen Mező-Berényben adta tudtára a budai káptalan embere Békésvármegye nemeseinek a király ebbéli rendeletét. A vármegye egész tisztelettel (summa cum reverentia), meghajolt a királyi parancs előtt.”
„A parasztlázadással függ össze azon oklevél is, melyből megtudjuk, hogy Békésvármegye
székhelye 1517-ben még mindig Mezőberény volt.”)*****
A korabeli Berény lakói uradalmi jobbágyok. A földművelés és az állattartás volt a megélhetésük fő forrása, emellett az uradalom részére teljesítették a kötelező jobbágyterheket is. (1403-ban már a gyulai uradalomhoz volt kapcsolva, s igy MaróthyJános kapta meg. Ez nagy gondot fordított Berény gyarapítására, védelmezte ezt az Ábránfyak és a Kamuthyak ellen, s némi szabadalmakat is adott neki. Benne bizakodva költöztettek a berényiek erővel ide egy jobbágyot Méhesről 1468-ban Somlyai Péter, Nagy Péter, Dózsa Albert és Dózsa Tamás nevű jobbágyok a gyulai uradalmi tisztekkel együtt szintén résztvesznek Sopron falu pusztításában. 1496 ápril 18-án Corvin János egy időre elszakította a gyulai uradalomtól és Derencsényi Péternek ajándékozta, s ő azt 1496 júliusban át is vette. Később Corvin megbántabőkezűségét s visszavette Berényt. Ugylátszik azonban, hogy Derencsényi ragaszkodott jogához s Berényt eladta Kantler Ágoston budai kereskedőnek. Biztos, hogy ez 1507-ben be is akarta magát iktattatni, csakhogy ekkor már megint a gyulai uradalom tartozéka volt Berény, s ezért Corvin János özvegye ellenmondott, sőt, hogy a berényieket annál inkább magához csatolja, megerősítette őket a Maróthy Jánostól és Corvin Jánostól kapott szabadalmakban is. Állítólag nagy szükség volt erre, mert az uradalmi tisztek erőszakoskodásai miatt a lakosok nagyobbrészt szétfutottak.Mikor Kantler látta, hogy ő mint egyszerű polgárember nem tudja hozzávaló jogát érvényesíteni, követelését eladta Bakócz Tamásnak. Ámde időközben a gyulai uradalom s vele együtt Berény is még hatalmasabb úrnak, Brandenburgi Györgynek, kezeibe került, s ezzel szemben Bakócz Tamás sem boldogult. 1519-ben ugyan úgy cselekszik Bakócz, mintha az övé volna Berény, és oda adja cserébe Pethő Tamásnak, de maga is elismeri, hogy Berény idegen kézen van, s ha egy év alatt nem tudja kiváltani, ezért és egyéb birtokaiért 1000 frtot köteles fizetni. S ime két év múlva csakugyan kifizet az igért 1000 frtból 800-at. Biztos tehát, hogy Berényt nem tudta megszerezni. Időközben a berényiek az uradalmi tisztekkel megint nagy vitába keveredtek. Lakott akkor köztük egy Vég Imre nevű kereskedő. Ez a gyulai várnagyoknak és kereskedőknek 4—500 frtnyi kárt okozott, s midőn a törvényszék elé idézték, nem jelent meg. E miatt Nagy Péter, a békési ispán kiment Berénybe és fejvesztés terhe alatt szólította fel a berényieket, hogy segítsék őt Vég Imre elfogásában és a gyulai várba való hurczolásában. De biz azok nem segítették és így Vég Imre elmenekült. E miatt Gyula városa, törvényszéke a berényieket arra ítélte, hogy már most ők térítsék meg a Vég Imrétől okozott kárt. A berényiek ez ellen földesurukhoz, az őrgrófhoz, fellebbeztek. Ez biztosan megkegyelmezett nekik, úgy hogy 1526-ban a berényiek már 17 frt és 25 dénárt fizethettek adó fejében. Berény ezentúl is a gyulai uradalom tartozéka maradt egész 1566-ig. Az 1559-iki és 1561-iki összeírások szerint lakosai kötelesek voltak a gabonán kívül a lenből is kilenczedet adni, továbbá a földesúr számára szántani és vetni. Innen van, hogy a gyulai uradalom itt majorságilag is gazdálkodott. 1552-ben 27, 1553-ban 16, 1556-ban 28, 1560-ban 15, 1562-ben 50, 1564-ben 26 kapu utánvetettek lakosaira adót. 1553-ban és 1560-ban egy pár kapu lakatlanul állott. 1557-ben 30 ház volt benne. 1554-ben lakosai 24 1/2 gyulai köböl búzát és 9 köböl árpát adtak kilenczed fejében. Majorságilag pedig 16 köböl búzát termeltek. 1562-ben 30 jobbágynak volt vetése, 4-nek nem. Az előbbiek most 26 köböl, 2 1/2 kalangya búzát s 3 véka árpát fizettek féltizedül. Méhet csak egy gazda tartott.)*****
A mohácsi csata után a törökök 1566-ban elfoglalták Gyulát, ettől az időszaktól kezdve Berény a Gyulai Szandzsák alá tartozott egészen elnéptelenedéséig. A 15 éves háború időszakában, 1596-ban a tatár seregek Berényt is feldúlták. Az 1600-as évek közepén a falu lakói többször megpróbáltak visszatérni, de az 1680-as években az állandósuló hadműveletek miatt hosszú időre lakatlanná vált a település. (1563-ban 68 család lakta, s így a lakosság mintegy 340 főre rúgott. Bírái voltak 1559-ben Csapó Pál, 1563-ban pedig Nagy Fülöp. A lakosok Hőgye, Kamat, Cseh, Kincses, Bába, Ábrány stb. neveket viseltek. A török uralom idejében Berényt Gyúrral együtt 1584-ben Balázsdeák István, Sárközy Mihály és Kövesdy Bertalan nevű egri vitézek kapták meg a kincstártól, s 1585-ben be is iktatták őket. Balázsdeák Istvánnak csak egy leánya maradt, ki Zsegnyey Miklóshoz ment férjhez. S e réven 1620-ban Zsegnyey Miklós vagy inkább özvegye birta. Ennek leánya, Zsegnyey Borbála, Károlyi Mihály neje lett s így a Károlyiak kapták meg Berényt és Gyúrt. A másik adományos Sárközy Mihály 1600 előtt Mező Imrének adta zálogba itt levő részét, s ettől szintén Zsegnyey vette meg. A harmadik adományos, Kövesdy Bertalan, fia, Pál, 1627-ben 400 frtért adta el itt és Gyúrón levő részét Zsegnyey Borbálának özv. Károlyi Mihálynénak, s ekként a két falu egészen a Károlyiak kezére jutott. De ha változtak a falu birtokosai, még nagyobb változások estek meg a falu lakosaival. 1596-ban kirabolta és fölégette a falut a tatárság úgy, hogy lakosai 19 évig bujdostak. Végre egyrészük 1615- ben visszaköltözött Berénybe, előbbeni lakófészkükbe s négy esztendei szabadságot kaptak földesuraiktól. 1619-ben Hajdú Bálint és Cseh Mátyás nevű lakosokat küldötte fel a falu Ér- Adonyba, s ott földesurukkal úgy alkudtak meg, hogy ezentúl évenként földesúri szolgálmányok fejében 25 frtot fizetnek s némi ajándékot adnak. 1633-ban Cseh Mátyás volt a falu bírája s a lakosoknak sok bajuk volt papjukkal, akit azután el is távolítottak a faluból. 1654 táján jómódú lakosa volt Kilenczes Miklós. Ez állítólag megölte egy biharmegyei földesúrnak, a Gálos-Petriben lakó Rácz Jánosnak, egyik jobbágyát, s e miatt Rácz János 1654 ápril. 1-én katonákat küldött Berénybe. Ezek aztán Kilenczes Miklós házát felprédálták, 78 drb. marháját Gálos-Petribe hajtották, magát Kilenczest fiastól együtt fogságba vitték és Váradon börtönbe vetették. Csak 4 évig tartó pör után Károlyi László berényi földesúr közbevetésére szabadult ki Kilenczes, úgy, hogy 1665-ben már tanúságot tehetett Murony határáról. Az 1648-iki, Károlyi Ádám és László testvérek közt történt osztálylevél szerint Károlyi Lászlónak jutott, de ennek ugyancsak meggyűlt a baja némely ónodi, füleki és szendrei katonákkal, nevezetesen Inczédy Mátyás, Galaczy Miklós, Marosy István és Gombos György nevűekkel. Ezek ugyanis 1662-ben Wesselényi Miklós nádortól elkérték Berényt, s a nádor a nélkül, hogy a dolgot megvizsgálta volna, csakugyan nekik ajándékozta. Ezek már mostan annyira zaklatták a falut, hogy 1666-ban a szegény lakosok elfutottak és Berény 1667—72-ig lakatlanul állott. Puszta határát Károlyi László a békésieknek adta ki haszonbérbe. Még a békésieket is mindig háborgatták, fenyegették Galaczy Miklós és társai, a miért a nádortól nekik adott berényi földet használták. Végre hosszú fáradozás után sikerült Károlyi Lászlónak a nádor előtt bebizonyítani azt, hogy Berény őt illeti és a nádor visszavonta 1662-iki adománylevelét. Így azután 1672-ben Berény lakosai újra visszaszállottak s úgy alkudtak meg földesurukkal, hogy évenként 34 tallért fizetnek. Ezt azután fizethették is, de bizony nagyon hiányosan úgy, hogy 1684-ben 11 évről 274 tallérral tartoztak. Károlyi még ennyi adósság után sem kényszerítette őket nagyobb adózásra, csak azt kötötte ki, hogy ha új ember telepedik közibük, az megint fizessen egy tallért. Az ez időben itt lakó berényiek reform. vallásúak voltak, s 1675-ben papjuk volt Várkonyi Mihály. 1685. jul. 16-án még 100 frtot küldenek a berényiek Debreczenbe, illetőleg Károlyi Lászlónak adósságuk törlesztésére, de nemsokára ők is szétfutottak s Berény megint lakatlanná vált egész1702-ig.)*****
A második Berény.
A település történetének egy rövid, de fontos időszaka játszódott le 1702-1709 között. A harcokat követően 1702-ben az elűzött lakosok visszatértek az elhagyott falujukba. 26 család Dályi János lelkész vezetésével megalapította a második Berényt. Veremházakban laktak, sövényfalú, sárral tapasztott templomot építettek, majd harangot öntöttek és elkészítették a község pecsétjét. Az a régi pecsét lett a későbbi, és a ma is használatos címer alapja. /lásd fönt/Mindez elszántságukat jelzi, nem rajtuk múlt, hogy a megújuló település a Rákóczi-szabadságharc alatt újra lakatlanná vált (1709-től - 1723-ig).(Berény megint lakatlanná vált egész 1702-ig. Ez évben 26 család újra megszállotta a falut és papjuk volt Dályai János. A 26 család 1703- ban az akkori nagy szegénységet tekintve fontos lépésre határozta el magát. Harangot öntetett a következő felirattal: »A mezőberényi szent eklesia öntette Békésvármegyében 1703.« Még ez évben azonban a ráczok pusztításai miatt el kellett futniok. 5 év mulva újra visszajöttek s úgy látszott, hogy állandóan meg akarják ülni a falut, mert községi pecsétet csináltattak ezen körülírással: »M.-Berény helysége pecsétje 1708.« — A pecsét czimerében a mezőt egy folyam két részre osztja. Az alsó mezőben egy szántóvas látható, a felső mező ismét két részre oszlik, s az egyikben 3 búza kalász, a másikban szöllőfürt van ábrázolva. De bizony ez a megtelepülés semvolt állandó. 1709-ben újra menekülni kellett a magyarnak a Körözs baloldaláról. Egy kútba eresztették a berényiek a harangjukat s azután világgá mentek.Az 1715—22 évi összeírásokban hiába keressük Berényt a békésvármegyei lakott helyek között. Mint Békéshez tartozó pusztát vette át Harruckern 1720-ban, sőt még 1723-iki adománylevelében is még mint puszta szerepel)*****
Berény újratelepítése.
Az 1720-as években Békés és Csanád megye a Harruckern család tulajdonába került. Ekkor kezdődött az elnéptelenedett vidék tudatos benépesítése, báró Harruckern János György vezetésével. Az elhagyott falvak egy részébe visszatért az elmenekült lakosság. Más települések, így Mezőberény is szervezett telepítési akció során éledt újra. Az első telepesek szlovákok voltak, 1723-ban Madarász András vezetésével érkeztek felvidéki megyékből és az Alföld északi területéről. Őket 1725-ben német telepesek követték, főként Württenbergből, Svábföldről és Magyarország nyugati megyéiből. A magyar családok 1731-ben a környező falvakból és a szomszédos megyékből költöztek a településre. A betelepülés a 18. század közepéig folytatódott.(1722-ben már lépéseket tettek némely felvidéki tótok a gyulai uradalom jószágkormányzójánál, hogy ők e helyet benépesíthessék. Ezeknek értelmi vezetői Mathaeidesz Lőrincz csabai és Grenerczius János utóbb berényi tanítók valának. Mindamellett, hogy kedvező választ kaptak, csak a következő 1723 évben ülték meg a falut a Madarász András vezetése alatt ide leszármazó tótok. Ezek legnagyobbrészt a kishontmegyei (ma gömörmegyei) Raho, Priboj, Varbócz falvakból származtak. Csatlakoztak hozzájok némelyek a nógrádmegyei Legéndről. Ezek mindjárt építettek egyházat, iskolát és megöntötték az 1862-ben átöntött régi kis harangot még pedig német felirattal: »Johann Butterer goss mich in Ofen 1723 Keresch-Berin evang«. Ezen ág. vall. tótok voltak tehát az első települők a mai Mező-Berényben. 1725-ben jöttek hozzájuk Würtembergből a szintén ág. vall. németek, de ezek a tótokkal együtt 1725-ben olyan nyomorúságban voltak, hogy a gyulai uradalomnak kellett őket tartani élelemmel, különben éhen vesztek volna. Végre 1731 áprilban 21 magyar család is átköltözött ide, még pedig 3 Mike- Pércsről, 5 Ugráról, 10 Dobozról, 1 Gesztről és 2 Vértesről. Ezeknek az akkor már Békésen, 1703- ban még Berényiben lakó Győri Ferencz mondotta meg, hol rejtették el az 1703-ban öntött harangot. Kihúzták tehát, s mint jogos tulajdonukat most is használják. Ekként alakult meg a mai Mező-Berény három nyelvű népből.)*****
A szlovák letelepedni vágyók levelet, kérvényt küldtek a Gyulai Uradalomhoz, melyben megfogalmazták a kéréseiket, melyek úgymond a letelepedésük feltétele is volt. A folyamodványt megírásában, és Harruckernhez való eljuttatásában segítségükre voltak Mathaeidesz Lőrincz csabai és Grenerczius János – később - berényi tanítók. A levél szövegét pontosan ismerjük, és a reá adott választ is.
(A kérvény szövege magyarul a következő: „A mezőberényi települőknek a gyulai uradalomhoz, benyujtott kérőpontjai.
Előterjesztések:
1.) A vallás szabad gyakorlására vonatkozólag. amint azt az országos szokásmagával hozza, hogy szabad legyen
2.) A szabadság szempontjából, — mint új birtokosnál — alázatosan kéretik, hogy bizonyos esztendőkre a közterhekben, úgy az úrbériekben, mint egyebekben mentesnek nyilvánítassék.
3.) Hasonlóképen alázatosan kéretik, hogy miután megszűnik az a mentség, hogy tudják, melyek azok, amiketaz uradalom részére beszolgáltatni tartoznak.
4.) Kéretik, hogy engedtessék meg, hogy a község részére szárazmalmot építhessenek saját költségükön és a jövőben is mindég mentes legyen és az ebből való jövedelem egyedül a közös, jóra, a malom fenntartására és javítására maradjon. A korcsmák, mészárszékek, halászat hasonlóképpen a község számára maradjanak.
5) Különösen az újonan jött lakók nevében alázatosan kéretik, hogy az uradalmi erdőkből a templom építésére és az épületekre a szükséges fa ingyen és ugyancsak a jövőben a házi szükségletre a hulladék száraz fák engedtessenek”. Kézirat (latin nyelven,) a szarvasi ág. ev. egyház levéltárban: „ex manuscriptis Marthiae Markovicz olim VD ministri evang. szarvasiensís.” és „Istantia colonorum in praedio MBerény sedem figere volentium ad domínium terestre gyulense” cím alatt a „Békésvármegyei oklevéltár” 259. lapján.
A gyulai uradalmi tiszttartó válasza a következő volt:
Engedmények:
1) Ami ezen pontot illeti, biztosítatnak, hogy az uradalom részéről nem lesznek gátolva .
2.) Ez a birtoklás bármilyen számban volt kezdettül fogva, (de legalább 20-30 telepest remélnek) megígértetik nekik az uradalom részéről mindennemű úrbéri szolgáltatásoktól való szabadság, vagy mentesség két teljes esztendőre, s hasonlóképpen kiköttetik, hogy a tekintetes vármegye részéről úgy a porciókban, mint minden másban teljességgel ne terheltessenek
3.) Semmi más nem kívántatik, mint azt az országnak és másoknak gyakorlati szokása tanítja
4) A méltóságos földesúr további megfontolásáig akár több esztendőre, akár örökre szabad lesz azt tetszés szerint felépíteni, s abból jövedelmet húzni; ha pedig később többet is szükséges lesz felépíteni, s ezekről a jövőben szabadság, vagy földesúri engedély bizonyos megegyezés szerint adatik. A korcsmák, mészárszékek, halászat és más úrbéri jövedelmek tekintetében, mint más településeknél is a tekintetes vármegyének adatnak bérbe és tetszés szerint megegyeznek, így ugyanezekkel, miután megszűnt a mentesség, bizonyos összegben kiegyeztessék.
5) A felépítendő egyházra vonatkozólag, ingyen adatik. Hasonlóképen az új épületek felépítésére. Azonban e mellett hozzá csatoltatik, hogy mint ismeretes, ilyen nagy feleslegben fa nincs, inkább megfelelőnek tanácsoltatik, hogy amennyiben lehetséges téglából építtesssenek azok a lakások, legalább is alsó részeik, tető gyanánt akkor kisebb költséggel és munkával alkalmazható és megőrizhető a fa, a jövendő házi szükségletre pedig a hulladék száraz fa elvitelére vonatkozólag abban részletesen a méltóságos földesúr helybenhagyásával tárgyaltatik. Ezen előterjesztésnek és megegyezésnek nagyobb biztosítéka és biztonsága céljából két enyformák hangzó példány kiadatott és aláírásunkkal megerősíttetett. Kelt Gyulán 1722 július 23.-án P. H. Spórer János a tek. Békési uradalom jószágigazgatója. /Megtalálható u. o., hol az előbbi./ )++
A népesség gyorsan növekedett, az 1700-as évek végére elérte az 5. 000 főt. A lakosság etnikai megoszlása a következőképpen alakult: szlovák 44,5%, német 34,1%, magyar 21,4%. Ez az arány a 19. század közepéig megmaradt. A magyarság kisebb létszáma ellenére is fontos szerepet töltött be a közösség életében, hiszen döntő jelentősége volt a táj és vidék helyneveinek megőrzésében, átadásában. A letelepült lakosság három lakókörzetben egymástól elkülönülten helyezkedett el. Mindhárom népcsoport a protestáns felekezethez tartozott, ez egyik alapja volt a későbbi békés egymás mellett élésnek, egymás elfogadásának. A szlovákok a település északi részén laktak, a németek a település közepén, míg a magyarok a déli területén. A három részre osztott települést úgynevezett gátak választották el egymástól, így volt tót gát, német gát, magyar gát. A háromnyelvű népesség a XIX. század végéig szigorúan elkülönülten élt. Az elkülönülést jól tükrözik még a magyar rész, tót rész vagy a német rész elnevezések is./1717-től fogva a megye is, és Mezőberény is, a Harruckern uradalom része lett. A teljes hatalom 1732-től került a földesúr kezébe, amikor is Békés megye főispánja lett.Harruckern János György császári és királyi hadiélelmezési igazgató volt. Linzben született. (1660?) A császár szolgálatába lépett, megkapta az udvari tanácsos címet, 1701-ben az olaszok elleni háborúban legalább 1 millió forint hasznot hozott a kincstárnak. 1708-tól a németalföldi háborúkban vett részt, majd 1716-1719 között a török elleni háborúkban intézte a hadsereg élelmezését. Kifizetődő foglalkozás volt, mutatja, hogy 1718-ban megkapta a Római Birodalomi Lovag címet. Ez kevés lehetett számára, mert 1719-ben III. Károlytól szolgálataiért a Budán lévő meleg vízimalmot a mellette levő szőlővel együtt kérte, ha pedig ezt nem kapná meg, akkor a hajdani gyulai uradalmat, amely egész Békés megyét magába foglalta. Az udvari kancellária azt tanácsolta III. Károlynak, hogy inkább a gyulai uradalmat adja, az úgyis mocsaras, nagyrészt lakatlan, a budai vízimalomra meg még a királynak szüksége lehet.
A merkantilista földesúr a község határában már korábban is (a 18. század első harmadában is kisebb-nagyobb megszakításokkal) fennálló magyar, szlovák Nemeskereki stabilizálását tűzte ki célul, ez azonban a Körösök folyamatos áradásai miatt nem sikerült. Területe később éppúgy Berényhez került, mint a végképp elpusztult Félhalomé. Harruckern a településre vállalkozók részére biztosított kedvező feltételekkel 1723-ban kezdte meg Mezőberény újranépesítését. 1723-tól kezdve szlovákok (Nógrád, Hont, Pest, Zólyom, és más megyékből), 1725-től németországi és hazai németek, 1731-től tiszántúli magyarok(Biharból és a szomszédos településekről,református vallásúak.)érkeztek a korabeli Berénybe./*
Mindegyik közösség felépítette saját templomát. Az így létrejött terek körül alakult ki a sajátos háromközpontú település-szerkezet. Berény a háromközpontúságot - főként kultúrálisan - a XX. század közepéig megőrizte. A közigazgatás és a kereskedelem tényleges központja a német részen található Kossuth tér az elöljárósággal és a nagyobb üzletekkel. A heti vásárokat is itt tartották. A belterület a XVIII. század végén, a XIX. század elején nyerte el jellegzetes arculatát, ekkorra alakult ki a ma is meglévő utcahálózata. Ebben az időszakban már szabályozták a házak építését, az utcák kialakítását, így a hármas tagoltság ellenére is egy egységes település jött létre. Ekkor épültek a település képét meghatározó templomok, elsőként 1789-ben a német evangélikus templom barokk stílusban, 1797-ben a szlovák evangélikus templom barokk stílusban, majd legvégül 1804-ben késő barokk stílusban a magyar református templom. Az 1800-as évek első éveiben épült a copf stílusú Wenckheim kastély, ugyanekkor egyre tekintélyesebb házak is épültek, amit a korabeli írások is igazolnak. Sajnos ezekből az épületekből egy sem maradt meg. (1745-ben három templom is lett Mezőberényben, mert a németek elváltak a tóttól s külön templomot építettek, külön papot tartottak. A tótoktól épített 1723-iki templom helyett 1740-ben vályogból építettek 13 lépés hosszú, 8 lépés széles, 1 3/4-öl magas templomot. 1768-ban megint másikat és nagyobbat építettek s végre 1792- ben elkezdték építeni a mostani tót templomot s azt 1797 Advent első vasárnapján avatták föl. Az ág. vall. németek 1788-ban építették ma is meglevő templomukat. A ref. magyarok pedig 1801—3- ban építettek uj, máig használt templomot. A jelen században lassan-lassan idetelepült róm. katolikusok 1878-ban kaptak külön lelkészt s ennek buzgólkodása következtében 1886-ban épült a róm. kath. templom legnagyobbrészt Fejérváry Miklósné szül. Kárász Karolina költségén. Sokat köszönhet Mező-Berény Harruckern Ferencznek, mert ez tetemesen megnagyobbította határát. — 1740-ben átadta lakosainak a régi Nemes-Kereki falu területét, ugyancsak ez időtájt kapta község haszonbérbe Félhalmot. 1765-ben Félhalmot végleg a berényi határhoz csatolta. Így növekedett a berényi határ 25461 kat. hold nagyságura. Ebből 1773-ben 4260, 1850-ben 11059 holdat szántottak. 1798-ban Harruckern Borbála (Siskovicsné) kapta, de mindjárt el is adta a báró Wenckheim családnak. Ez birta aztán napjainkig. A legelő elkülönítés 1847-ben történt meg, s 1848-ban kétszeri lázongásra adott ürügyet. 1773-ban 429, 1827-ben 1137, 1850-ben 1151, 1890- ben 2253 házból állott. 1725-ben 28 tót és 18 német család lakott a faluban, tehát a lakosság száma, mintegy 230-ra ment. 1773-ban 422 család, vagyis mintegy 2110 lélek volt itt. 1827-ben már 7881- re rúgott a lakosság száma. 1852-ben pedig 8579-re. Az 1890-iki összeírás szerint 12469 lélekből állott a lakosság. Ebből magyar volt 7365, német 2258, tót 2840, oláh 3, egyéb nyelvű 3. Köztük 616 róm. kat., 10 gör. kat., 107 gör. kel., 8023 ág. vall., 3232 ev. ref., 129 unitárius, 33 egyéb keresztény, 319 izraelita. Nevezetes helye volt megyénknek Mező-Berény az 1802—34 években, mert az ág. vall. békési esperesség gymnasiuma itt állott. Nagy veszedelmet okozott a községben az 1831-iki kolera s ez alkalommal némi zavargás is tört ki. 1872-ben a község vásártartásra kapott jogot, s így a mezővárosok sorában lépett.)*****
A külterület a XVIII. század végére nyerte el végleges arányait. A kelet-nyugati irányban fekvő nagy kiterjedésű határ 15. 000 hektárnyi területen feküdt. A határ használatát nagyban meghatározták a földrajzi adottságok. A Körösök közének vízjárta területein állattartást folytattak, míg az ármentes területeken nagyobb arányú földművelést. A község kertjei a belterülettől nyugatra az ókerti határrészben területek el. Berény népessége a XIX. században rohamosan növekedett, 1852-ben már 8. 597 fő volt. Jelentősen megnőtt az iparosok száma, 1828-ban 108 fő, ezzel az ötödik helyet foglalta el a megyében. A mesterek száma 209 fő volt 1856-ban. Ebben az időszakban két céh alakult, gazdasági- és társadalmi fejlettségét tekintve 5-6. helyet foglalt el a megye helységei között.
Mezőberény közművelődése a XIX. században.
Berényben volt a megye első evangélikus gimnáziuma 1802 -1834 között, igazgatója korának egyik művelt személyisége, Skolka András./ 1802-ben a község jó adottságait felismerve a békés-bánáti evangélikus egyházmegye itt állította fel a megye első gimnáziumát, mely 1834-ig működött Mezőberényben, első igazgatója korának egyik művelt személyisége, Skolka András volt. 120-180 főt is kitett a tanulói létszám egyes években. Vonzása Arad, Temes, Pest megyékre is kiterjedt./ * A Wenckheim kastélyban néhány évig leánynevelő intézet működött, amit Festetich Vincéné vezetett.1838- 1840 között Szendrey Júlia is az intézet tanulója volt. Petőfi Sándor is sok szállal kötődött Berényhez.
Petőfi Sándor (1823-1849) több szállal kötődött Mezőberényhez. Baráti és rokoni szálak fűzték Orlai Petrics Somához (1822-1880), a magyar történelmi festészet jeles alakjához, aki anyai ágon másod-unokatestvére volt a költőnek. Orlai nemcsak a költő portréját festette meg többször, híres a költő szüleiről készült festménye és rajzai is. Petőfi több alkalommal is járt Mezőberényben és a Petrics család vendégszerető házában szállt meg. Először 1842-ben látogatta meg rokonát és barátját, Orlai Petrics Somát, kellemes napokat töltve az akkori faluban. (Petricsék háza az 1901 őszén elkészült, klasszicista stílusjegyeket magán hordozó kétszintes, mai városháza helyén állt.) Petőfi 1843-ban a szüret idején érkezett a településre pihenni, ahol a mezőberényi jegyző költészete iránti megbecsülésből megvendégelte. (Bonyhay Benjamin maga is elismert népköltő volt, akit Petőfi is tisztelt.) „Az irodalomtörténet bizonyított tényként ismeri el, hogy a betyárversek ihletése Mezőberényhez is erősen kötődik, hiszen csak pár kilométerre volt a híres terület, a Büngösd és a Kereki világa, ahol az akkor ismert betyárok is menedéket találtak” — írja Vargáné Püski Katalin a Petőfi emlékhelyek a Kárpát-medencében című kötet Mezőberényről szóló részében.
A költő Szendrey Júliával 1849 nyarán itt töltötte házaséletük utolsó néhány nyugodt hetét, az Erdélyből érkező cári invázió híre nagy hatással volt a poétára, aki egyszerre aggódott hazája és családja sorsáért. Az első néhány nap könnyedebb hangulata után különvonultan, csüggedten sétálgatott fel s alá. Hosszas mérlegelés után végül úgy döntött, hogy elindul Bem tábora felé, értékeinek egy részét, például új versei kéziratát Orlaira bízta. Itt írta meg utolsó ismert versét, és Zoltán fiának életrajzát „7 hónapos koráig”. 1849. július 17-én, Arad felé indult Bem táborába. A Bonyhay udvarából kifelé hajtván a Csipkár Pál hajtotta kocsi lovai megbokrosodtak, a kocsit nekihúzták a kapuoszlopnak, és a kocsirúd eltört. A baljós előjel ellenére a költő másnap mégis útra kelt Segesvár felé.
Mezőberény az ország egyik legjelentősebb Petőfi-emlékhelye: a költő emlékét a Körös-partján emlékoszlop, a városháza és több épület falán emléktábla, Dr. Irányi István Petőfi-kutató gyűjteménye, róla elnevezett intézmények és utcanév, valamint a költő mellszobrával díszített homlokzat is őrzi.
Az Orlai Petrics Soma Kulturális Központ melletti parkban áll Petőfi egész alakos bronz szobra, ifj. Szabó István alkotása, amely Orlai Petrics Soma "Petőfi Mezőberényben" c. festményének felhasználásával készült.
A lakosság kultúra iránti érdeklődését legjobban azt mutatja, hogy minden nemzetiség működtetett olvasóköröket, a városi „casinókban” színielőadások voltak. Mindemellett a helyi, „iskolán kívüli népművelődési bizottság” szervezésének keretében meghívott előadók előadásokat tartottak a polgári iskolában, a gazdakörben, az olvasókörökben, a nemzeti körben, az iparosifjak önképző körében. 1912-ben egyébként megjelent az első helyi újság is, Mezőberényi Hírlap néven. A sportélet is jelentős volt. Működtek testedző egyesületek és futballcsapat is volt. A község első óvodája 1896-ban nyílt meg a Luther utcán, amely a mai napig óvodaként funkcionál.
Mezőberény a polgárosodás útján.
A polgárosodás alapja a jobbágyság felszabadítása volt, amely nem történhetett volna meg az 1848-1849-es szabadságharc és forradalom eredményei nélkül. A szabadságharcban a berényiek is részt vettek, 968 fős nemzetőrséget állítottak, és a hadsereg élelmezésében is közreműködtek. A szabadságharc elbukott ugyan, de szellemisége elevenen élt tovább a berényi nép emlékezetében. A mezőberényi nemzetőrökről részletesen ír Körösi Mihály: Nemzetőrök és honvédek Mezőberény, 1848-49 c. könyvében.
A jobbágyfelszabadítást követően a föld paraszti tulajdonba kerülésével megváltozott a parasztság helyzete, hiszen nagyobb lett érdekeltsége a gazdálkodásban. Az ármentesítésekkel jelentősen megnőttek a termőterületek, 1862-1895 között a szántóterület aránya 47%-ról 80%-ra nőtt, a legelő területek ennek arányában csökkentek
A dualizmus korában lendületes fejlődés vette kezdetét. Az egyre intenzívebbé váló földművelés és az istállózó állattenyésztés egy korszerűbb gazdálkodás alapjául szolgált. A nagy kiterjedésű határban létrejött a tanyás szervezetű gazdaság, 1910-ig több mint 1.000 tanya épült. A lakosság 25 %-a tanyasi lakos lett. Társadalmi- és gazdasági hatások következtében az életmódban is gyökeres változások következtek be. A népesség jelentősen növekedett az 1900-as évek elejére, elérte a 13.000 főt. A parasztság tovább rétegződött. Berényben a nagygazdák mellett a középparasztság határozta meg a közösség gazdasági,- társadalmi- és kulturális életét. A kézműves ipar mellett az iparosodás is megindult 1890-ben. Ekkor 287 a mesterek száma, mellettük megjelentek a tőkés vállalkozások is. Téglagyárak, gőzmalmok és szövőüzem is működött már a 1900-as évek elején. A község téglagyárai híresek voltak a jó minőségű tégláiról mivel a város határában jó minőségű agyag található. Szövőgyárból is több volt a városban és a város malmaiba a vármegye más részeiből is hoztak gabonát őröltetni. A malmok száma elérte a húszas nagyságrendet, amibe beletartoztak a szél és gőzmalmok, olajütőmalmok és darálók. A népesség 14%-a élt ipari tevékenységből, így a megyei rangsorban a 4. helyet foglalta el. 1858-ban megindult a vasúti közlekedés, 1872-től országos vásártartási jogot kapott Mezőberény, ami városi jogállást feltételez. A megszerzett privilégium alapján használta a település a városnevet.
A századfordulón nyerte el a település jellegzetes kis mezővárosi arculatát. Ekkor épültek a nagyobb középületek, 1887-ben a Magyar Király Szálló, 1901-ben a városháza, amely neoklasszicista stílusban épült. Ebben az időszakban épült több emeletes magánház, 1886-ban a katolikus templom és 1905-ben a polgári iskola. A lakóépületeken megjelent historizáló polgári ízlés és a zárt sorú beépítés meghatározó eleme lett a városközpont utcaképének. A lendületes fejlődést az I. világháború és azt követő gazdasági válság törte meg. Az I. világháború idején a település lélekszáma már meghaladta a 14.000 főt. A háború súlyos veszteségeket okozott Mezőberénynek is, 570 férfi esett el a különböző háborús hadszíntereken. Nekik állít emléket a városháza előtt 1928-ban felállított világháborús emlékmű./ A reformkor végére egyértelműen megállapítható Mezőberényben egy haladó beállítottságú, széles kapcsolatokkal rendelkező, főként kézműves családokból származó értelmiségi csoport létezése. Ez a tizenöt-húsz főre becsülhető csoport nagy kezdeményező erővel rendelkezett. Talán munkájuknak köszönhető, hogy szabályozták a házak építését, az utcák kialakítását, így a hármas tagoltság ellenére is egy egységes település jött létre. Ekkor épültek a település képét meghatározó templomok, elsőként 1789-ben a német evangélikus templom barokk stílusban, 1797-ben a szlovák evangélikus templom barokk stílusban, majd legvégül 1804-ben késő barokk stílusban a magyar református templom. Az 1800-as évek első éveiben épült a copf stílusú Wenckheim kastély, ugyanekkor egyre tekintélyesebb házak is épültek, amit a korabeli írások is igazolnak. Sajnos ezekből az épületekből egy sem maradt meg./*
A gépesítés Mezőberényt sem kerülte el. A gazdák belátták, hogy korszerű földművelést gépekkel lehet végezni. A városban a gazdák, ahogy csak lehetett beszereztek traktorokat, cséplőgépeket, korszerű ekéket és egyéb gépi vontatású mezőgazdasági eszközöket. A 20-as évek végén, Mezőberényben 50 traktor volt, amivel első helyen szerepelt a megyei városok listáján. Elterjedten használták a műtrágyákat is a gazdák a földjeik termőképességének megőrzésére.
A közlekedés is korszerűsödött. Megjelentek az autók. A 30-as években már 30db autó volt Berénybe. Ezen kívül voltak már tehergépkocsik, autóbuszok is helyi vállakozók kezében, akik ezekkel a járművekkel, bérfuharozást végeztek. (Hoffmann Márton már 1927-ben autóbuszjáratot üzemeltetett Körösladány-Köröstarcsa-Mezőberény- Békés útvonalon.) A motorkerékpárok száma is jelentős volt. Mezőberény vezetősége belátta, hogy a közlekedés fejlődése miatt korszerű utakra van szükség, hisz a sáros, földes utakon az autók nem boldogultak.(A 20-as évek elején elkezdték a betonjárdák építését is a városban, hiszen addig csak fa pallójárdák voltak a város bizonyos részein. Érdekesség, hogy az első pallójárda Petőfi adakozásából épült, ugyanis szerepelt egy színielőadásban a piactéri casinóban, és lemondott a fizetségéről, hogy azt a járdaépítésre használják föl.) Mindemellett látták azt is, hogy a megépített utak a városba csalják a környék gazdáit, hiszen az 1858-ban épített vasúton, a mezőberényi állomáson berakva tudták portékáikat az ország más részeibe szállítani. (a vasút megközelítését nagyban segítette a Körösön túli helységekből, az új vashíd megépülése 1904-ben.) Ezért nagy erőkkel kezdtek hozzá mind a község útjainak, mind pedig a községbe vezető utak építéséhez.
Sorra alakultak Berényben a szövetkezetek melyek célja a termelők összefogása kiszolgálása és a lakosság ellátása volt. 3 szövetkezet működött a községben összesen 4 fiókkal.(Mezőberényi első Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet, Mezőberényi Központi Fogyasztási Szövetkezet, Mezőberényi Hangya Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet.) A gazdák segítésére alakult meg a Tejszövetkezet.
Sorra alakultak egyéb szövetkezetek is, pl. Mezőberényi Hitelszövetkezet, Gazdasági Takarékpénztár, Szeszfőző szöv. stb.
Ezek a szövetkezések nagyon nagy hasznára voltak Berénynek, hiszen a nagytőkével való, konkurenciaharcot, nagyban segítették, mind az áru eladásában, mind a szükséges termékek nagytételű beszerzésében valamint a megfelelő hitelek kihelyezésével is.
A II. világháború.
A második világháború szintén nagyon megviselte a község lakosságát. Sokan vesztek oda a háborús hadszíntereken- neveiket felírták az első világháborús emlékoszlopra – és a háború végeztével sem nyugodhatott meg a község lakossága.
A község zsidó lakossága szinte teljesen eltűnt. Nagyobb részük külföldre menekült, az itt maradók nagy többsége pedig a deportálások miatt, munkatáborokban vesztette életét. (1944 nyarán elhurcolták a község teljes zsidó lakosságát, közel 200 embert, akik közül csak nagyon kevesen élték túl a vészkorszakot, s a túlélők közül is csak néhányan tértek vissza Mezőberénybe.)
A német nemzetiségűek egy részét, az úgynevezett ”malenkij robotra” vitték el a Szovjetunió távoli területeire. …..0060 számú parancsa értelmében elrendelem az összes német származású munkaképes személyek mozgósítását. 1. Minden német származású munkaképes személy mozgósítandó és jelentkezni tartozik, férfiak 17-től, nők 18-tól 30 éves korig. …5. Mindazok, akik kivonják magukat a mozgósítás alól, a háborús törvények szerint felelősségre vonatnak – Hadbíróság fog felettük ítélni. Ugyancsak szigorú megtorlásban részesülnek családtagjaik és bűntársaik. ” – A Vörös Hadsereg 1944. december 22-én kiadott 0060 számú parancsa
A II. világháború után a kollektív büntetést a mezőberényi németek sem kerülték el.
A Szovjetúnióba 1945. január 6-án a „Malenkij robot”-ra hurcoltak el 562 „Munkaképes” fiatalt és középkorút. 509-en térhettek haza (1947. július 29-én), 53-an ott pusztultak el. Mezőberényben voltak olyanok is, akik a vegyes házasságok miatt más nemzetiségűek voltak, azonban követték a szeretteiket a munkatáborba önkéntesen, annak ellenére, hogy nem szerepeltek a listán. A munkatáborba elhurcolt házaspároknak egyébként a táborban született pár gyermeke is (pontosan 3 gyermekről van szó), akik csak a többiekkel együtt térhettek haza. Egyikőjük Chovanyecz Magdolna, aki a Hiánypótló történelemkönyv c. könyvet írta, szerkesztette.
Az itthon maradókat és a „Malenkij robot”-ról hazatérőket is vagyonvesztéssel sújtották, és gyakran zaklatták a hatóság emberei.
Az elhurcoltak általában nehéz fizikai munkát végeztek, (szénbánya, ércbánya, újjáépítés, romeltakarítás.) kortól, nemtől és egészségi állapottól függetlenül. A nemzetiség megállapításánál támpont volt, hogy az 1941- es összeírásnál, ki milyen nemzetiségűnek vallotta magát. A mezőberényiek Szabó Árpád volt iskolaigazgató, később mezőgazdasági miniszter közbenjárására érkeztek haza, hamarabb, mint a többi elhurcolt személy. (Kétkötetes könyvben található megemlékezés az elhurcoltakról, pontos személyi adatokkal, fényképekkel, dátumokkal. A „Malenkij robot”-ra elhurcolás Emlékoszlopát közadakozásból a Német Templom kertjében állította fel az I. Kerületi (német) Evangélikus Egyházközség 2004. augusztus l-jén.A templom bejáratánál 1987-ben emléktábla (Deportáltak emléktáblája) lett elhelyezve a „Malenkij robot” (53 fő) és a II. világháború áldozatai emlékére.)
Azon németajkúak egy részét melyet nem hurcoltak el a szovjetek, Németországba kitelepítették.(azokat a német származású magyarokat, akik elkerülték a malenkij robotot, s akiket azzal vádoltak – sokszor igaztalanul –, hogy a Volksbund, azaz a náci barát magyarországi német politikai tömörülés tagjai voltak, 1946 májusában kitelepítették Németország amerikai megszállási övezetébe, Stuttgart környékére.) Volt olyan család, amelyik kettészakítva a Szovjetunióban és Németországban éltek. Találkozásuk csak hosszú évek után volt lehetséges, de többen sosem látták viszont egymást./ A németek kitelepítése is apasztotta térségünk népességének lélekszámát, bár (a vidék nemzetiségi összetételéből adódóan) korántsem olyan mértékben, mint a dunántúli (Baranya, Tolna) megyékben. Békésbôl és Csanádból 1946. április végén, május elején indították útnak a kitelepülőket szállító szerelvényeket. Mezôberényből 926, Elekről 3492, Almáskamarásról 1339, Nagykamarásról 21, Megyesegyházáról 24, Megyesbodzásról 36, Pusztaottlakáról pedig 13 személy távozott (korántsem önként) Németország akkori amerikai megszállási övezetébe. A Délkelet-alföldön ezzel gyakorlatilag lezárult a kitelepítés, noha még 1947–48-ban is ijesztgették a visszamaradó németeket, hogy őket is rövidesen útnak indítják. Erre azonban nem került sor, vagyonuk egy részétől viszont megszabadították azokat, akik az 1941. évi összeíráskor német anyanyelvűnek regisztráltatták magukat. Néhányan a Szovjetunióból hazatérve követték hozzátartozóikat Németországba./**
1946. május 7-én teljes vagyonfosztás mellett telepítették ki a mezőberényieket, 17 marhavagonban Németországba.
Malmsheim elosztóállomásra május 14-én érkeztek meg.
A II. világháború után.
A második telepítési fázis 1946-48-ban történt mikor a Csehszlovák –Magyar lakosságcsere értelmében Mezőberényből nagyon sokan – akik szlovák nemzetiségűnek vallották magukat - kitelepültek Gútára (Kolarovo), és onnan pedig magyar családok költöztek Mezőberénybe. A lakosság számát ez is csökkentette, és felborította a családok és rokoni kapcsolatok harmóniáját. (a csehszlovák-magyar lakosságcsere eredményeként 1091 berényi szlovák települt át Csehszlovákiába, s a helyükre 852 felvidéki magyar érkezett.)
A községben egyébként a II. vh. nem tett nagy kárt, inkább a be és kivonuló szovjet csapatok okoztak az épületekben nagyobb károkat, mivel lepusztították azokat az épületeket, amelyeket lefoglaltak maguknak, és amikben el voltak szállásolva.
Nem sokkal a szlovák-magyar telepítési hullám után következett még egy telepítés.
1951. Ekkor a rendszer ellenségeit telepítették be Berénybe. Legfőképpen olyan budapesti családokat, személyeket, akik a régi elithez tartoztak, és így mint a nép ellenségeit büntetni kellett. Ezzel két legyet ütöttek egy csapásra, hiszen ezen családokat a berényi, úgymond kulák családokhoz kvártélyozták be. Így mind a kulákok, mind pedig a régi uralkodó osztályhoz tartozók büntetve lettek. A betelepítettek között voltak bárók, grófok, magas beosztású katonatisztek, minisztériumi alkalmazottak, ügyvédek, orvosok stb. Máig rejtély, miért pont Mezőberénybe telepítették ki a legtöbb, Budapesten nemkívánatos családot.(1951-ben 251 családot telepítettek Mezőberénybe, kb. 900 főt. Abba a városba, ahonnan már előzőleg kitelepítették a németeket (közel 491 fő), végrehajtották a csehszlovák-magyar lakosságcserét, málenykij robotra elhurcoltak 562 főt, elvették a módosabb gazdáktól a házat, földet, gyárat. Az akkori hatalom az államosítással még nem fejezett be mindent, betelepítette a nemkívánatos elemeknek minősített és mindenüktől megfosztott családokat (magas rangú katonatiszteket, miniszteri tanácsosokat, bankárokat, diplomatákat, grófokat, földbirtokosokat, stb.)A megélhetésükért a környékbeli állami gazdaságban, építkezéseken dolgozhattak, ők telepítették a mezővédő erdősávokat és tanították a berényi gyerekeket németre, zongorázni, énekelni. Ezeket, a küzdelmes éveket emelt fővel élték végig a szintén kisemmizett, befogadó kulák családokkal együtt, segítve egymást, mint vak a világtalant. Ferdinándy György így fogalmazott: „Finom, csendes emberek voltak, engedelmesen elpusztultak, amikor a polgárság rendeletileg eltöröltetett”. (Az író nagyapjának öccsét szintén Mezőberénybe telepítették ki.) / A kitelepítettek 1953-ban hagyhatták el Mezőberényt, azonban legtöbbjük a volt lakhelyétől távol, a végzettségének és képzettségének nem megfelelő munkát tudott csak vállalni.)***
Ezzel véget ért a Mezőberényt érintő ki és betelepítési kálvária.
A község lakossága ezután megnyugodhatott, és a sokévi károkozás fájdalmait látszólag feledve nekifogott a saját családjának, és a város felvirágoztatásához. A városban viszonylag sok munkahely volt, mind a mezőgazdaságban, mind pedig az iparban. Az emberek erejükön felül teljesítettek, csak azért, hogy a felnövekvő generációnak jobb élete legyen.
Mezőberény községben több termelőszövetkezet és több ipari üzem is működött a 60-as évektől. Az emberek a megélhetésüket a házkörnyéki állattartással és a kertekben történő növénytermesztéssel javították. Az 1971- ben a községet sújtó belvíznek, nagyon sok lakóház áldozatául esett. Az akkori állami és tanácsi segítség (kedvezményes hitelek) hatására a városkép szinte megváltozott. A sok régi, alapozás és szigetelés nélküli parasztház helyére új, több szobás lakóházak épültek. A családok egymást segítve, úgynevezett kalákában építették házaikat. Az építkező családokat a munkahelyeik is segítették, kedvezményes építőanyaggal, fuvarral és egyebekkel.
A nagyközségben 3termelőszövetkezet, 2db téglagyár, Mezőgép (korábban Gépjavító Áll.), Faipari szöv., Fémipari szöv., Patex, Szőnyegszövő, Cipőipari szövő., Áfész, és több kisebb cég foglalkoztatta a lakosság nagy részét.
Mezőberény 1971-ben nagyközségi rangot kapott.
A község a megye egyik legszebb helye lett. Rengeteg új létesítményt avattak. Megépült az új Berény Áruház, fedett piaci csarnok, Művelődési ház, Orvosi Centrum, bővítve lett a Gimnázium, épült hozzá új kollégium, a főtéri régi épültek helyén lakótömbök, létesültek, alatta üzletekkel. Egyszóval a város folyamatosan fejlődött szépült. Ugyanazt mondhatjuk, hogy mind a rendszerváltás előtti és utáni fejlődés is szinte töretlen volt.
A nagyközség 1989-ben megkapta a városi rangot. Ezt írta az akkori sajtó:1989. március 21., kedd - Az idén várossá nyilvánított öt békési település közül elsőként kedden Mezőberényben rendeztek városavató ünnepséget. A kisváros művelődési központjában Medgyessy Péter, miniszterelnök-helyettes mondott beszédet. Méltatta az alföldi parasztpolgárság kultúrateremtő erejét, a berényi magyarok, németek, szlovákok évszázados városias igényességét.(Békés Megyei Hírlap)
Mostanra elértük azt, hogy a város minden útja, utcája aszfaltburkolatot kapott, minden házban van folyóvíz és a szennyvízbekötés is szinte 100%-os. Szintén majd 100%-os a gázbekötések aránya is. Most, 2011-ben a városvezetés arra törekszik, hogy a közintézményeket átállítsa geotermikus fűtésre és ezzel jelentős közpénzt lehetne megspórolni. A szükséges kút a nyáron megfúrásra is került melynek mélysége több mint 2000-méter. A beruházás 2012-ben fog folytatódni. Mindemellett a napenergia hasznosítása is kitűzött cél. Ennek első állomása a Műv. Ház tetejére telepített napkollektorok, és a városvezetés célja egy nagy teljesítményű napkollektor bázis kiépítése a város keleti oldalán.
A megszűnt termelőszövetkezetek helyét átvették a magángazdák, akik kisebb nagyobb területeiken folytatják a hagyományos berényi növénytermesztést. A városunk ipara már nem olyan jelentős, mint régen, azonban a megszűnt régi „nagy cégek” csökevényein megtalálható a régi kézművesipar minden képviselője. A város legtöbb lakosa azonban a közeli városokban talál munkát magának. A rendszerváltás utáni időben kibővültek az iskolai épületek új tornatermek is épültek. A városban több modern szociális otthon is épült mely a város időseinek nyújt biztos, gondoktól mentes öregkort. 1993-ban megalakult a város muzeális gyűjteménye, melynek alapját Hentz Lajos tanár néprajzi gyűjteménye alapozott meg. A város testvérvárosi kapcsolatai számottevőek, és folyamatos kapcsolatot tart fenn velük a városvezetés, főleg kulturális téren. A Mezőberény tesvérvárosai: Gronau, Németország (1987), Gúta, Szlovákia (1946), Münsingen, Németország (1993), Szováta, Románia (1998), Csantavér, Szerbia (2007)
A város legjelentősebb rendezvénye az augusztus 20. –án megtartott, Berény Napok. A rendezvény általában 3 napos és bemutatkoznak a városi színpadokon, Mezőberény, és a testvérvárosok kiválóságai. ( A városban a 60-as évektől éves rendszerességgel meg volt tartva az „ Ipari és Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár” melyen felvonultak Berény és környék ipari és mezőgazdasági üzemei. Az akkori több napos rendezvények is rengeteg embert vonzottak ki a Ligetbe, és egyéb helyszínekre ahol a rendezvényeket megtartották.)
Nagy híre van még, a városban lassan egy évtizede minden évben megrendezett Streetfighter napnak. A Motorosok Baráti köre Mezőberény Egyesület szervezésében létrehozott rendezvény, méltán ismert szinte egész Euróba motorosainak körében. A szervezést teljes egészében a berényi motoros csapat végzi, a város anyagi és eszmei támogatása mellett.
A város más civilszervezetei is több kisebb nagyobb rendezvényt tartanak. A német kisebbség a Márton napi –mulatságokat, a szlovákok szlovákbálákat és egyéb nemzetiségi összejöveteleket. Úgy néz ki, hagyományt teremt a Városvédő egyesület a Töltött-káposzta főző versennyel. Az egész napos rendezvényvényt különféle kulturális eseményekkel gazdagítják.
Nagyon büszke Mezőberény, a város mazsorettcsoportjára, néptáncosaira, fúvószenekarára, természetjáró szakosztályára, kix-boksz szakosztályára,(Kádas Adrienn, európa és világbajnoki első helyezés) női és férfi kézilabdásaira és kosárlabdásaira. (Iványi Dalma, a Pécs, az amerikai egyetemi liga, és az európa válogatott kiválósága is Mezőberényben alapozta a kosárlabda tudását. Két évtizeddel korábban, a szintén mezőberényi Winter Ilona büszkélkedhetett hasonló jelzőkkel.) A mezőberényi szektorlabdások is sorra nyerik az országos versenyeket.
A sportot a városban egy sportpálya, teniszpályák, sportcsarnokok (4db) és a városból minden irányba vezető kerékpárutak segítik. Mindemellett nem felejthető a város strandfürdője sem, amely reményeink szerint nemsokára fedett uszodával is bővülhet. (A termálfürdőben gondozott parkban 3 medence /úszó-, gyermek- és ülőpados medence/ áll a vendégek rendelkezésére. A víz összetétele alkálihidrogén-karbonátos hévíz, ami jó az ízületi panaszok, mészhiánnyal kapcsolatos betegségek, mozgásszervi megbetegedések és reumatikus panaszok megszüntetésére) A település első, versenysportra is alkalmas medencéjét 1932 és 1935 között építtette Kálmán István helyi vállalkozók és önkéntes támogatók közreműködésével. A munkálatokhoz a község is hozzájárult. A medence vasbetonból készült, a kivitelezést a Schäfer-Köhler cég végezte. A megnyitásra 1935-ben került sor. 1936-tól megindult az érdeklődés a fürdő és az úszás iránt, megkezdődött az úszásoktatás is. 1936 szeptemberében megalakult a Mezőberényi Úszóegylet. 1943 őszén országos úszóversenyt is rendeztek itt, az akkori magyar úszósport nagyjainak részvételével. 1948 szeptemberéig Kálmán István üzemeltette a fürdőt, de mivel ez nagy terhet jelentett számára, felajánlotta a községnek megvételre. A strand, az óta a település fenntartásában működik. A fürdőt többek között 2005-ben is felújították, a Mezőberényi Városszépítő és Városvédő Egyesület kezdeményezésére Kálmán fürdőnek nevezték el. Ebből az alkalomból emléktáblát is állítottak a strand területén. ./****
Mezőberény megközelítése, földrajzi helye és lakossága.
Mezőberény közúton a 46-os, a 470-es és a 47-es főúton érhető el. A három út, szinte a városközpontban metszi egymást. Ezen kívül a városból vezet egy út Bélmegyer, Vésztő irányába, valamint egy út egyenesen Szarvasra, ami azonban már annyira tönkrement, hogy használhatatlan szinte. A 60-as 70-es években még használható útfelület volt annak ellenére, hogy elégé keskeny. (max. 3m)
Vonattal a MÁV 120-as számú Budapest–Szolnok–Békéscsaba–Lőkösháza-vasútvonalán érhető el. A vasútállomás Csárdaszállás és Murony között található. A vonal régóta villamosított kétpályás. Napjainkban újítják fel ismét a vasúti pályát, hogy nagysebességű közlekedésre is alkalmas legyen.(160km/ó)A pálya már Gyomaendrődig készen van. A nagysebességű pálya miatt szintbeli kereszteződések nem lehetnek, ezért az eddigi vasúti átjáróknál felüljárót építenek.
2001-ben az összeíráskor, a város lakosságának 91%-a magyar, 4%-a cigány, 3%-a szlovák és 2%-a német nemzetiségűnek vallotta magát
Ország: Magyarország
Régió: Dél-Alföld
Megye: Békés
Kistérség: Békési
Rang: város
Irányítószám: 5650
Körzethívószám: 66
Teljes népesség: 11 128 fő (2010. január 1.)
Népsűrűség: 93, 88 fő/km²
Terület: 118, 53 km²
Időzóna: CET, UTC+1
Pozíció: é. sz. 46° 49′ 32.70″, k. h. 21° 1′ 44. 87″
Felhasznált irodalom
* Kőrösi Mihály: Képek Orlai Petrics Soma életéből.
**Kugler József: Lakosságcsere a Délkelet-Alföldön
***evangelikus. Hu
****Mezőberényi almanach
***** Békésvármegye története. 1-2-3 k. 1896
++ Harruckern János György báró és telepítései (1935) Kismarjai-Konrád Emil
Mezőberény híres szülöttei.
Itt született 1822-ben Orlai Petrics Soma festőművész
Itt született ifj. Jeszenszky Károly (1851–1927) evangélikus lelkész, aki 1875 és 1927 között, 52 éven át szolgált a mezőberényi szlovák evangélikus gyülekezetben.
Itt született Csabai-Wágner József (1888–1967) festőművész, építész
Itt született Somos András (1911–1996) kertészmérnök, a fóliasátras zöldségtermesztés magyarországi meghonosítója, az MTA tagja.
Itt született Czakó József (1923–1990) agrármérnök, a hazai alkalmazott etológia megalapítója
Itt született Udvardy Anikó (1952) szobrászművész
Itt született Lengyel Imre (1954) közgazdász
Itt született Bereznai Péter (1955) Munkácsy-díjas festőművész
Bak Mihály (1946) citopatológus
Mezőberény többi híressége, és a város fontosabb személyei (sportolók, politikusok egyéb közéleti emberek) a Mezőberényi almanach-ban találhatóak meg rövid életrajzzal.
Mezőberényről sok minden érdekességet megtudhatunk, az alábbi könyvekből, tanulmányokból.
Az alábbi művek szinte mindegyike megtalálható az antikváriumokban, vagy pedig az internetes oldalak valamelyikén.
Jó olvasgatást kívánok az érdeklődőknek.
A Békés vármegyei Mezőberény történeti-topográfiai leírása Skolka András(1988) (reprint)
Békés Vármegye (1930.)
Békésvármegye története. 1.-2. köt. (1926) Radenich György
Békés vármegyei fejek. (1929)
Békésvármegye története. 1.-2.-3. köt. (1896.) Karácsonyi János.
Harruckern János György báró és telepítései (1935) Kismarjai-Konrád Emil
Békéscsanád, Csongrád és Honth vármegyék leírása. (1855) ifj. Palugyai Imre
Békés Vármegye útmutatója és közérdekű címtára. (1926. Több évben is megjelent ugyanezzel a címmel.) Kovácsik János.
Mezőberény monográfiája. Bonyhai Mihály Mezőberény 1933-34.
Reprint kiadásban megjelent 2000-ben, a Mezőberényi Városszépítő és Városvédő Egyesület kiadásában.
Mezőberény története. I-II. kötet. Szabó Ferenc – (1973)Mezőberény Nagyközségi tanács
A mezőberényi Magyar Végesi Olvasóegylet Népkönyvtára.(1975.) Balogh Ferenc
Mezőberény, a helyét kereső kisváros. Békés Megyei Tanács VB (1980)
Mezőberény. Petőfi Sándor Művelődési Központ (1995)
A mezőberényi német evangélikus templom. Bartóki József (1986)
A mezőberényi szlovák evangélikus templom. Bartóki József (1989)
Írások a régi Mezőberényről. Dr. Papp János Dr. Szabó Ferenc (1973)
Emlékek és emlékeim Mezõberény egészségügyének múltjából - Dr. Bak Mihály (1988)
Orvosok- sebesültek (Kórházvonaton a Dontól Dániáig) Dr. Bak Mihály (1987)
Mezőberényi Sport Egyesület 75. éves jubileumára. MSE Baráti Kör (1987)
Mezőberény sporttörténete 1912-1978. Gyula (1979)
Két mezőberényi építőmester, Maász Ádám és Maász [Mérai] József. Novák László Ferenc: Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28.(2006)
Mezőberény településföldrajzi viszonyai. (18-19. sz.) Novák László Ferenc: Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23 (2002)
Népi építkezés Mezőberényben. Hentz Lajos (1973)
A szűcsmesterség Mezőberényben. Hentz Lajos (1978)
Egy mezőberényi szűcsmester feljegyzései és rajzai 1833-34. Hentz Lajos
Mezőberényi szőttesek. Hentz Lajos (1979)
Mezőberényi szűcshímzések. Hentz Lajos (1980)
Mezőberényi szőrhímzések. Hentz Lajos (1983)
Mezőberényi szlovák népdalok. Hentz Lajos (1984)
Mezőberényi vőfélykönyvek. Hentz Lajos (2011)
Orlai Petrics Soma. Keserű Katalin. Képzőművészeti Kiadó, (1984)
Album azokról, akik 1945-1949-ig jóvátételi munkán szenvedtek Mezőberényből 1-2. kötet. Köhler Julianna. (2007)
Deportálás, kényszermunka. Békési és csanádi németek szovjet munkatáborokban. Erdmann Gyula (1990) Gyulai füzetek 4.
Mezőberény házszám- és névjegyzéke (1930) Reprint kiadás. Henger Péter. (2010)
Képek Orlai Petrics Soma életéből. Körösi Mihály:(2005)
Nemzetőrök és honvédek Mezőberény. Körösi Mihály:1848-1849 (2009)
Fejezetek a mezőberényi németek történetéből. Dr. Rückné Kádár Judit (2010)Mezőberényi almanach. Pallagi Mária. (2007)Pallagi Mária: 120 éves a mezőberényi római katolikus templom (Mezőberényi Hírmondó, 2006. november), 9. oldal.
Lakosságcsere a Délkelet-Alföldön. Kugler József (2000)
Tomka Mihály: Régi kép. 1-2 kötet (2006)
Nagygyörgy Zoltán: A Fejérváry és Kárász család nemes cselekedetei
Mezővárosi népi építészet a háromnemzetiségű Mezőberényben. Csete Gyula, Békés megyei múzeumok közleményei 21, (2000)
A mezőberényi németek lakó-és nyárikonyháinak leírása. Csete Gyula, Békés Megyei Múzeumok Közleményei 23 (2002)
A mezőberényi m. kir. állami polgári fiú és leányiskola évkönyve az 1939-40. iskolai évről. Csoma Gyula
A mezőberényi m. kir. állami polgári fiú és leányiskola évkönyve az 1940-41. iskolai évről. Bánhegyi Mihály
Krónikák. Vigh Lajos. Baltha János Kiadása (1927)
Süssünk-főzzünk ízletesen és gyorsan.(1940) Ézsiás Rózsa. Mezőberényi Gazdasági Népiskola Gazdaasszonyképző Tanfolyama
Epizódok Fejérváry Celesztina életéből. Kovács Anett. Mezőberény öröksége I. (2011)
Hiánypótló történelemkönyv. Kisariné Miklósné Chovanyecz Magdolna. Mezőberény öröksége II. (2011)
NAPLÓ - emlékképek az első világháborúból és az orosz hadifogságból.Adamik Pál. Magánkiadás (2000. )
Házhelyek telekkönyve 1857. (2012)Mezőberényi Helytörténeti és Tájvédelmi Egyesület
XVIII. századi összeírások.(2012) Mezőberényi Helytörténeti és Tájvédelmi Egyesület
A Mezőberényben található, alkotások, szobrok, emléktáblák.****
Az adatok, a 2007-ben megjelent, Mezőberényi Almanach c. kiadványból lettek kimásolva.(A könyv a könyvtár munkatársainak és a Könyvtárpártoló Alapítványnak a közreműködésével került kiadásra.)
1.Alkotás: Mezőberényi német kitelepítettek emlékműve
(emlékmű)
2.Alkotó: Borsos Miklós
Alkotás: Petőfi Emlékkönyvtár
(dombormű)
MEGJEGYZÉS: Az alkotás a Városi Könyvtár épületében található. A domborművet Mezőberény újratelepítésének 250. évfordulója alkalmából 1973-ban állították.
3.Alkotó: Ponicsán Ádám.
Alkotás: Petőfi Sándor
(emlékmű)
MEGJEGYZÉS: Az egykori körösi rév helyén, a mai híd mellett áll az emlékmű, felirata: ITT VOLT A RÉGI RÉV, AHOL 1849. JÚLIUS 18-ÁN PETŐFI SÁNDOR ÁTKELT A KÖRÖSÖN, HOGY BEM TÁBORNOK ERDÉLYI SEREGÉHEZ CSATLAKOZZÉK. "EKKOR HAGYTA EL KÖLTŐNK ÖRÖKRE ÁBRÁNDJAINAK HAZÁJÁT, AZ ÁLTALA SOKSZOR MEGÉNEKELT ALFÖLDET ..." (ORLAI) ÁLLÍTOTTA A MEZŐBERÉNYI HAGYOMÁNYKUTATÓ KÖR IFJÚSÁGA .... JÚLIUS 31-ÉN.
4.Alkotó: Széri Varga Géza.
Alkotás: Testvérvárosok emlékköve
(emlékmű)
MEGJEGYZÉS: Az emlékmű a Fortuna téren található, oldalán a testvérvárosokra utaló táblákkal.
Az emlékmű avatása 1996. augusztus 20-án volt.
5.Alkotó: Vass Viktor, Vasas Viktor.
Alkotás: Világháborús emlékmű
(emlékmű)
MEGJEGYZÉS: Az emlékmű a Városháza előtt, a Kossuth téren áll. Eredeti formájában egy 7 m. magas fehér kőoszlop, a tetején nyitott szárnyú bronz turul, az oszlop tövében a talapzaton egybekötött fejű, jobbján fegyvert tartó, ércből öntött honvéd áll. A turul az idők folyamán lekerült, majd ismét visszakerült az oszlopra. A hősi halottak névsorát kiegészítették a második-világháborúban elesettek és a deportálás idején elhunytak (az 53 elhunyt neve az emlékmű talapzatán elhelyezett emléktáblán) nevével. Az emlékművet 1928. július 1.-én, leplezte le József fh.
"A mű jellemzése: lépcsőzetes posztamensből emelkedik ki az obeliszk, melynek mindegyik oldalán az elesett hősök neve olvasható. Az obeliszk gömbben végződik és rajta az elrepülő Turulmadár...
Az obeliszk előtt széles posztamensen kontraposztos szituációban, sebesülése ellenére is büszkén, felemelt fejjel, bátor tekintettel áll a sebesült katona. Bal kezében az ország címere, jobb kezében a földre eresztett fegyvere." (Bartóki József: A világháborús emlékműről = MH.,
Mezőberény, 2001. aug. p. 11.).
(Irodalom: Alföldi Függetlenség 1928. évi 45. sz.; Bonyhai Mihály: Mezőberény monográfiája.
Mezőberény 1933-34. p. 83-85., p. 281-294. ; Kisváros 1989. szeptember; Mezőberényi Hírmondó
1993. augusztus; Mezőberényi Hírmondó 2001. augusztus)
6.Alkotás: Zsidó emlékmű
(emlékmű)
MEGJEGYZÉS: "Az emlékfalat Dr. Szegő György édesapja (Dr. Szegő István) 1946-ban állíttatta."
(Az emberek hallgattak, csak a kövek, a temetők beszéltek = MH. Mezőberény, 1999. jún. p. 12.;
ékezés = MH. Mezőberény, 1999. júl. p. 6.) Emlékműavató beszédet Dr. Szegő István, mezőberényi orvos mondott: "A halottaknak emlékezetéül, és azoknak, akik jönni fognak, figyelmeztetésül."
Szegő György könyvében az avatás időpontjaként 1947 szerepel (Szegő György: Két ima egy Istenhez. Bp. 1999. p. 318.). Az emlékmű felirata: IFJAINKNAK ÉS ÖREGEINKNEK, ISTEN SZENT NEVE MÁRTÍRJAINAK NEVEI EZEK, AKIKET 1944-BEN MEGÖLTEK, MEGFOJTOTTAK, VAGY TŰZBEN PUSZTÍTOTTAK EL.
EMLÉKEZZÉK MEG RÓLUK, AKI SZÁMONTARTJA AZ ÁRTATLANUL KIONTOTT VÉRT.
Az emlékfalon 151 név olvasható: a 153 elhurcolt mezőberényi zsidó emberből ketten menekültek meg (Dr. Szegő György és Korda János). Az emlékmű az Orlai Petrics Soma Gyűjtemény udvarán áll.
7.Alkotás 1956-os emlékmű
Helye: Városi köztemető
Felirat: 1956. október 23.
Áldozatok emléke örökké megmarad.
Borgula András H alhadnagy
Harmati Imre R szakaszvezető
Kemény Pál H főhadnagy
Kolozsi István egyetemista
Majdán György földműves
Tőkei Ferenc vasúti tiszt
E tábla hirdesse forradalmunk tiszta győzelmét
8.Alkotás 1945. január 6-án elhurcolt 563 személy emlékére
Helye: I. ker. Evangélikus Egyházközség templomkertje
Felirat: 1945. január 6-án elvittek 563 személyt
Elhunyt: 53 személy
Hazatért: 510 személy
Hatalmas dolgot cselekedett velünk az Úr (Zsolt.126, 3)
(Avatásának, felállításának tervezett időpontja: 2004. augusztus 1.)
EMLÉKTÁBLÁK
1.Bonyhay Benjámin
(emléktábla)
MEGJEGYZÉS: Az emléktábla a Rendőrőrs épületének falán található, felirata: E HÁZ HELYÉN
ÁLLT PETŐFI SÁNDOR NAGY BARÁTJA ÉS PÁRTFOGÓJA: BONYHAY BENJÁMIN (1805-1885) HÁZA EMLÉKEZETÜL 1973. MÁRCIUS 15-ÉN
MEZŐBERÉNY IFJÚSÁGA.
2.Centenárium
(emléktábla)
MEGJEGYZÉS: 1848-1948, a tábla a Városháza falán található.
3.Deportáltak, Málenkij robot, németek.
(emléktábla)
MEGJEGYZÉS: Az emléktábla az I. kerületi evangélikus egyházközség templomában található, felirata: "ÉLETEM IDEJE KEZEDBEN VAN" ZSOLT. 31, 16
1941. 1945 1945-1949 AZOK EMLÉKÉRE, AKIKET HIÁBA VÁRTUNK VISSZA
1941. 1946 I. KERÜLETI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG 1987.
4.Evangélikus gimnázium
(emléktábla)
MEGJEGYZÉS: Az emléktábla a Petőfi Sándor Művelődési Központ előcsarnokában található:EZEN A HELYEN ÁLLT AZ AZ ÉPÜLET, AMELYBEN BÉKÉS MEGYE ELSŐ EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUMA MŰKÖDÖTT 1802-1834 KÖZÖTT BARÁTI EGYLET MEZŐBERÉNYÉRT 1992.
5.Fejérváry Miklósné.
(emléktábla)
MEGJEGYZÉS: A római katolikus templom (Fő út) építtetőjének emléktáblája a templom falán található: ÉPíTTETTE FEJÉRVÁRY MIKLÓSNÉ SZ. KÁRÁSZ KAROLINA ŐNAGYSÁGA 1886-IK ÉVÉBEN.
6.Földgáz
(emléktábla)
MEGJEGYZÉS: Az emléktábla az Orlai Petrics Soma Általános Iskola külső falán található, felirata: EMLÉKTÁBLA EBBEN AZ ISKOLÁBAN LOBBANT LÁNGRA A FÖLDGÁZ 1981. OKTÓBER 22-ÉN. DÉGÁZ IGAZGATÓSÁGA MEZŐBERÉNY TANÁCSA.
7.Független Kisgazdapárt
(emléktábla)
MEGJEGYZÉS: Az emléktábla a Luther utca elején, a volt Patex Kultúrház falán található: ÖRÖK EMLÉKÜL NÉVADÓINKNAK BARTOLF MÁRTON KISGAZDA SCHULTZ JÓZSEF KISGAZDA FILÓ SAMU FÖLDMUNKÁS SZABÓ ÁRPÁD POLGÁRI ISKOLAI IGAZGATÓ 1930-1990 FÜGGETLEN KISGAZDA FÖLDMUNKÁS ÉS POLGÁRI PÁRT AZ IGAZAK EMLÉKE ÁLDOTT.
8.Hősi halottak
(emléktábla)
MEGJEGYZÉS: Az emléktábla az Orlai Petrics Soma Általános Iskola épületében található, felirata: ISKOLÁNKAT VÉGZETT ÉS A HAZÁÉRT MEGHALTAK EMLÉKÉRE 1914 1918 BALOGH BERTALAN,BALOGH BÉLA, BALOGH FERENC, VÉSZTŐ, T. BALOGH SÁNDOR, BÁCSI LAJOS, GYOMA, BERNSTEIN JÁNOS, GYOMA, BIRÓ SÁNDOR, SZEGHALOM, BRAUN MÁRTON, BRAUN MIHÁLY, BRÜCHER GYÖRGY, EILER ÁDÁM, EILER ÁDÁM, GYOMA, HAJDU ELEK, K-TARCSA, HOFFMANN GYÖRGY, KAISER MÁRTON, KÁLISCH JÓZSEF, KEMÉNY KÁROLY, KLEIN ÁDÁM, KOMLÓDI GYÖRGY, KRISZT PÉTER, LÉDIG JÓZSEF, MAÁSZ ÁDÁM, OLÁH JÁNOS, GYOMA, PANGERT MÁRTON, RIGÓ GYULA, RÜCK MIHÁLY, SPIESZ MIHÁLY, SZEKERES ISTVÁN, SZENTESI KÁROLY, K-TARCSA, TÖRÖK GYULA, SZEGHALOM, WEISZ LAJOS EMELTE A POLGÁRI ISKOLA TANÁRI KARA ÉS IFJÚSÁGA 1928 MÁJUS HÓ 20.
9.A közművelődésért
(emléktábla)
MEGJEGYZÉS: Az emléktábla a Petőfi Sándor Művelődési Központ előcsarnokában található: AKÖZMŰVELŐDÉSÉRT A KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM, AZ ORSZÁGOS KÖZMŰVELŐDÉSI TANÁCS, AZ ÁLLAMI IFJÚSÁGI BIZOTTSÁG, A BÉKÉS MEGYEI TANÁCS, A MEZŐBERÉNYI NAGYKÖZSÉGI TANÁCS, A MEZŐBERÉNYI ÜZEMEK, SZÖVETKEZETEK, INTÉZMÉNYEK ÉS A NAGYKÖZSÉG LAKOSSÁGÁNAK ANYAGI TÁMOGATÁSÁVAL ÉPÜLT 1978.
10.Lux Jakab
(emléktábla)
MEGJEGYZÉS: Az emléktábla a Petőfi S. utca 3. sz. alatti ház falán található, 1965. augusztus 20-án avatták. Felirata: A GYÓGYSZERTÁR HELYÉN ÁLLT AZ AZ ÉPÜLET, MELYBEN DR. LUX JAKAB 1848-49-ES SZABADSÁGHARC ORVOS-FŐHADNAGYA, MEZŐBERÉNYI KÖZSÉGI ORVOS, A BÉKÉS MEGYEI ORVOS-GYÓGYSZERÉSZ EGYLET ELSŐ ELNÖKE. 1822-1876. EMLÉKÜL A MEZŐBERÉNYI I. KER. VÖRÖSKERESZT.
11.Millecentenárium
(emléktábla)
MEGJEGYZÉS: Az emléktábla a Városháza falán található, felirata a következő:
A MILLECENTENÁRIUM EMLÉKÉRE ÁLLÍTOTTA MEZŐBERÉNY VÁROS KÉPVISELŐ- TESTÜLETE ÉS A BARÁTI EGYLET MEZŐBERÉNYÉRT EGYESÜLET 1996. AUGUSZTUS 19-ÉN.
12.Millenniumi Emléktábla
(emléktábla)
MEGJEGYZÉS: A tábla közepén a jogar látható, melyet körülölel a következő felirat: "Magyar Millennium 2000", a tábla alján: MEZŐBERÉNY VÁROS POLGÁRAI. A tábla a Megyei Millenniumi Bizottság és Mezőberény Város Önkormányzata közös finanszírozásából állíttatott. A Millenniumi Emléktáblát Cservenák Pál Miklós és Szekeres Józsefné leplezték le 2000. március 15-én.
13.Molnár Miklós
(emléktábla)
MEGJEGYZÉS: Az emléktábla a Molnár Miklós Városi Sportcsarnok bejárata melletti falsíkon került elhelyezésre 1998-ban. Az alkotó: Udvardy Anikó szobrászművész. Felirata: MOLNÁR MIKLÓS (1934-1983) TESTNEVELŐ, EDZŐ
14.Német óvoda, Első kisdedóvó, Óvoda
(emléktábla)
MEGJEGYZÉS: A Luther utcai óvoda homlokzatán található emléktábla felirata: 1896 ÓTA MŰKÖDIK EBBEN AZ ÉPÜLETBEN A NÉMET ÓVODA, MELYNEK ELŐDJE VÁROSUNK ELSŐ KISDEDÓVÓJA VOLT. A VÁROS ÚJRATELEPÍTÉSÉNEK 275. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL ÁLLÍTOTTA A NÉMET KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT ÉS A NÉMET HAGYOMÁNYÁPOLÓ EGYESÜLET 1998.
SEIT 1896 ARBEITET DER DEUTSCHE KINDERGARTEN IN DIESEM GEBÄUDE, DESSEN VORGÄNGER DER ERSTE KINDERGARTEN UNSERER STADT WAR. AUS ANLASS DER 275-STEN JAHRESWENDE DER ANSIEDLUNG DER STADT STELLTEN DIE DEUTSCHE MINDERHEITENSELBSTVERWALTUNG UND DER VEREIN ZUR PFLEGE DER DEUTSCHEN TRADITIONEN 1998.
15.Ókerti iskola emléktáblája
(emléktábla)
MEGJEGYZÉS: Az Ókerti iskola falán 2000. október 14-én elhelyezett emléktábla felirata: OKTATÁSTÖRTÉNETI EMLÉK EZ AZ ÉPÜLET ISKOLÁNAK ÉPÜLT ÉS 1927-1976-IG MINT ISKOLA MŰKÖDÖTT. 1943-44-BEN ITT VOLT ELŐSZÖR MEZŐBERÉNYBEN 7. ÉS 8. OSZTÁLYOS OKTATÁS. EMLÉKÜL AZ 1943 ÉS 44-BEN VÉGZETT OSZTÁLY TANULÓI ÉS MEZŐBERÉNY ÖNKORMÁNYZATA. 2000.
16.Orlai Petrics Soma szülőháza
(emléktábla)
MEGJEGYZÉS: A Városháza falán található. Az 1974. október 5-én avatott emléktábla felirata: ORLAI PETRICS SOMA (1822-1880) FESTŐMŰVÉSZNEK A MAGYAR TÖRTÉNELMI FESTÉSZET ÚTTÖRŐ MESTERÉNEK EMLÉKÉRE.
17.Petőfi Sándor
(emléktábla)
MEGJEGYZÉS: Az emléktábla a Városháza falán található, felirata: PETŐFI, INNEN
RAGADOTT A VÉGZET HARCZOK TERÉN KERESNI DICSŐSÉGET. INNEN TÁVOZVA ÉRT UTOL HALÁLOD. S LELTÉL HALÁLBAN HALHATATLANSÁGOT.
KEGYELETÜL:1899 ÉVI JÚLIUS HÓ 30-IKÁN. BÉKÉSVÁRMEGYE KÖZMŰVELŐDÉSI EGYESÜLETE.
18.Petrics Sámuelné, Csipkár Pál
(emléktábla)
MEGJEGYZÉS: Az emléktábla a II. ker. ev. templom oldalán található: E TEMPLOMHOZ TARTOZOTT ÓTEMETŐBEN NYUGOSZNAK PETRICS SÁMUELNÉ ORLAY-PETRICS SOMA ÉDESANYJA, PETŐFI NAGYNÉNJE ÉS CSIPKÁR PÁL AKI PETŐFIT SEGESVÁRI ÚTJÁRA ELKÍSÉRTE.
19.Polgári iskola
(emléktábla)
MEGJEGYZÉS: Az emléktábla az Orlai Petrics Soma Általános Iskola épületének külső falán található, felirata: EMLÉKTÁBLA A MEZŐBERÉNYI ÁLLAMI POLGÁRI FIÚ ÉS LEÁNYISKOLA ALAPÍTÁSÁNAK 100. ÉVFORDULÓJÁRA.
ÁLLíTOTTA: 1995. OKT. 21.-ÉN A 2. SZ. ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS A BARÁTI EGYLET MEZŐBERÉNYÉRT.
20.Szabó Árpád
(emléktábla)
MEGJEGYZÉS: Az emléktábla az Orlai Petrics Soma Általános Iskola épületében található, felirata: SZABÓ ÁRPÁD 1878-1948 AZ EGYKORI POLGÁRI ISKOLAI IGAZGATÓ ÉS FÖLDMŰVELŐDÉSÜGYI MINISZTER, A MEZŐBERÉNYI KÖZSÉGI KÉPVISELŐ- TESTÜLET HALADÓ SZELLEMŰ TAGJÁNAK EMLÉKÉRE.
ÁLLÍTOTTA: BARÁTI EGYLET MEZŐBERÉNYÉRT 1988.
21.Tudós Kemény Pál, Kemény Pál, "Tudós" Kemény Pál.
(emléktábla)
MEGJEGYZÉS: Az emléktábla a Luther Márton tér 13. sz. alatti épület falán található. Felirata: E HÁZBAN (ISKOLÁBAN) VENDÉGESKEDETT TÖBB ALKALOMMAL PETŐFI SÁNDOR TUDÓS KEMÉNY PÁL BARÁTJÁNÁL. EMLÉKEZETÜL 1973. MÁRCIUS 15-ÉN MEZŐBERÉNY IFJÚSÁGA.
22.Skolka András
(emléktábla)
MEGJEGYZÉS: Az emléktábla a II. kerületi Evangélikus Egyházközség templom udvarán található Felirata: SKOLKA ANDRÁS, A TISZÁNTÚL ELSŐ EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUMA ÉS ALAPÍTÓ IGAZGATÓJA EMLÉKÉRE 1802-2002
A dombormű alkotója: Udvardy Anikó
23.Adorján György
(emléktábla)
MEGJEGYZÉS: Az emléktábla a Jeszenszky utca 21. sz. alatt található.
Felirata: EBBEN AZ ISKOLÁBAN TANÍTOTT ADORJÁN GYÖRGY KÁNTORTANÍTÓ 1896-1976. SZERETETT EGYHÁZÁT,ORGONÁJÁT 60 ÉVEN ÁT SZOLGÁLTA.
EMLÉKÜL ÁLLÍTTATTA II. KERÜLETI EV. EGYHÁZKÖZSÉG
24.Széchenyi terv
(emléktábla)
MEGJEGYZÉS: Az emléktábla a Békési út 2. sz. épület falán található
Felirata: EZ A BERUHÁZÁS A SZÉCHENYI TERV KERETÉBEN A GAZDASÁGI
MINISZTÉRIUM LAKÁS CÉLRA BIZTOSÍTOTT ELŐIRÁNYZATAIBÓL FOLYÓSÍTOTT 100 MILLIÓ FT. ÖSSZEGŰ TÁMOGATÁSÁVAL 2001. OKTÓBER 30-ÁN VALÓSULT MEG.
25.Széchenyi terv
(emléktábla)
MEGJEGYZÉS: Az emléktábla a Békési út 1. sz. épületén található
Felirata: EZ A BERUHÁZÁS A SZÉCHENYI TERV KERETÉBEN AZ ÁLLAMI
TÁMOGATÁSÚ BÉRLAKÁS PROGRAM ELŐÍRÁNYZATÁBÓL NYÚJTOTT 112 MILLIÓ FT. ÖSSZEGŰ ÁLLAMI TÁMOGATÁSSAL 2002. ÁPRILIS 30-ÁN VALÓSULT MEG.
26.Széchenyi terv
(emléktábla)
MEGJEGYZÉS:
Felirata: BÉKÉSI ÚT 5 ÉS BÉKÉSI ÚT 9-11. SZ. ALATTI ÉPÜLET A SZÉCHENYI
TERV KERETÉBEN A GAZDASÁGI MINISZTÉRIUM 226 M FT TÁMOGATÁSÁVAL
LÉTESÜLT 2003. JÚLIUS 31
ÉPÜLETEK
1. I. kerületi evangélikus templom, német templom.
(épület, templom)
MEGJEGYZÉS: Az 1789-ben épült templom 23 méter hosszú, 15 m széles és 8 m magas. Tornya 26 méteres. Itt található Orlai Petrics Soma Engedjétek hozzám a kisdedeket c. oltárképe, melyet 1854-ben festett.
2. II. kerületi evangélikus templom, szlovák templom, tót templom.
(épület, templom)
MEGJEGYZÉS: "Az első templom. Az itteni szlovákok mindjárt a mai helyükre való
elhelyezkedés után felépítették maguknak az Isten templomát" (1722-23 körül). A második, az 1741-ben épült templom helyébe Mária Terézia királynő 1768. április 27-én kelt engedélye alapján egy újat építettek, amely 1791-ig állott fent. A II. kerületi evangélikus egyháznak a ma is fennálló negyedik temploma "...építésének kezdete az Úr 1792. évére esik...Ezt az új, gyönyörű templomot az Úr 1797. esztendejében az első ádventi vasárnapon ünnepélyesen felszentelték és a nyilvános istentiszteletek, számára átadták." (Dr. Novákné Plesovszki Zsuzsanna: Id. Jeszenszky Károly és műve. Mezőberény, 2003. p. 37-40.) A mai orgonájukat 1854-ben szerezték be Luther Márton születésének 400. évfordulója emlékére. (Bonyhai: Mezőberény monográfiája. Mezőberény, 1933- 34.). " A templom 1792-97-ben épült, barokk stílusban, hossza 31, 50 m, szélessége 18, 00 m, a hajó gerincmagassága 21, 00 m torony 51, 00 m magas." (Bartóki József: A mezőberényi szlovák evangélikus templom. Mezőberény, 1993.).
3. Kálmán-fürdő, Strand, Városi Strand.
(strand, fürdő)
MEGJEGYZÉS: 1930 elején Kálmán István vállalkozó elkészítette a Margit-szigeti uszoda mását.
A munkálatokhoz a község is hozzájárult. 1943 őszén országos úszóversenyt is rendeztek itt az akkori magyar úszósport nagyjai részvételével. A medence vasbetonból készült, a kivitelezést a Schäfer-Köhler cég végezte. (A múlt nyomában...Beszélgetés Kálmán Lajossal = MH., Mezőberény, 2000. okt. p. 6.).
4. Magyar Király Szálloda, Szabadság Szálló, Berény Szálló
(épület)
MEGJEGYZÉS: A Magyar Király Szálloda 1886-1887-ben épült Piltz András és Pilisi Márton adatszolgáltatása szerint (Bonyhai: Mezőberény monográfiája. Mezőberény, 1933-34.).
5. MÁV állomásépület, vasútállomás
(épület)
MEGJEGYZÉS: A Mezőberényen keresztülhaladó vasútvonal 1858-ban épült az osztrák Staats Eisenbahn Gesellschaft által.
6. Polgári fiú- és leányiskola, Polgári Iskola
(épület)
MEGJEGYZÉS: A Petőfi úton lévő iskolaépület felépítése (l908. nov.) Szabó Árpád nyugalmazott iskolaigazgató és Jeszenszky Károly evangélikus lelkész buzgolkodásának köszönhető. (Az iskola 1895. szeptemberében nyílt meg a Széchenyi utcában).
7. Református templom
(épület, templom)
MEGJEGYZÉS: A mostani templom 1784-ben épült először, de 1874-ben a villám belecsapott és leégett. A következő évben újra felépítették, s 1896-ban egy orgonát szereltek fel benne. (Bonyhai: Mezőberény monográfiája. 1933-34. p. 120.).
8. Római katolikus templom, Katolikus templom.
(épület, templom)
MEGJEGYZÉS: A jelenleg is álló templom 1886-ban épült.
9. Városháza
(épület)
MEGJEGYZÉS: A mai épület helyén állt Orlai Petrics Soma festőművész háza, ahol Petőfi is vendégeskedett. Az 1358 és 1359-es hsz., 1179 nöl területen Back Nándor tervező elképzelései alapján, Dékány András és társa, Gombos Imre építkezési vállalkozók kivitelezésében valósult meg az impozáns épület. A tanulmánytervek 1899 augusztusában kerültek az elöljáróság elé, elfogadásukat a Mezőberényi Mérnöki Hivatal pecsétje is igazolja. A kiviteli tervek 1900. március 24-én érkeztek a vármegyéhez engedélyeztetésre. Az építési munkák 1901 őszén fejeződtek be. Az
eredeti költségvetés - 58.145,79 Ft - helyett az építkezés végszámlája 71.244,96 Ft lett, melyhez még 1108,4 Ft pótmunka társult még. A klasszicista stílusjegyeket magán hordozó, kétszintes épület főhomlokzata 26,45 m, a Petőfi utcai szárny 36,1 m, a Békési út felöli szárny 20,2 m hosszú. A fölszinten a különféle irodák kaptak helyet, az emeleten alakították ki a 108 m2-es, exkluzív közgyűlési termet, valamint a 45,35 m2-es kis tanácstermet. (Szekeres András: Egy évszázada jelkép = Békés Megyei Hírlap, LVI. évf. 191. sz., 2001. aug. 16.,
p. 16.).
SZOBROK
1. Alkotó: Benke Zoltán
Alkotás: Bethlen Gábor
(szobor)
MEGJEGYZÉS: Az erdélyi fejedelem mellszobra a Kálvin János téren, a református templom kertjében áll a következő felirattal: BETHLEN GÁBOR 1580-1629, ERDÉLY FEJEDELME, A MAGYAR FÜGGETLENSÉG BAJNOKA, A VALLÁSSZABADSÁG VÉDELMEZŐJE, REFORMÁTUS HITÜNK HŐSE. JELMONDATA: "HA ISTEN VELÜNK, KI LEHET ELLENÜNK" RÓM. 8. 32. MEZŐBERÉNYI REF. EGYHÁZ 1980. NOV. 15.
2. Alkotó: Udvardy Anikó
Alkotás: Dr. Bak Mihály
(szobor, mellszobor)
MEGJEGYZÉS: A szobor az Egészségügyi Központ előtt lett felállítva 2000. augusztus 19-én.
3. Alkotó: Veres Kálmán
Alkotás: Gr. Széchenyi István
(szobor)
MEGJEGYZÉS: A mellszobor a Széchenyi utca és a Kossuth tér kereszteződésében, a német evangélikus templom mellett áll a Kossuth szobor társaságában. A szobrot 1998. március 15-én avatták fel.
4. Alkotó: Udvardy Anikó
Alkotás: Jeszenszky Károly
(szobor)
MEGJEGYZÉS: A szobor a Luther Márton téren (II. ker.-i ev. templom előtt) található, 1997 októberében avatták fel.
5. Alkotó: Veres Kálmán
Alkotás: Kossuth Lajos
(szobor)
MEGJEGYZÉS: A mellszobor a Kossuth tér és a Széchenyi utca kereszteződésében, a német evangélikus templom mellett a Széchenyi szobor társaságában áll. A szobrot 1998. március 15-én avatták fel.
6. Alkotó: Varga Imre
Alkotás: La Charogne
(szobor)
MEGJEGYZÉS: A szobor címe Baudelaire Egy dög c. versére utal. A fémből készült szobor a Fő út 2. sz. alatti ház belső udvarán található.
7. Alkotó: Váradi Sándor, Várady Sándor
Alkotás: Népek barátsága
(szobor)
MEGJEGYZÉS: A három összefonódó lányalak a Kossuth téren található. A szobrot dr. László Gyula professzor avatta fel 1989. október 20-án. (Forrás: Kisváros, 1989. nov.).
8.
Alkotó: Széri Varga Géza
Alkotás: Orlai Petrics Soma
(szobor)
MEGJEGYZÉS: A szobor az Orlai Petrics Soma Általános Iskola bejáratánál áll, 1997. október 18- án avatták fel az iskola névadóünnepségének keretén belül.
9. Alkotó: Szabó István
Alkotás: Petőfi Mezőberényben
(szobor)
MEGJEGYZÉS: Ifj. Szabó István alkotása Orlai Petrics Soma Petőfi Mezőberényben c. festményének felhasználásával készült, Fő út 6. sz. alatt, a Művelődési Központ melletti parkban található. A szobrot l983. augusztus 19-én avatták.
10. Alkotó: Udvardy Anikó
Alkotás: Szabó Árpád
(szobor, mellszobor)
MEGJEGYZÉS: Szabó Árpád (a polgári iskola egykori igazgatója, később földművelésügyi miniszter) szobra az Orlai P. S. Általános Iskola előtt áll. Alkotója a mezőberényi származású Udvardy Anikó. A szobrot Halász János országgyűlési képviselő, a Parlament Kulturális Bizottságának alelnöke avatta fel 2003. október 18-án.
11. Alkotó: Udvardy Anikó
Alkotás: Szendrey Júlia
(szobor)
MEGJEGYZÉS: A szobor Wenckheim kastély előtt található. A szobrot 1997 októberében avatták fel.
12. Alkotó: Schaár Erzsébet
Alkotás: Petőfi Sándor
(szobor)
MEGJEGYZÉS: A Petőfi Sándor Gimnázium bejáratánál, belül található
13. Alkotó: Majoros Jánosné
Alkotás: építészeti kerámia
(dombormű)
MEGJEGYZÉS: A dombormű a Fő út 13. sz. épület északi falsíkján található. 1986-ban került elhelyezésre.
14. Alkotó: Gerle Margit
Alkotás: díszkút
(kerámia)
MEGJEGYZÉS: 1996. december 31-től Mezőberény Város Önkormányzatának tulajdonában van, felállítása a mai napig nem történt meg.
KOPJAFÁS EMLÉKHELYEK, EMLÉKOSZLOPOK
1. Berényiek világtalálkozója 2000
Alkotó: Tóth Sándor népi iparművész
MEGJEGYZÉS: Az alkotás a Petőfi Sándor Művelődési Központ bejáratától balra, kívül található.
Felirata: ANNO 2000 A TRADICIÓT NEM ÚGY KELL ŐRÍZNI, MINT A POSZTÓ A
LŐPORNYOMOT, HANEM MINT VESZTASZÜZEK A TÜZET. FOLYTON ÉLESZTENI KELL, HOGY KI NE ALUDJON. HEVESI
2. Millennium
Alkotók: Király Csaba, Király Levente (Szováta)
MEGJEGYZÉS: Az alkotás a városi liget kertjében található
Felirata: MILLENIUM 2000
3. Emlékoszlop a református templom előtt
MEGJEGYZÉS: A református templom keleti oldalfala mellett található.
Felirata: KÉSŐBAROKK STÍLUSBAN ÉPÜLT REFORMÁTUS TEMPLOM CZIGLER
ANTAL KŐMŰVESMESTER MUNKÁJÁVAL 1801-1804-IG KÉSZÜLT.
4. Emlékoszlopok a református templom templomkertjében
Alkotók: Tóth Sándor népi iparművész
Felirata:
- A TEMPLOMKERÍTÉS KÉSZÜLT 1989-BEN LIPCSEI GÁBOR NYUGALMAZOTT
LELKÉSZ KEZDEMÉNYEZÉSÉRE SZABÓ ENDRE LELKÉSZSÉGE VÍG ELEK
GONDNOKSÁGA ALATT TÓTH SÁNDOR NÉPI IPARMŰVÉSZ ÉS BARTALUS JÁNOS KOVÁCSM. MUNKÁJÁVAL.
- MEZŐBERÉNYI VÁROSI TANÁCS ÉS A GYÜLEKEZET MEGBÍZÁSÁBÓL A
TERVEKET SZENTESI ANIKÓ ÉPÍTÉSZMÉRNÖK KÉSZÍTETTE, BÖRCSÖK
JÁNOSNÉ KERTÉSZMÉRNÖK KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL.
5. 1956 emlékére
MEGJEGYZÉS: A kopjafa a városi köztemetőben található
Felirata: 1956 ÁLDOZATAINAK EMLÉKÉRE MEZŐBERÉNY 1989 OKTÓBER 23.
EMLÉKTÁBLÁK KIEGÉSZÍTÉSE
1.) EZ A BERUHÁZÁS A SZÉCHENIY TERV KERETÉBEN A GAZDASÁGI
MINIZSTÉRIUM LAKÁSCÉLRA BIZTOSÍTOTT ELŐIRÁNYZATAIBÓL FOLYÓSÍTOTT 100 MILLIÓ FT ÖSSZEGŰ TÁMOGATÁSÁVAL 2001. OKTÓBER 30-ÁN VALÓSULT MEG
2.) EZ A BERUHÁZÁS A SZÉCHENIY TERV KERETÉBEN AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁSÚ BÉRLAKÁS PROGRAM ELŐIRÁNYZATÁBÓL NYÚJTOTT 112 MILLIÓ FT ÖSSZEGŰ ÁLLAMI TÁMOGATÁSÁVAL 2002. ÁPRILIS 30-ÁN VALÓSULT MEG.
3.) EBBEN AZ ISKOLÁBAN TANÍTOTT ADORJÁN GYÖRGY KÁNTORTANÍTÓ 1896- 1976. SZERETETT EGYHÁZÁT, ORGONÁJÁT 60 ÉVEN ÁT SZOLGÁLTA. EMLÉKÜL ÁLLÍTATTA II. KERÜLETI EV. EGYHÁZKÖZSÉG
4.) A GYÓGYSZERTÁR HELYÉN ÁLLT AZ AZ ÉPÜLET MELYBEN DR. LUX JAKAB AZ 1848-49-ES SZABADSŰÁGHARC ORVOS-FŐHADNAGYA, MEZŐBERÉNYI KÖZSÉGI ORVOS, A BÉKÉS MEGYEI ORVOS-GYÓGYSZERÉSZ EGYLET ELSŐ ELNÖKE 1876- 1922 EMLÉKÜL A MEZŐBERÉNYI I. KER. VÖRÖSKERESZT
5.) SKOLKA ANDRÁS A TISZÁNTÚL ELSŐ EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUMA ÉS ALAPÍTÓ IGAZGATÓJA EMLÉKLÉRE 1802-2002
6.) BÉKÉSI ÚT 5. ÉS BÉKÉSI ÚT 9-11. SZÁM ALATTI ÉPÜLET A SZÉCHENYI TERV KERETÉBEN A GAZDASÁGI MINISZTÉRIUM 226 MILLIÓ FT TÁMOGATÁSÁVAL LÉTESÜLT
2003. JÚLIUS 31.
Egyéb linkek ahol a városról még sok mindent megtudhatunk.
http://www.berenyturizmus.hu/index.php
http://www.bekesikisterseg.hu/index.php