Mezőberény képeslapokon

Mezőberényi emberek

Mezőberényi emberek.

2007-ben megjelent egy kiadvány, melynek címe: Mezőberényi almanach (összeállította Pallagi Mária )Ez a kiadvány a teljesség igénye nélkül jeleníti meg Mezőberény nevezetesebb embereit, inkább a közelmúltból. Megpróbáltam összeszedni a régebbi kor, - és az esetleg nem is oly híres - embereit.

A felsorolásban mezőberényi emberek és szervezetek adatait szedtem sorba. A név után található dátum, a rövid életrajzok megírásának, megjelenésének évét jelöli. Amelyik név mögött nem szerepel dátum, azok az adatok a mai kor lexikonjaiból lettek kimásolva.

Amennyiben bizonyos személyek adatai több helyen, estleg más időpontban is megjelentek, akkor ezeket megszámozva, egymás után másoltam be.

Az adatbázis összeállításánál legtöbbször az eredeti, régies írásmódot és helyesírást használtam.

Az adatok a következő könyvekből származnak:

Haan Lajos:Békés vármegye hajdana 1870

Békés Vármegye 1929

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái (1939)

Békés Vármegye útmutatója és közérdekű címtára. 1943

Békés Vármegye útmutatója és közérdekű címtára. 1947

Magyar életrajzi lexikon (1990)

Magyar színházművészeti lexikon (1994)

Forján János: Csabai arcok (2011)

Alföldi Szövőgyár Rt. Mezőberény. (1929) 1920-ban létesült a Czieglertestvérek és a mezőberényi takarékpénztár alapításaként. Kezdetben 30 munkással és 30 kézi szövőszékkel működött a vállalat, amely a szakszerű vezetés folytán oda fejlődött, hogy ma 220 munkás 200 kézi szövőgépen és 48 mechanikai szövőgépen dolgozik. Az ország minden részébe szállít, árui ismertek és elismertek. Tulajdonosok: Cziegler Mór, Lipót, Jenő.

Altnöder Imréné, (1929) Hegedűs Rózsi. Vezető óvónő Orosháza. Mezőberényi születésű. Elődei 500 évvel ezelőtt telepedtek le Békésen. Középiskoláit Lippán végezte. 1921 óta, a megalakulás óta vezeti a Stefánia Szöv. Altruista intézményét. A Jézus Szíve Szövetség vezetője. Néhai férjével 1912-ben lépett házasságra. Férje banktisztviselő volt.1915-ben mint t. hadnagy az orosz fronton harcolt és hősi halált halt. Leánya, Sárika.

Apáti András, (1929) szikvízgyártó és vendéglős, Mezőberény. Mezőberényben 1894-ben született. Ifjú korában képesítést nyert úgy fűszerkereskedői szakmában, mint a vendéglős iparban. 1920-ban fűszerkereskedést nyitott, három év múlva pedig szikvízgyártó üzemet alapított. Vendéglője 1927-óta áll fenn. Az Otthonkörnek, a Gazdakörnek, a Polgári Körnek, a Nyugdíjas Körnek, a Nemzeti Körnek, és az Ipartestületnek vál. tagja, a Borbizottság tagja, stb. Két fivére, István és Lajos a világháborúban hősi halált haltak. Neje: Gulyás Erzsébet, fia András és László.

Babinszky János, (1929) aranykoszorús esztergályosmester Született 1882-ben Mezőberényben. Iskolai tanulmányainak befejeztével Békéscsabán sajátította el mesterségét, azután az ország minden nagyobb városában dolgozott és a külföldön, Bécsben, Prágában és Berlinben tökéletesítette tudását. Mint önálló mester 1905-ben telepedett le Békéscsabán. Munkáiért számos kitüntetésben részesült. A Faluszövetség békéscsabai kiállításán aranyérmet, a helyi iparkiállitáson iparkamarai oklevelet, a budapesti II kézmüvestárlaton aranyérmet, a békésvármegyei kiállításon keresk. Miniszteri díszoklevelet, a székesfehérvári országos kiállításon aranyérmet, az Országos Iparegyesület kiállításán ezüst díszérmet nyert. A budapesti III. kézművestárlaton Magyarország aranykoszorús mesterévé avatták. A világháborút, mint 4-es honvéd küzdötte végig. Választott tagja a város képviselőtestületének, díszelnöke az Iparos Ifjak Művelődési Egyesületének, elnöke a Jókai műkedvelő gárdának és vezetőségi tagja a cserkész-szövetségnek.

Bacsó Endre (1943) hengermalma. Tel. 19. Napi őrlés 96 q, míg a darálás 100 q. Üzletköre Mezőberény. Foglalkoztat 7 személyt. Tulajdonos jelenleg katonai kötelességét teljesíti.

Bacsó József, (1929) gazdálkodó,Mezőberény. 1862-ben Mezőberényben született. Nősülése előtt a szülői háznál gazdálkodott. 1883-ban kezdett önállóan gazdálkodni 12 holdon, ezt szorgalmával 110 k. holdra gyarapította. A község vezetésében jelentős szerepet játszott, volt községi képviselő, községi gazda, törvénybíró, a ref. egyháznak 2 évig volt a presbitere és gondnoka. Neje, néhai Bagi Sára, aki 30 éves boldog házasság után 1934-ben hunyt el.

Bagi Endre, (1929) üzletvezető, Mezőberény. Mezőberényben 1908-ban született. Iskolái elvégzése után a Hangya Szövetkezetnél sajátította el a kereskedői szakmát. Szaktudását továbbra is a szövetkezetnél, majd magáncégnél fejlesztette. 1930 óta áll ismét a szövetkezet alkalmazásában, ahol a 2. számú fiók üzletvezetője.

Ifj. Bagi István, (1929) gazdálkodó, Mezőberény. 1881-ben született Mezőberényben. 1915-ig a családi birtokon gazdálkodott, édesatyja mellett. Végig küzdötte a világháborút. Leszerelése után 1918-ban lett önálló gazda 35 k. holdon. Elődei közül többen viseltek vezető szerepet a községben, így apja, községi testületi tag és esküdt volt. Egyik őse B. András pedig, községi bíró. Neje, Speck Magdolna, leányuk Magdolna.

Balogh István, (1929) fűszerkereskedő és vendéglős, Mezőberény. 1875-ben Mezőberényben született. Mint fiatalember, az ország különböző bányavidékein dolgozott. 1903-ban kis házat vett és abban szatócsüzletet nyitott, majd ugyanebben az évben vendéglőt vásárolt. Az üzlet vezetésében részt vett neje, született Kuklis Anna is. Részt vett a világháborúban, 1915-től 1918-ig orosz és olasz frontokon harcolt, mint szakaszvezető szerelt le. Kitüntetései: kis ezüst vitézségi érem, bronz vitézségi érem és K. cs. k. Gyermekei: Ilona és Julianna.

Balogh Márton, (1929) gazdálkodó és sertéskereskedő, Mezőberény. 1883-ban Mezőberényben született. Iskolái elvégzése után a szülői háznál gazdálkodott. 1907-óta önálló gazda. Birtoka 30 k. hold, mely jórészben saját szerzeménye. 30 éve foglalkozik sertéskereskedéssel. A világháborút az első mozgósítástól az összeomlásig az orosz és román frontokon harcolta végig. Neje, szül. Bereczki Róza, gyermekei Lajos, Jolán és Elek. Édesatyja községi esküdt volt.

Bárdy Ernő, (1929) ág. ev. esperes, Mezőberény. 1867-ben Lejbiczben született, mint régi szepesi família sarja. Késmárkon, Miskolcon, Pozsonyban, Lipcsén és Erlangenben végezte tanulmányait. Tanítói oklevelet 1894-ben Szarvason szerzett. Évekig, mint tanító működött. 1903-óta lelkész Mezőberényben, 1926 óta az ev. Egyházmegye alesperese és tanügyi esperese. A Hitelszövetkezet igazgatója. Az Artézi Fürdő Rt. elnöke, a törvh. biz. tagja, községi képviselő és az összes kulturális és társadalmi egyesület vezetőségének tagja. Egyházi lapok állandó munkatársa. Neje,Linder Margit, gyerekei Ernő, Ottó, Márta, Károly és Vilmos.

Bánhegyi János, (1943) községi vezetővégrehajtó. 1896-ban Mezőberényben született, ev. vallásu. 1922 febr. 15 óta áll Mezőberény község szolgálatában. Előbb mint birósági kézbesitő, majd 1925-től mint birósági végrehajtó müködik. Katonai kötelességét 1915-ben a nagyváradi 4-es honv. gy. e. kötelékében kezdte, honnan Pólába a haditengerészethez helyezték át. 1918-ig Triesztben a vizirepülő állomásnál, majd ezután a Sajda cirkálón szolgált egészen az összeomlásig, Mint II. oszt. matróz szerelt le. 1920 óta nős. Felesége Galló Ilona. A Tűzharcos Szöv. mezőberényi csoportjának titkára, a Nemzeti Kör jegyzője, a II.ker. ev. egyház képviselője és számvizsg. biz. tagja, a Károly csapatkereszttulajdonosa, igazolt tüzharcos.

Bánhegyi Mihály, (1943) m. kir. áll. polg. isk. igazgató. 1886 ápr. 16-én Mezőberényben született, ev. vallásu. Középiskolai tanulmányait Szarvason, mig a tanári oklevelét a kolozsvári Ferenc József tudományegyetemen nyerte el. Tanári működését az ujpesti áll. polg. isk. kezdte. 1941 óta a mezőberényi áll. polg. fiu és leányiskola igazgatója. Békebeli katonaidejét 1911-ben töltötte ki. A világháboruban elejétől a végéig teljesitette hazafiui kötelességét. A 20 ik honv. hadosztály kötelékében, mint 4-es honvéd 1914 augusztusban az orosz fronton esett át a tűzkeresztségen, majd az olasz fronton harcolt. 1918 december 4-én, mint tart. hadnagy szerelt le. 1920 óta nős. Felesége Szrnka Ilona, gyermekei József és Ilona. Bánhegyi Mihály a Magyar Földrajzi Társaság tagja.

Bartolf Ádám, (1929) gazdálkodó, Mezőberény. Mezőberényben 1875-ben született. 1902-ben 30 kisholdon kezdte meg a gazdálkodást, amely a szorgos kezek gyümölcse és részben örökség folytán 65 holdra szaporodott. 1914-ben hadbavonult, a szerb és orosz harctéren küzdött. 1918-ban olasz hadifogságba esett és a következő évben került haza. Rendfokozata szakaszvezető. Kitüntetései, bronz vitézségi érem és K. cs. k. Volt községi esküdt, egyházi gondnok stb. Neje, Lédig Magdolna, gyermekei, Magdolna, Zsuzsanna, JuliannaÁdám.

Bartolf József, (1929) ev. el. isk. és ip.isk. tanító, Mezőberény. 1899-ben Békésen született. Iskolai tanulmányit Szarvason végezte, 1918-ban nyert oklevelet. Orosházán, Gyopárhalmon és Gádoroson tanított 1926-ig, amikor is Mezőberénybe került. Azóta működik közmegelégedésre. Az Otthon Kör pénztárosa, a Mezőberényi Méhészkör titkára stb. Részt vett a világháborúban, az olasz fronton harcolt, majd a nemzeti Hadseregben teljesített szolgálatot. Tiszti iskolát végzett, mint karpaszományos tizedes 1921-ben szerelt le. Neje, Szilágyi Ilona, gyermekei, József és László.

Bartolf József, (1943) törekvő gazda. 1886-ban Mezőberényben született, ev. vallásu. Már 14 éves korában — tanulás szempontjából — Eiler András gazdálkodóhoz béresnek szegődött el. 1906 óta önálló. Kezdetben 42, mig jelenleg 48 kat. holdon gazdálkodik. Termel buzát, tengerit, bodorkát, méznádat, cukorrépát, rozskendert. Állatállománya 3 törzskönyvezett tehén, 4 ló, melyből 1 törzskönyvezett, 1 csődör és 2 kanca csikó, 7 üszőborju, továbbá 50 parlagi. Gazdasági felszerelése kiváló. A vármegyei mezőgazdasági kiállitáson a buzaminőségi versenyen oklevelet kapott. Ez évben a Mezőgazdasági Kamara versenyén fog részt venni. 12 kisholdon méznádat termel, melyből pálinkát és mézet, állit elő. Kisérletezik még a méznádból bor, sör és rum előállitásával is. 1910 óta nős. Felesége Kreisz Zsuzsánna, fiai József, Ádám és Mihály.

Belenczéresi Imre, (1929) hengermalom-tulajdonos, Mezőberény. Mezőberényben 1899-ben született. Szegeden érettségizett. Részt vett a világháborúban, és mint önk. szakaszvezető szerelt le. 1920-ban lett a malom vezetője. 1923-óta pedig társas viszonyban a malom tulajdonosa. A malom félmagas őrlésű kereskedelmi és vámőrléssel foglalkozik. 100 lóerejű Diesel motorral felszerelve, saját akkumulátorral a napi teljesítménye220 mázsa liszt és 240 mázsa dara. Társtulajdonosok: Winter Ádám és Mihály. Neje, Szalai Ilona, gyerekei Ilona és Imre.

Dr. Berényi Károly, (1929) községi orvos, Mezőberény. 1873-ban Mezőberényben született. Liptórózsahegyen és Fiumében végezte a középiskolát, Budapesten az orvosi egyetemet. 1897-ben tisztiorvosi vizsgát tett. Ugyanaz évben telepedett le a községben, magánprakszist kezdve. Volt OTI. orvos. 1913 óta megválasztott községi orvos. Végig küzdötte a világháborút, 1918-ban, mint ezredorvos szerelt le. A montenegrói, albán és olasz harctereken teljesített szolgálatot. Kitüntetései: Ferencz József érdemrend a kardokkal a vitézségi érem szalagján, koronás aranyérdemkereszt, K. cs. K. és háborús emlékérem.

Berényi Ármin dr.(1929) Született Mezőberényben 1857 április 14-én. Főiskolai tanulmányait a szarvasigymnasiumban végezte (1866-1874). 1874-től 1878-ig a budapesti tudományegyetem jogikarának volt hallgatója. Jogtudori oklevelét is ott nyerte. Ügyvédjelölti gyakorlaton. Budapesten dr. Mezei Mór (a későbbi budapest—lipótvárosi országgyülési képviselő) ügyvédi irodájában volt. Ügyvédi vizsgáját Budapesten letévén, 1883-ban Gyulán nyitotta meg ügyvédi irodáját s az óta állandóan itt müködik. Politikai szereplését 1878-ban kezdte, amikor a gyomai választókerületben Irányi Dániel vezetése alatt Mezei Ernő hirlapiró mellett fejtett ki erős agitációt. 1882-ben, a megyei lapokban nagy hirlapi vitája volt atiszaeszlári vérvádból kifolyólag dr. Kovács István vármegyei főorvossal. A városi és vármegyei közügyekben tevékeny részt vett. Mint a békésvármegyei árvaszéknek tiszteletbeli ülnöke egy feltünést keltett ügyben előadói szerepet töltvén be, ennek befejeztével néhai Terényi Lajos főispán által vármegyei tiszteletbeli főügyésszé neveztetett ki. Mint a függetlenségi és 48-as pártnak egyik vezető férfia, szóval és írásban tántoríthatatlanul küzdött elvei érdekében. Gyulán függetlenségi programmal diadalhoz segitette Hajóssy Ottót. A világháboru idejében a hadigondozás érdekében lépett fel és hathatós tevékenységet fejtett ki, mint Gyula város hadigondozó bizottságának elnöke. A világháboru befejeztével, mint régi függetlenségi politikust őt választották meg a gyulai Nemzeti Tanács elnökévé, mely szerepében a joguralom, törvénytisztelet és közrend fenntartása, az ellátatlanoknak, valamint a háboruban résztvettek és családjaik segélyezése érdekében fejtette ki müködését, nem egyszer erős küzdelemben és veszélyes helyzetben egyes szociáldemokraták szélsőségeivel s a polgári társadalomellenes irányzatával szemben. Ügyvédi minőségében legutóbb a szegedi ügyvédi kamara által Gyulán rendezett vándorgyűlés alkalmából ő tartotta kartársai megbizásából a Trianoni serlegavató beszédet, mely az e célra felfektetett albumba elsőül felvétetett. A hitközségi életben, valamint a közmüvelődési akciókban is intenziv müködést fejtett ki. Mint a gyulai izraelita hitközség elnökének inditványára csatlakozott a hitközség a neológ irányzathoz. Közgazdasági téren a keresetforrások gyarapitása s fejlesztése érdekében is tevékenykedett s a gyulai kötőgyár megalapitásának szellemileg és anyagilag egyik kezdeményezője volt. A kötőgyár érdekében emlékiratokat szerkesztett, melyet a kötőgyár küldöttségének élén Kossuth Ferencnek, mint kereskedelmi miniszternek adott át, mely emlékirat megértésre is talált s kedvező elintézésben részesült. E vállalat vezetőségében a közbejött válságos időkben is kitartott s felelősségteljes szerepben ma is részt vesz.

Berg Mihály, (1929) géplakatos , bércséplő. Füzesgyarmat. 1869-ben Mezőberényben született. Iskolái elvégzése után a géplakatos szakmát tanulta, Füzesgyarmaton és Mezőberényben. Budapesten a technológián lokomobil és stabil gőzgépről tett szakvizsgát.1895-ben mint malomtulajdonos lett önálló füzesgyarmaton.1908-ban géplakatos műhelyt alapított. Négy garnitúra cséplőgéppel bércséplést vállal .Részt vett a világháborúban. A községi képviselő testület v. tagja, Az Ipartestület v. elnöke, a Hitelszövetkezet ig. tagja, a Hengermalom részvényese. A sárréti vadásztársaság elnöke. Stb. Neje: Gulya Erzsébet, gyermekei: József, Emma, Ilona, Irén, István, Jenő és László.

Bezzegh Gyula,(1943) divatcipész és cipőkereskedő. Cégtulajdonos dédapjától kezdve mind cipészek és csizmadiák voltak. Tradicionális elve a Bezzegh generációnak — mindig a legjobb anyagból a legszebb kivitelű készitményt adni. Bezzegh Gyula 1932-ben alapitotta vállalatát. Modeljeit saját maga tervezi és állitjuk, hogy kiváló művésze iparának. Ipari szaktudását Budapesten fejlesztette ki, hol 10 éven keresztül dolgozott különböző cipőszalonokban, miközben a cipészi továbbképző tanfolyamot is kiváló eredménnyel végezte el. Rendelésre készit minden igényt kielégitő férfi, női és gyermekcipőt, lovagló és tiszticsizmákat, továbbá sport és vadászbakkancsokat. Üzletköre Mezőberényen kivül Budapest és környéke, Békéscsaba és Köröstarcsa. Foglalkoztat állandóan 1 segédet és 1 tanulót. 1937 óta a cipészek és csizmadiák szakosztályának elnöke, 1937-től az Ipartestület elöljáróságának és számvizsgáló bizottságának tagja. A cipésztanulók felszabaditó bizottságának öt éven át volt elnöke, a mezőberényi toronyőrség parancsnoka, a Légónak alkörzet vezető helyettese. 1932 óta besorozott katona. Nős. Felesége Bezzeg Margit- Piroska, fia Gyula. A kiváló divatcipész és cipőkereskedő — Bezzegh Gyula mester — 1906-ban Mezőberényben született, ev. vallásu. Bezzegh Gyula mintaképe az iparostársadalomnak. ---------Kiegészítés: 1946-ban született Levente nevű fia.

Biszkup Ferenc, (1929) az ág. ev. egyház vezető lelkésze 1891-ben született Ózdon. Középiskolai tanulmányait Pozsonyban végezte, úgyszintén a teológiai akadémiát is és 1914 óta lelkész, illetve vezető lelkész Mezőberényben. A világháború alatt a helyi helyőrségi kórházban teljesített betegápolói szolgálatot. Az Evangélikus Lap volt főmunkatársa. Tagja a községi képviselőtestületnek, elnöke az evangélikus egyházi iskolaszéknek, az önkéntes tűzoltóegyesületnek és az iparos dalárdának.

Blanka major, (1929) Mezőberény. Tulajdonosa báró Vécsey Miklós. A birtok kiterjedése 500 hold, melyből 470 hold szántó, 30 hold pedig udvar, házhely stb. A majoron levő épületek: magtár, intézői lakás, cselédház, négy istálló, kovács és bognárműhely, két kocsiszín és egyéb gazdasági épületek. Felszereléséhez tartozik egy cséplőgép és egy traktor. Terményei: búza, tengeri és ipari növények. Intéző: Kiss Lajos, alkalmazottak egy gépész, egy kovács, egy gazda és 18 kommenciós cseléd.

Bonyhai (Eiler) Mihály (Mezőberény, 1899. 12. 11. - Budapest, 1945. 02. xx)mezőgazdász, közgazdász. Szüleit (Eiler Ádám és Braun Magdolna) már a múlt század végén is a tősgyökeres evangélikus németajkú berényiek között tartották számon. Az elemi és polgári iskolai tanulmányait Mezőberényben végezte, a magasabb szintű gazdálkodás alapjait a szarvasi és/vagy a békéscsabai szakiskolában sajátította el. Érettségi vizsgát valószínűleg magánúton tett űBudapesten a huszas évek elején. 1923-ban iratkozott be a Budapesti Tudományegyetem Közgazdasági Karára, ahol 1928-ban szerzett mezőgazdász-közgazdász oklevelet. Még ebben az évben doktorált. Értekezésének címe: Mezőberény nagyközség fejlődése és jövője. A monográfia alapját is ez a disszertáció képezte, melyet később kibővített. A huszas évektől az egyik fővárosi vágóhíd vezetőjeként dolgozott. Nevét könyve megjelenése idején változtatta meg, tisztelete jeléül vette fel az egykori mezőberényi jegyző és irodalmár, Bonyhay Benjámin után a Bonyhai nevet. 1936-ban nősült, felesége Csomay Klára tanárnő volt. 1945 februárjában Budapest ostromakor szerzett sérülésébe halt bele.Legjelentősebb művei:Mezőberény monográfiája. Mezőberény, 1933-34

Borka Ádám, (1929) sütőmester (üzemvezető), Mezőberény. Miskolcon született 1894-ben. A sütőipart Fehértemplomon tanulta, 1911-ben szabadult fel. Segéd Szegeden és Mezőberényben volt. 1921-ben Szegeden önállósította magát, 1926 óta a Winter-féle malom szolgálatában áll, mint pékmester. 1914-ben hadba vonul, az orosz fronton harcol, kétszer sebesül meg, 1918-ban altiszti rendfokozattal szerelt le. Gyermeke, László.

Braun Ádám, (1929) gazdálkodó, Mezőberény. Mezőberényben 1899-ben született. A szegedi felsőkereskedelmi iskolában érettségizett. A világháborút az olasz fronton harcolta végig, mint karpaszományos tizedes szerelt le. 1923-ban megnősült, és az óta önálló gazdálkodást folytat. Neje, Nun Zsuzsanna, gyermekei, József és László.

Braun Á. Dániel, (1929) Mezőberény. Mezőberényben 1874-ben született. 1905- ben kezdett önállóan gazdálkodni 140 k. holdas birtokán. 1915-ben hadbavonult és 1918-ig teljesített szolgálatot. A községi képviselő testület tagja. Néhai édesatyja Braun D. Ádám, volt községi esküdt, megyebizottsági tag és a gyulai törvényszék esküdtbíróságának tagja. Neje, Bartolf Margit, gyermekei Magdolna, Zsuzsanna, mindketten férjnél.

Braun Á. Márton, (1929) gazdálkodó, Mezőberény. 1893-ban Mezőberényben született. Négy középiskolát végzett majd szülei gazdaságában tevékenykedett. 1914-ben hadba vonult, az orosz fronton harcolt, kétszer megsebesült. 1916-ban orosz hadifogságba került, 1918-ban került haza. 1919-ben megnősült, azóta önálló gazda. 20 holdon kezdte a gazdálkodást, ma már 25 holdas birtoka van. Neje, szül. Braun Magdolna, gyermekei Magdolna és Márton.

Braun G. Márton, (1929) gazdálkodó, Mezőberény. 1895-ben Mezőberényben született. 20 éves koráig a szülői birtokon gazdálkodott. 1915-ben az orosz frontokon harcolt, majd a román és olasz harctérre került. Mint tizedes szerelt le, a kis ezüst vitézségi érem, a bronz vitézségi érem és a K. cs. K. tulajdonosaként. 1919 óta gazdálkodik önállóan, 12 holdas birtokát 16 holdas szerzeménnyel növelte. Neje, Hoffmann Erzsébet, gyermekei Márton és Ádám.

Brücher József,(1929) községi főjegyző 1884-ben született Mezőberényben. Középiskoláit Késmárkon végezte, azután jogot hallgatott Kolozsváron, majd tanító lett Mezőberényben. Azután elvégezte 1908-ban, Debrecenben a jegyzői tanfolyamot, 1909-ben mezőberényi segédjegyző lett, 1914-ben Köröstarcsán jegyző és 1918-ban ugyanott főjegyző. A világháború kitörésekor hadbavonult, a forradalmak és oláh megszállás alatt mint nyilvántartott túsz szerepeit. A község társadalmi életében vezető szerepe van. Elnöke az állami iskola gondnokságának, alelnöke a Közművelődési Egyletnek és a Kisbirtokosok Körének, ezen kívül a Mezőberényi Takarékpénztár felügyelőbizottsági tagja.

Buncsák Gusztáv, (1929) elemi iskolai igazgató, Mezőberény. Limbachban született, 1888-ban. Modoron végezte a középiskolát és a tanítóképzőt. 1908-ban nyert oklevelet, ugyanaz évben Mezőberényben mint helyettes tanító kezdte meg a működését. 1909-ben tanítóvá nevezték ki, 1929 óta az I. ker. ág. ev. elemi iskola igazgatója. A világháború kitörésekor hadba vonult, az albán harctéren teljesített szolgálatot és 1918-ban, mint I. oszt. számv. őrm, szerelt le. 1920-ban alapította a helyi méhészkört, melynek az óta is elnöke. A közp. fogy. és ért. szöv. elnöke. Az OKH. Helyi fiókjának felügyelő biz. Elnöke. Neje, szül. Eiler Magdolna. gyermekei, József, Mária, Gusztáv és felesége első házasságából Eiler András.

Cziegler Lipót, (1929) az Alföldi Szövőgyár rt. Ügyvezető igazgatója, Mezőberény. Mezőberényben 1878-ban született, részt vett a gyár megalapításában s ma is intenzív munkát végez a gyár fejlesztésének érdekében. Részt vett a világháborúban. Neje, Fischer Ilona, gyermekei György és Magdolna.

Cziegler Mór, (1929) az Alföldi Szövőgyár rt. Ügyvezető igazgatója, Mezőberény. Mezőberényben 1878-ban született. Nagybecskereken érettségizett. A fővárosban tisztviselő volt. Részt vett a világháborúban. Az olasz fronton harcolt, mint főhadnagy szerelt le. Az 1920-ban alapított vállalat létrehozásában tevékenyen részt vett, ma is aktív vezetője. Neje, néhai Fischer Rózsika.

Csarnai István, (1929) gyepmester, Mezőberény. 1901-ben Békésen született. 1917-ben került szüleivel Mezőberénybe, ahol atyja gyepmester lett. 1922-ben vette át atyjától a hivatalát, aki már Békésen is ilyen minőségben működött. Neje, szül. Megyeri Irén. Első nejétől, szül. Punyi Juliannától három gyermeke van, Perei István, Csarnai Béla-István és Csarnai József.

Dr. Csinos Albin, (1929) orvos, Mezőberény. Budapesten 1882-ben született. Nemesi családból származik, előneve <rétalap és pölöskefalva>. Középiskoláit Békésen végezte, az egyetemet Budapesten. 1922-ben nyert orvosi diplomát, de már 1910-ben filozófiai doktorátust szerzett. 1930 óta folytat orvosi gyakorlatot Mezőberényben. Neje, Kiss Julianna.

Dobozy János, (1929) iskolaigazgató (Pusztaföldvár) 1878. évben született Mezőberényben. Középiskoláit Szarvason és Sepsiszentgyörgyön, a tanítóképzőt Sopronban és Losoncon végezte. Ezután Pusztaföldváron megválasztották községi tanítónak és itt 1903 óta állami tanító, 1923 óta pedig az állami elemi iskola igazgatója. Harmincéves szolgálati évfordulója alkalmából a kultuszminiszter elismerő oklevéllel tüntette ki. A világháborúban a szerb harctéren teljesített frontszolgálatot. Tevékeny részt vesz a község társadalmi életében. A Polgári Olvasókör tiszteletbeli elnöke, az OKH helyi fiókjának 25 éven át volt felügyelőbizottsági tagja és elnöke. Az iskolánkivüli népművelés helyi bizottságának elnöke. Ugyancsak huszonöt évig volt kántora a pusztaföldvári ev. egyháznak.

1.)Dr. Domanek Pál, (1929) plébános 1887-ben született Mezőberényben. A teológia és a papnevelő tanfolyam elvégzése után, mint békéscsabai káplán kezdte meg pályáját, majd a nagyváradi papnövelde tanára és később gyulai hittanár lelt. A világháború alatt Debrecenben végzett értékes kórházi szolgálatokat. Élénk publicisztikai tevékenységet fejt ki a vármegyebeli egyházi lapokban, az „Őrszem" felelős szerkesztője, régebben munkatársa volt a nagyváradi „Tiszántúl" című napilapnak is. Tagja a község képviselőtestületének, elnöke a Katolikus Körnek és a Szent István Társulatnak, a vármegyei Congregatio főmegbízottja, a Békésszentandrási Takarékpénztár igazgatósági tagja, a testnevelési bizottság tagja. (Békésszentandrás)

2.)Domanek Pál Mezőberény, 1887. október 14. – Békéscsaba, 1953. április 25. Szüleinek vendéglőjük volt. Gyermekük gimnáziumi tanulmányait Mezőtúron végezte. 1910-ben a nagyváradi Püspöki Katolikus Szeminárium és Teológia elvégzése után szentelték pappá. Debrecenben kezdte papi pályáját, káplán, 1912-től ugyanitt a Therezianum 11. prefektusa, református főgimnáziumi hittantanár. 1915-ben Nagyváradra került, a Papnevelő Intézet lelki igazgatója lett. 1921-től a gyulai római katolikus gimnáziumban tanított hittant, a püspöki helynökség katolikus iskoláinak tanfelügyelője. 1927-től Békésszentandráson plébános, 1934-ben megkapta a szalócmonostori címzetes apáti címet. 1935-től Békéscsabán szolgált. 1944. december 17-étől Békéscsaba párton kívüli képviselője volt az Ideiglenes Nemzetgyűlésben. 1947-ben pápai prelátussá nevezték ki, korábban egyházmegyei vikárius volt. 1952-ben az Állami Egyházügyi Hivatal nyomására ismét Békésszentandrásra helyezték. (www.tortenelemtar.hu)

Domokos Béla, (1943) textiltechnológus. 1900 okt. 12-én Mezőberényben szütetett, ref. vallásu. 1940 óta önálló. Foglalkozását Budapesten tanulta. Először a kispesti textilgyárban, mint gyakornok müködött. Majd több éven keresztül dolgozott Ausztria és Csehszlovákia nagy textilgyáraiban. Külföldi tanulmányútja után a m. kir. áll. textiliskolát jelesen és elsőnek végezte el. Az iskola vezetősége azonnal állásba is helyezte. Mint damasztszövő átlagon felüli. Selyem, pamut és len készitményei kiválóak. Az iparügyi minisztérium kiküldöttje, mint háziipari oktató az ország minden részében tanfolyamokat tartott. Jelenleg a saját üzeme mellett, a mezőberényi Első Békésmegyei Szövőgyár vezetését is ellátja. 1927 óta nős. Felesége Hoffmann Zsuzsánna ev. vallású. Gyermekei Elvira és Béla. Gyermekeit szintén a textil pályára óhajtja adni. A mezőberényi textilipari szakosztály elnöke, a mezőberényi textilipari tanulók szabadítója, a mezőberényi Iparos Ifjúság elnöke, továbbá a mezőberényi Ipartestület elöljárósági tagja. Domokos Béla a magyar zene kiváló művelője. Különösen, mint hegedűs átlagon felüli, hét vármegye ismeri. Magyar dalgyűjteménye pontosan katalizálva 4500 darabból áll. Budapesten az egyetemisták és a Pestszenterzsébeti városi zenekarában, míg Békéscsabán a Move, Máv, továbbá az Erzsébethelyi dalárda zenekarában több éven keresztül kiváló eredménnyel szerepelt. Domokos Béláról a kiváló összetételű textiltechnológusról a jövőben még igensok jót fogunk hallani.

Durai János, (1929) gazdálkodó, Mezőberény. 1870-ben Mezőberényben született. Ipari pályára készült, mint géplakatos 1885-ben szabadult fel. Hódmezővásárhelyen, Orosházán, Szegeden, Békésen fejlesztette szaktudását hét éven keresztül. 1894-ben gróf Wenckheim Frigyes uradalmában gépész lett, majd főgépész. 1906-ban Mezőberényben önálló műhelyt nyitott, amelyet 1919-ig tartott fenn. Napjainkban 40 holdon gazdálkodik. Neje, Forgács Eszter, leánya Ilona.

Eiler Ádám, (1929) gazdálkodó és sertéskereskedő, Mezőberény. Mezőberényben 1890-ben született. 1911 óta önálló gazda, 52 magyar - holdas birtoka van. 1928 óta foglalkozik sertéskereskedéssel. 1915-ben vonult be katonai szolgálatra, a vasút és távírda ezrednél az orosz és olasz fronton szolgált, mint tizedes szerelt le, bronz vitézségi érem és a K. cs. K. tulajdonosaként. Neje, Bartolf Magdolna, gyermekei Magdolna, Ádám, Péter és Dániel.

Eiler József, (1929) gazdálkodó, Mezőberény. (Árpád u. 40.) 1870-ben Mezőberényben született. 1898 óta önálló gazda. 36 holdas birtokát további 12 holddal gyarapította. Öt évig volt községi esküdt, hat évig képviselő testületi tag. Neje, Wágner Dorottya, gyermekei József és Márton (résztvettek a világháborúban, Márton meg is sebesült) András és Mihály.

Eiler József, (1929) gazdálkodó és sertéskereskedő, Mezőberény Deák Ferenc utca 26. Mezőberényben 1896-ban született. 1915-ben harctéri szolgálatra vonult be, az orosz frontokon küzdött, 1917-ben hadtestparancsnoki dicsérő elismerésben részesült, 1918-ban szerelt le. Következő évben megnősült és 1922 ót önálló gazda. 36 holdas birtoka van. Édesatyja, E. József több éven át közös esküdt volt, nagyatyja E. Márton részt vett az 1848-49-es szabadságharcban. Neje, Hoffmann Zsuzsanna, gyermekei József és Zsuzsanna.

Eiler Márton, (1929) gazdálkodó, Mezőberény. Mezőberényben 1890-ben született. 1911- ben vonult be tényleges katonai szolgálatra, majd onnan a csendőrség kötelékébe lépett. A világháború alatt a hadsereghez helyezték vissza. A montenegrói, a szerb, az orosz, a román és az olasz frontokon harcolt. Meg is sebesült. Kitüntetései. Nagy ezüst vitézségi érem, K. cs. K. sebesülési érem, hat éves szolg. Kereszt, és 1912-13 kereszt. 1919-ben 34 holdon kezdte meg a gazdálkodást, ma 57 holdja van. Neje, Braun Zsuzsanna, gyermekei Márton és Mihály.

Eiler Mihály, (1929) gazdálkodó, Mezőberény. 1887-ben Mezőberényben született. 23 kis holdon kezdte meg a gazdálkodást, részben öröklés útján, részben saját szerzeményének gyümölcseként 72 holdra szaporította birtokát. 1916-ban hadba vonult, az orosz harctéren 191?- ben hadifogságba esett, ahonnan csak 1921-ben került haza. 1935 óta községi esküdt, gazdaköri elnök, stb. Rajta kívül öt fivére küzdötte végig a világháborút. Nős.

Eiler Mihály, (1943) gazdálkodó. 1887-ben Mezőberényben született ev. vallásu. Kezdetben 23, mig jelenleg 72 kisholdon gazdálkodik. Tényleges katona éveit a 101-es gy. e. kötelékében 1909-ben Békéscsabán töltötte ki. A világháboruban az első mozgósitás után a szerb fronton esett át a tűzkeresztségen. Majd az orosz frontra került, hol 1915-ben fogságba esett. Az akkor még délceg Eiler Mihály, az orosz hadifogoly végigjárta a nagy orosz térséget. Sok ezer fogolytársával 68 napig tartó uton, vonaton a szibériai Spaskoje városába vitték, hol 2 évig tartózkodott. Azután a vladivosztoki müut épitésénél több mint 3 évig dolgozott és ette a foglyoknak dobott, könnyeivel megáztatott keserü kenyerét. A fogságból 1921-ben francia hajón érkezett Triesztbe. Vladivosztoktól - Mezőberényig hosszu ut volt az nagyon. Honkong, Changhai, Bombay, Aden, a Szuezi-csatorna, Alexandria. A hatalmas francia gőzös, amely közel 10.000 hazafelé törekvő foglyokkal volt roskadásig megrakva, a szuezi-csatornában alig tudott mozogni a rettentő tehertől. Eiler Mihály és sok ezer boldog fogoly társai a szuezi-csatornán át hajójuk mellett gyalog tették meg a hosszu utat. Eiler Mihály az Ázsiát és Afrikát végig járt hosszu utjáról 1921-ben érkezett Mezőberénybe. A lerongyolódott gazdaságának ujjáéptéséhez fogott hozzá. Eiler Mihályt 1935-ben közs. esküdtnek, míg 1941-ben közs. törv. birónak és a Központi Hangya Szövetkezet elnökének választották meg. Megérdemelte.

Eperjesi András Mezőberény, 1898. október 13. – Budapest, 1968. március 28.Édesapja földműves volt, fia az elemi iskola után kitűnő eredménnyel végezte el a polgári iskola négy osztályát, de a család anyagi helyzete miatt nem tanulhatott tovább. 1917-ben katona lett, kivitték a frontra. 1921–1930-ig bérelt földön gazdálkodott, majd terményfelvásárló lett, később apjától kapott földjén gazdálkodott. 1931 novemberében belépett az Magyarországi Szociáldemokrata Pártba, egy év múlva tagja lett a helyi szervezet végrehajtó bizottságának, később ugyanitt elnök, illetve titkár. A harmincas években cikkei jelentek meg a Föld és Szabadság című folyóiratban és a Népszavában is. 1938. február 8-án küldöttként vett részt az MSZDP rendkívüli kongresszusán, fel is szólalt, beszédében a parasztság helyzetével foglalkozott. A csendőrség, majd a rendőrség 1936-tól házkutatásokkal és kihallgatásokkal zaklatta. 1944 áprilisában internálták, majd katonai behívót kapott, a család elbújtatta. A Tiszántúl felszabadítása után bekapcsolódott a helyi politikai életbe. 1945. június 24-én az SZDP jelölésével a Dunántúlon választották képviselővé az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe. 1945-ben tagja az igazoló és a földigénylő bizottságnak, majd a helyi földműves szövetkezet elnöke és az SZDP helyi titkára lett. Az 1947. augusztus 31-i választásokon a békési választókerületben pótképviselőnek választották. 1948–1956 között mint „jobboldali szociáldemokrata” rendőri felügyelet alatt állt. 1957-től minimális kegydíjban részesült haláláig. (wwwtortenelemtar.hu)

Fabók Ferenc, (1929) ev. lelkész, Mezőberény. 1901-ben Mende községben született, anyai ágon nemesi családból. Iskolai tanulmányait Budapesten és Sopronban végezte. Lelkészi pályáját Pilisen kezdte, majd Szarvasra került, utána Mezőberényben és Kondoroson működött 1928-ig, mikor is megválasztották a II. ker. ev. Egyház vezető lelkészévé. Az Otthon Kör vál. tagja, a nyugdíjasok körének díszelnöke, egyházi lapok munkatársa. Neje, Müller Irén, gyermekei Ferenc és Irén.

Ifj. Fehér Pál, (1943) müszaki ker. és ásványolaj nagykereskedő. A Schell Kőolaj Rt. bpesti ásványolajgyár lerakata. Főként mezőgazdasági gépek eladásával foglalkozik. Körzeti képviselője az Állami Gépgyár mezőgazdasági gépgyártmányainak, cséplőgépek, traktorok stb. Körzeti képviselője még a németországi Eberhardt ekegyárnak és a Massey Harris arató és fükaszálógép gyárnak. Ásványolajokban ellátja ugy az ipart, mint a mezőgazdaságot, mindenféle termékekkel. Körzete ásványolajokban Mezőberényen kívül Békés és Körőstarcsa községekre is kiterjed.

Gazda András, (1929) sertéskereskedő, Mezőberény. Mezőberényben 1899-ben született. 1917-ben hadba vonult, 1918- ban kórházba került. Felgyógyulása után katonai konyhakertész volt. Másfél évig a Nemzeti Hadseregben szolgált, tizedesként szerelt le. 1927 óta sertéskereskedő, de mezőgazdasággal is foglalkozik. Atyja községi esküdt volt. Neje, Maász Erszébet, leánya Erzsébet.

székelyudvarhelyi Gáspár István, (1929) tb. szentszéki tanácsos, róm. kat.plébános. 1871-ben született Székelyudvarhelyen. Középiskoláit Gyulafehérváron, teológiai tanulmányait Nagyváradon végezte. Mint káplán, Zilahon, Békéscsabán, Nagyváradon és Békésszenttamáson működött, azután Mezőberénybe került, melynek 1911 óta vezető plébánosa. A bolsevizmus alatt a község irattárában levő jegyzőkönyv szerint halálra ítélték. Tagja a község képviselőtestületének, a katolikus iskolaszék elnöke, tevékeny tagja a község kulturális egyesületeinek.

1.)German József, (1929) sütőmester, Mezőberény. 1887-ben berkenyén született. Vácon 1904-ben szabadult fel. Segédi gyakorlatot Vácon és Budapesten folytatott. 1927-ben Mezőberényben önállósította magát. Végig küzdötte a világháborút, 1917-ben orosz hadifogságba esett, 1918-ban került haza. A K. cs. K. tulajdonosa. Az ipartestület gondnoka, a dalárda ellenőre. Neje, Bonyár Erzsébet, gyermekei, Irén, Sándor és Miklós.

2,) Germann József, (1943) sütőmester. 1887-ben, Berkenye községben, Nógrád megyében született, róm. kat. vallásu. 1927 óta önálló. Foglalkozik a sütőipar minden ágával. Tényleges katonaéveit 1908-11-ben töltötte ki. 1913-ban ujra katona. A világháboruban a kezdettől részt vett. Előbb a hadosztálysütődénél, majd a 60-ik közös gy. e. kötelékében teljesitette hazafiui kötelességét. 1916-ban az orosz fronton harcolt, hol 1917-ben fogságba esett és a Kaukázusban élte fogsága idejét, honnan 1918 őszén került haza. Mint őrmester szerelt le. 1913 óta nős. Felesége Banyák Erzsébet, gyermekei Irénke férjezett, továbbá Sándor és Miklós. Ugy a leányának férje, mint a két fia jelenleg a keleti fronton teljesitik hazafiui kötelességüket. Germann József mindenki által megbecsült sütőmester az Ipartestület elöljáróságának 1932 óta, 4 éven át számvizsgáló bizottsági tagja, 1936-37-ben és jelenleg gondnoka az Ipartestületnek, mig az Iparos Dalárdának alelnöke.

rézbányai Gozmány József, (1929)vezető főjegyző, Mezőberény. Mezőberényben 1884-ben született. A gimnáziumot Mezőtúron, a jogot nagyváradon, a jegyzői tanfolyamot Nagybecskereken végezte. 1906-ban Mezőberényben a községi szolgálatba lépett, mint h. irodatiszt. 1932-től a község vezető jegyzője. A testnevelési biz. Elnöke, a polg. Lövészegylet elnöke, a róm. kath. egyh. világi elnöke, stb. Részt vett a világháborúban, a szerb fronton harcolt, ahonnan betegen kórházba került. 1917-ben, mint eü. jegyző felmentést nyert. Rendfokozata hdj. őrm. A forradalom alatt az adópénztárt megmentette, amiért elismerésben részesült. Neje, Novy Janka Mária, gyermekei Ferenc-István és Margit.

Götz Péter, (1929) gazdálkodó, Mezőberény. 1876-ban született Mezőberényben. 28 holdas birtokát 1907 óta önállóan vezeti, de ő vezeti édesanyjának 16 holdas, és anyósának 21 holdas birtokát is. Részt vett a világháborúban, az orosz és olasz fronton harcolt. Nagyatyja néhai Eiler Mihály a község bírája volt, édesatyja pedig községi esküdt. Neje, Smidt Magdolna, leánya Magdolna, férjnél van.

Göcze Péter, (1943) okl. középiskolai tanár. 1908 jan. 4-én Mezőberényben született, ev. vallásu. Középiskoláit Bcsabán, mig a tanári oklevelét 1938-ban a budapesti Pázmány Péter tudományegyetemen nyerte el. 1942 óta a mezőberényi áll. polg. fiu és leányiskola tanára. Kezdetben Budapesten a m. kir. Külkereskedelmi Hivatal előadója, a T. E. Sz. elnöki titkára, felelős kiadója volt az egyetlen antibolsevista folyóiratnak és még számos folyóirat belső munkatársa. 1927-ben, észak Olaszországban és Svájcban, mig 1937-ben Szicilia szigetén hosszabb tanulmányi uíon volt. Nős. Felesége Rau Magdolna, leánya Magdolna. 1931-32-ben Horthy katona. Rangja emléklapos tart. hadnagy. 1938-39-, 40-ben rendkvüli fegyvergyakorlatra volt behiva. A mezőberényi Gazdakör jegyzője.

Gschwindt András, (1929) férfiszabó mester, Mezőberény. 1882-ben Mezőberényben született. Ugyanott szabadult fel a mesterségében 1898-ban. Szaktudását szülőhelyén, Orosházán és Hódmezővásárhelyen fejlesztette. 1906 óta önálló, műhelyét 1912-ben saját házába helyezte át. Mérték szerinti szabóságot folytat. Az Ipt. Elöljáró tagja, a Gazdakör vál. tagja, a Hangya szöv. Igazgatósági tagja. Neje, Majerik Julianna. Első feleségétől, szül. Ortl Anna Máriától született gyermekei, András, József, Mihály és Mária-Magdolna.

Özv. Háy Ádámné, (1929)szül Spiesz Zsuzsanna, Mezőberény. Néhai férje 1873-ban Mezőberényben született. Iskolái elvégzése után a családi birtokon gazdálkodott. 1898-ban géplakatosi vizsgát tett, és 18 éven keresztül gépész volt. Ipara mellett 1901 óta gazdálkodással is foglalkozott. 1915-ben hadbavonult, 1917-ben hősi halált halt. Három árva maradt utána, Zsuzsanna, Magdolna és Ádám.

Dr. Hanzély Ferenc, (1929) orvos, Mezőberény. 1900-ban Mezőberényben született. Középiskoláit Békéscsabán végezte, Budapesten gyógyszerészi tanfolyamot, és orvosi egyetemet végzett. 1927-ben nyerte el a diplomáját. A budapesti tudományegyetem 1. sz. belklinikáján volt orvos. 1927 óta Mezőberényben folytat prakszist., a MÁV és a BBI. Orvosa. Részt vett a világháborúban, mint őrmester szerelt le. Neje, Brohlik Ilona.

1.)Hanzély János, (1929) segédjegyző, Mezőberény. Mezőberényben 1898-ban született. Késmárkon végezte a középiskolát, Egerben a közig, tanfolyamot. 1921-ben nyert jegyzői oklevelet. Közig pályafutását Mezőberényben kezdte, majd Békésszentandráson, később Gyomán működött. 1929 óta Mezőberényben anyakönyvi segédjegyző. Részt vett a világháborúban, 21 hónapot töltött olasz és orosz fronton. Kitüntetései: Signum laudis, kis ezüst vitézségi érem, bronz vitézségi érem, K. cs. K. és háborús emlékérem. Mint huszárhadnagy szerelt le, és 1935 óta emléklapos főhadnagy. A lövészegyesület főtitkára, a polgári kör vezetőségi tagja, a vöröskereszt egylet titkára, stb. Neje, Litauszky Mária, gyermekei Gabriella és Erzsébet.

2.)Hanzély János, (1943) községi jegyző. 1898. máj. 14-én Mezőberényben született, róm. kat. vallásu. Iskoláit Mezőberényben végezte, mig az érettségi vizsgát Késmárkon tette le kitünő eredménnyel. Jegyzői oklevelét 1921-ben, Egerben szerezte. Községi szolgálatát Mezőberényben kezdte, majd Békésszentandrás, Gyoma és ismét Mezőberény község következett. Békésszentandráson közigazgatási és anyakönyvvezetői, Gyomán adóügyi, Mezőberényben katonaügyi, gyám-, hagyaték és számügyi jegyzői teendőket végezte, illetve látja el. A világháboruban 1916 május 19-től a nagyváradi 4-es honv. gy. e. kötelékében teljesiti hazafiui kötelességét. Az orosz fronton esett át a tüzkeresztségen, majd az olasz fronton harcol 1918-ig, az összeomlásig. Mint tart. hadnagy szerelt le. Kitüntetései: Háborus Emlékérem a kardokkal, II. oszt. Ezüst és Bronz Vitézségi Érem és dicsérő elismerés a kardokkal. 1935-ben átlagon felüli háborus szolgálatának elismeréséül c. főhadnaggyá léptették elő. 1923 óta nős. Felesége Litauszky Mária, gyermekei Mária, Gabriella és Erzsébet. Békésszentadráson megalapitotta és megszervezte az Önk. Tüzoltótestületet, amelynek első parancsnoka volt. Mezőberényben az akkor még Orsz. Frontharcos Szövetség megbizása alapján, 1934 ben megszervezte a frontharcos csoportot s annak, jelenlegi nagyobb elfoglaltságot igénylő állásának elfoglalásáig, 1936. nov. 1-ig vezető-tisztje volt, mig jelenleg a Tüzharcos Szövetség mezőberényi csoportjának elnöki tisztét, mint ügyv. Az Otthon Kör választmányi, Nemzeti és Polgári Körök, továbbá a Gyümölcstermelők Szövetkezetének tagja.

Hegedűs Elek, (1929) textilgyáros, Mezőberény. 1902-ben Endrődön született. Endrődön és Újszászon végezete a középiskolát. A szövőipart a Feldmüller és Tsa. Mezőberényi szövőüzemnél tanulta ki, 1925-ben szabadult fel. Három év múlva gyárat alapított, melyben akkor 16 munkás, ugyanannyi kézi szövőgépen dolgozott. Szakszerű vezetése alatt a vállalat oda fejlődött, hogy 30 munkás 28 kézi szövőgépen készíti a termékeit. Áruit az ország minden részébe szállítja. A textilsportclub díszelnöke, Neje, Rau Erzsébet, gyereke Magdolna.

Häerter Ádám, (1929) ny. közig. Tisztviselő, gazdálkodó, Mezőberény. 1880-ban Mezőberényben született. A kőműves ipart tanulta, 1915-ben hadba vonul, az orosz fronton harcolt ahol megsebesült. 1916-ban szerelt le. A község szolgálatába lépett ahol 17 évet töltött. Neje, Schön Magdolna, leánya Magdolna.

Herter Mihály, (1929) gazdálkodó, Mezőberény. 1875-ben Mezőberényben született. Szüleivel gazdálkodott, majd tényleges katonai szolgáltra vonult be. 1897 óta gazdálkodik önállóan 24 holdas birtokán. Három évet szolgált a háború alatt, a szerb és olasz fronton szolgált. K. cs. K. –je van. Volt községi esküdt és a német ev. Egyház gondnoka, jelenleg presbiter. Neje, Bauer Magdolna, fia András.

Herzberger Dániel, (1929)Mezőberény. Mezőberényben 1852-ben született. 1883-ban alapította a cégét és 1903-ban bekövetkezett haláláig, vezette. Az ipartestület alapító tagja, a Mezőberényi tkptr. Igazgatója, képviselő testületi tag, az Otthon kör vezetőségi tagja stb. Özvegye szül. Németh Mária, gyermekei Tibor, Matild, Rózsi és Ferenc.

Herzberger Ferenc, (1929)Mezőberény. 1901-ben Mezőberényben született. Szegeden tett kereskedelmi érettségit 1917-ben. Reááliskolai érettségit 1918-ban. 1923-ban vegyészeti oklevelet szerzett. A Herzberger cég beltagja. A cserkészszövetség csapattisztje. Neje, Rajter Mária polg. Isk. tanárnő, gyermekük, Márta.

Herzberger József, (1929) magánzó, Mezőberény. 1865-ben Mezőberényben született. 1893-tól 1904-ig önálló kereskedő, majd Gyulán nagytőzsdés és Mezőberényben malomrészvényes volt. Voltak malmai Mezőberényben és Szabadkán. 1918-ban nyugalomba vonult, 1923-ban pedig szülőhelyére tért vissza. Volt községi képviselő, testületi tag, megyebizottsági tag virilis alapon, esküdt bíró, stb. Alapítványok és adományok fűződnek a nevéhez. Neje Kutzián Julianna, József fia részt vett a világháborúban. Mint t. hadnagy szerelt le, és egyszer meg is sebesült.

Ifj. Herzberger József, (1929) magánzó, Mezőberény. 1895-ben Mezőberényben született. Német nemesi család sarja (ritter von Herzberger), Aradon tett kereskedelmi érettségit. A következő évben önként jelentkezett harctéri szolgálatra, 41 havi tűzvonalbeli szolgálat után 1918-ban szerelt le. Géppuskás századparancsnoki beosztásban teljesített szolgálatot, az orosz és olasz fronton. Kitüntetései. Signum Laudis, nagy ezüst és kis ezüst vitézségi érmek, K. cs. K. A Nep. Vál. tagja. Neje Fuhs Gyöngyike a Stefánia vál. tagja, gyermekei György és Judit.

Herzberger Tibor, (1929) Mezőberény. Mezőberényben 1894-ben születet. Középiskolai tanulmányait Debrecenben és Aradon végezte. A világháború kitörésekor hadbavonult, a szerb, orosz, olasz és román frontokon harcolt, mint t. főhadnagy szerelt le. Két kis ezüst vitézségi érem, K.cs.K. és háborús emlékérem tulajdonosa.

Ifj. Hidvégi Imre, (1929) üzletvezető Mezőberény. 1909-ben békésen született. Középiskoláit Békéscsabán végezte, majd szövetkezeti alkalmazásba lépett, ahol ma is az első számú fiók üzletvezetője. Neje, Schuszter Etelka, fiuk Imre.

Ifj. Hoffmann D. András, (1929) gazdálkodó, Mezőberény. Mezőberényben 1895-ben született. 1915-ben katonai szolgálatra vonult be, az összeomláskor szerelt le. 1918-ban megnősült, azóta önálló gazda. 27 k. holdon kezdte a gazdálkodást, ma60 holdas birtoka van. Volt egyh. képv. testületi tag. Nagyatyja községi gazda, bíró és egyh. kurátor. Édesatyja egyh. kurátor volt. Első nejétől, néhai Kreisz Magdolnától született kislány Magdolna, második neje, szül. Beinschroth Zsuzsanna.

Hoffmann György, (1929) tímármester, Mezőberény. 1895-ben Mezőberényben született. Margitán tanulta iparát, 1913-ban szabadult fel. Szaktudását Debrecenben és az újpesti Wolffner bőrgyárban fejlesztette. 1919-ben önállósította magát. Vevőköre a messze környékre kiterjed. Kitűnő készítményeit 1925-ben a Mezőberényi gazdasági ipari és kereskedelmi kiállításon díszoklevéllel, a békéscsabai megyei általános kiállítás és mintavásáron pedig elismerő oklevéllel jutalmazták. Neje, Hay Magdolna, fia György-Dániel.

Dr. Horváth Mária, (1929) orvos, Mezőberény. Tótgyugyi születésű. Veszprémben és Kaposváron végezte a középiskolát, Pécsett az egyetemet. 1934-ben nyert diplomát. Budapesten szakorvosi tanfolyamot végzett. A stomatológiai klinikán és a szent István kórházban működött mielőtt Mezőberénybe került. 1936-ban nyitotta meg Mezőberényben fogorvosi rendelőjét.

Huszár János, (1929) ev. tanító, Mezőberény. Mezőhegyesen 1901-ben született. Battonyán végezte a középiskolát, Szegeden és Aradon a képzőt. 1922 óta működik a pedagógiai pályán. 1931 óta tanít Mezőberényben. Az Önk. Tűzoltótestület titkára, leventeoktató stb. Neje, Trukoczy Erzsébet, leánya Erzsébet-Ilona.

1.) Jeszenszky Károly.(1870) Szül. Lalityon Bács vm. 1815. Iskolai pályáját kezdette M.-Berényben, folytatta Pozsonyban, bevégezte a jenai egyetemen. Hazájába visszakerülvén elébb segéd volt M.-Berényben, 1843 ugyanott rendes lelkész. Tőle van: Osada Mező Berény a gegj cirkew evangelická a. w. slowenská. Arad 1861

2.)Id. kisjeszeni Jeszenszky Károly (1929) (Liliomos, 1815. október 10. – Mezőberény 1898. szeptember 5.) mezőberényi evangélikus lelkész, helytörténész. Kisjeszeni Jeszenszky Sámuel liliomosi evangélikus lelkész és nagyjeszeni Jeszenszky Katalin fia. Iskoláit Liliomoson kezdte, azután 1823-tól Újverbászon, 1826-tól Mezőberényben (esperességi latin gimnázium), 1830-tól Selmecbányán, 1834-től Pozsonyban tanult. 1838-ban a jénai egyetemre iratkozott be. Egy év múlva hazajött és Aszódon lett segédlelkész. 1839-ben lelkésszé avatják Selmecbányán. 1840. augusztusában kerül Kuczián György mellé segédlelkésznek a mezőberényi tót evangélikus gyülekezetbe. 1841-től 1875-ig egyedül, 1875. augusztus 15-étől 1890. október 26-áig fiával, ifj. Jeszenszky Károllyal együtt szolgál. 1890. március 9-én, nyugdíjba vonulása alkalmából, Dr. Szeberényi Gusztáv bányakerületi evangélikus püspök a "Koronás Arany Érdemrend"-del tüntette ki. Sírja az egyházi temetőben található. Apósa volt Masznyik Endre és Koren Pál híres evangélikus lelkésznek

ifj. kisjeszeni Jeszenszky Károly (1929) (Mezőberény, 1851. - Mezőberény 1927.) mezőberényi evangélikus lelkész, helytörténész. Édesapja id. Jeszenszky Károly mezőberényi evangélikus lelkész, aki 50 éven át szolgált a gyülekezetben. Édesanyja Ruhman Karolina. Iskolái elvégzése után 1875. augusztus 15-én választják meg édesapja mellé társlelkésznek. Rendkívüli képességű, hivatását nagy szorgalommal teljesítő lelkész volt, akit az egyháztagok minden tekintetben nagyon tiszteltek. 1890-ig édesapjával együtt, majd 1890-1917-ig egyedül és 1917-1927-ig Biszkup Ferenccel együtt végezte szolgálatát. 1927-ben hunyt el, az egyházi temetőben helyezték örök nyugalomra.

Dr. Jeszenszky Pál, orvos Született 1896-ban Mezőberényben. KözépiskoláitBékéscsabán, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. 1921-ben avatták doktorrá és azután a békéscsabai és gyulai közkórház segédorvosa volt. Orvosi rendelőjét 1923-ban nyitotta meg Békéscsabán és ugyanekkor orvosa lett a kerületi munkásbiztositó pénztárnak. A világháborúban az orosz, román és albán harctereken teljesített frontszolgálatot és 1918-ban mint egészségügyi zászlós szerelt le. Kitüntetése a Károly csapatkereszt. A román megszállás alatt hazafias magatartása miatt mint túszt internálták és Brassóban hat hónapig fogva tartották. Élénk tevékenységet fejt ki társadalmi és kulturális téren.

József Lajos, (1929) ny. máv. Elöljáró, sertéskereskedő, Mezőberény. Mezőberényben, 1876-ban született. 1902-ben lépett vasúti alkalmazásba. 1906-ban nevezték ki, és 1923-ban vonult nyugalomba. Szolgálati helyei. Alvinc, Bátyfalva, Szolnok. 1923-ban szülőhelyén telepedett le, ahol 1925 óta sertéskereskedéssel foglalkozik. Neje, Bereczky Julianna, gyermekei Endre, Jolán és Irén.

Kaiser József, (1929) katonaügyi jegyző Született 1883-ban Mezőberényben. Ott végezte középiskoláit is, majd Békéscsabán elvégezvén a jegyzői tanfolyamot, 1903-ban Mezőberény község szolgálatába lépett. 1918-ig főpénztári ellenőr, 1920-tól kezdve pedig katonaügyi jegyző lett. A forradalom alatt a községi főjegyzőt is helyettesítette. Választmányi tagja a Polgári Körnek és tagja a község egésztársadalmi intézményeinek.

Kállai Sándor, (1929) kereskedő, Mezőberény. Mezőberényben született 1900-ban. Középiskolai tanulmányait Mezőberényben, Bécsben és Szolnokon végezet. 1927-ben szatócsüzletet nyitott, melyhez italmérés is járult. Rész,tvett a világháborúban, mint önk. őrvezető szerelt le. Neje, Balogh Ilona, gyermekei Sándor és Ilona.

Kamarás József, (1929) hagyatéki jegyző, Mezőberény. 1883-ban Mezőberényben született. Középiskoláit szülőhelyén végezte, a jegyzői tanfolyamot Nagybecskereken. 1900 óta áll a község szolgálatában. Volt főpénztári ellenőr, iktató, 1920 óta pedig hagyatéki jegyző. Neje, Rigó Margit, kinek fivére- Gyula- az orosz fronton hősi halált halt. Gyermekük József.

Károssy Géza, (1929) polg. Isk. tanár, Mezőberény. 1900-ban Tokajon született. Budapesten végezte a középiskolát és a tanárképzőt. Pedagógiai tevékenységét 1922-ben Szabadszálláson kezdte meg. Következő évben tanárrá nevezték ki Sárvárra, ahonnan 1926-ban került Mezőberénybe. Mennyiségtan és természettudomány-tan szakos.

Kékes Sándor, (1929) igazgató, Mezőberény. 1877-ben, Nagykárolyban született. Kereskedelmi akadémiát végzett, majd a bankszakmában helyezkedett el. Kilenc évig Nagykikindán, három évig Nagybecskereken működött. 1910 óta a mezőberényi gazdasági takarékpénztár rt. ügyv. igazgatója. A világháború alatt egy ideig katonai szolgálatot teljesített. Neje, Mautner Zóra, egy gyermekük van.

Kékesi Ádám, (1929) malomgépész, Mezőberény. Mezőberényben 1872-ben született. A lakatos ipart tanulta Békéscsabán, 1888-ban szabadult fel. A fővárosban, Aradon és más vidéki helyeken gyarapította szakmai tudását. A lokomobil, a cséplőgép, a stabilgőzgépek kezeléséről és elektrotechnikából vizsgát tett. Végig küzdötte a világháborút a szerb és montenegrói fronton. Mint tizedes szerelt le. 1919-ben a Winter- féle malom szolgálatába állt. Neje, Tomzor Mária, gyermekei Márton, Mihály, Imre, Ferenc és Ádám, aki az olasz fronton hősi halált halt.

Kemény Gyula, (1929) gazdálkodó, Mezőberény. 1887-ben született gádoroson. 1912-ben nősült meg, ugyanakkor kezdte az önálló gazdálkodást 40 holdon. Ma 70 kisholdat tudhat magáénak. Nagyatyja, néhai tudós Kemény Pál 62 évig volt a községben tanító. Közhasznú munkájáért arany kereszttel tüntették ki. Neje, Braun Magdolna, gyermekei Gyula, Pál, Mihály és Tibor.

Kemény Károly, (1929) ny. ág. ev. El. Isk. igazgató, Mezőberény. Mezőberényben 1855-ben született. Szarvason végezte a gimnáziumot, ugyanott nyert tanítói oklevelet. 1880-ban választották meg Mezőberényben rendes tanítónak. 1921-ben kapta igazgatói kinevezését, mely minőségben még öt évig működött. Részt vett a boszniai okkupációban, tiszthelyettesi rangot ért el. A nagy ezüsttel és hadiéremmel díszítetten ért haza. Neje, Zwarinyi Ilona, gyermekei Ilona, Károly (világháborús rokkant), Mária és Margit.

Király János (1943) gazdálkodó. 1883-ban Mezőberényben született, ev. vallásu. 122 kisholdon gazdálkodik. Termel buzát, tengerit, zabot, kendert és napraforgót. Élő és holt gazdasága kielégitő. 1905-beli 101-es katona. A világháboruban 1914-től vett részt, az orosz fronton esett át a tűzkeresztségen, majd 1915-ben az olasz fronton teljesiti hazafiui kötelességét. Tulajdonosa a Károly csapatkeresztnek. Özvegy. Felesége néhai Plesovszki Zsuzsánna, gyermekei János, jelenleg katona és Pál. 1940 óta a Nemzeti Kör elnöke, egyben megyeszerte hires szakácsa, továbbá az Ártézi Fürdő Szövetkezet igazgatósági tagj

Kirschner Sándor, (1929) baromfikereskedő, Mezőberény. Pitvaroson született 1881-ben. Iskoláit Makón végezte. A kereskedelmi pályára lépett és 1909-ben Mezőberényben önállósította magát. Jelentős baromfiexportot bonyolított le, most csak a járás területére terjed ki az üzletköre. 1915-18-ig teljesített háborús szolgálatot. Fivére Fülöp, 1917- ben hősi halált halt. Neje Steinberg Katalin, gyermekei Miklós, József-László és Sára.

Kiss József, (1929) banktisztviselő, Mezőberény. 1886-ban Mezőberényben született. Késmárkon végezte a középiskolát. A mezőberényi takarékpénztár rt. főtisztviselője volt 1929-ig, mikor is intézete fúziója következtében a gazdasági takarékpénztár alkalmazottja lett. 1914-ben hadba vonult, az orosz és ukrajnai fronton teljesített szolgálatot. 1918-ban szerelt le. Az első fogyasztási szöv. elnöke és ügyv. igazgatója, a polgári kör elnöke, az iparos kör tb. elnöke. Neje, Wolf Mária, a Saskó István által 1863-ban alapított temetkezési vállalat tulajdonosa, az asszonycsoport elnöknője. Gyermekei, József és István.

Kiss Lajos, (1929) intéző, Mezőberény.(Blankamajor) Selyeben 1897-ben született. Miskolcon végezte a gimnáziumot, Kassán a gazdasági akadémiát. 1920-ban nyert oklevelet. 1930 óta báró Vécsey Miklós gazdaságának vezetője. 1915-18-ig volt a világháborúban. Az orosz fronton harcolt, önk. tizedesi rendfokozattal szerelt le. Neje, lelkes Mária gazdasági szaktanítónő, aki 1930 óta a gazdasági népiskolában tanít. Gyermekük, Éva.

Dr. Klein Ferenc, (1929) fogorvos, Mezőberény. 1894-ben Budapesten született. A fővárosban végezte a középiskolát és az egyetemet. 1920-ban nyert diplomát, 1921-ben szakorvosi képesítést. 1927-ig a fővárosban működött, majd Mezőberényben nyitott magán fogorvosi rendelőt. Az OTI. orvosa. 36 havi frontszolgálata van, tartalékos hadnagy, az arany érdemkereszt a kardokkal, a bronz vitézségi érem, a II. oszt. hadi vöröskeresztes érem, a K.cs.K. a sebesülési érem és a háborús emlékérem tulajdonosa. A polg. Lövészegylet lövészmestere. Neje, Kadosa Ilona, gyermekük, János.

Kollár János (1929) vendéglős, Békéscsaba. 1877-ben Mezőberényben született. Iskolái elvégzése után cipőfelsőrész készítésben képezte ki magát. 1903-ban Békéscsabán önállósította magát.1914-ben hadbavonult és a 4. honvéd gy.e. kötelékében a szerb és albán frontokon harcolt. 1916-ban mint 75%-os rokkant szerelt le. Hazatérte után a vendéglős iparban helyezkedett át, és 1928-óta önálló vendéglős. Az ipartestület tagja.

Kolozsi Lajos, (1943) villanyszerelő és műszerész. 1896 márc. 23-ánMezőberényben született, ref. vallásu. Az elmúlt esztendők munkája beszédes bizonyítéka, hogy a magyar ipari rátermettség, tisztességes üzleti elv alapján vezetett vállalkozás s a becsületes munka felbecsülhetetlen értéke és vezérlője a magyar iparosnak. Ilyen elgondolásokkal indult értékes munkát végző útjára Kolozsi Lajos is, aki közel másfél évtizede, 1930 óta önálló. Foglalkozik a villanyszerelési szakma minden ágával, továbbá müszerészmunkák, bércséplőgépek, traktorok javitásával, egyben műszaki kereskedő is. Üzletköre Mezőberény és a távoli környékből alakul ki. Állandóan 2 segédet és 4 tanulót, mig a cséplés idején 48 személynek ad biztos kenyeret. A világháboruban a 62-es közös gy. e. kötelékében Marosvásárhelyen teljesitette hazafiui kötelességét. Az orosz fronton esett át a tűzkeresztségen. Majd az olaszok ellen harcol, mig azután a franciák ellen a feledhetetlen verduni csatákban állja a magyar katona hirnevéhez méltóan a kemény harcokat, egésszen az összeomlásig. 1919 dec. havában, mint elsőosztályu fegyvermester — őrmester — szerelt le. Kitüntetései Kis Ezüst Vitézségi és Bronz Érem. Vaskereszt, Károly csapatkereszt, Sebesülési Emlékérem egy sávval. 1923-tól 1927-ig Amerikában az: Egyesült Államokban, Betlehem városában egy nagy acélgyárban dolgozik. 1927-ben újra itthon van és szülőföldjén Mezőberényben feleségül vette Durai Ilonát. Három gyermeke van: Anna- Ilona, István- Sándor és Mária- Magdolna. 1938-tól 41-ig a mezőberényi Ipartestület számvizsgáló bizottsági tagja, mig 1941-től az: Ipartestület alelnöke, a vas és fémipari szakosztálynak és a bércsépiők fiókszövetségének elnöke, az Iparos Ifjúságnak egy éven át volt elnöke, az „O. K. H.”-nak igazgatósági tagja, mig jelenleg az Ipartestületnek vezetője. 55 k. holdon gazdálkodik. Termel buzát, árpát, tengerit, borsót, kendert és napraforgót.

Kolozsi Sándor, (1929) ny. községi pénztárnok, Mezőberény. Mezőberényben született 1874-ben. A Millennium évében nősült, majd két év múlva kezdte meg az önálló gazdálkodást. 16 évig baromfikereskedéssel is foglalkozott. 1914-ben községi adópénztárnoknak választották meg, mely tisztjét 1933-ig viselte. Alispáni elismerésben részesült, mert megmentette a község 40. 000.-koronáját a megszállás idején. Részt vett a világháborúban, mint szakaszvezető szerelt le, kis vitézségi érem, bronz vitézségi érem, és K.cs. K. kitüntetése van. Rendfokozata, szakaszvezető. Neje, Vári Julianna, gyermekei, Péter és Ilona.

Komlódy József, (1929) nagybirtokos 1875-ben született Mezőberényben és ottvégezte iskoláit is. A világháború alatt 1914- től 1916-ig teljesített katonai szolgálatot. Az oláh megszállás idején gazdaságát teljesen kifosztották. Biharvármegye törvényhatósági bizottságának és Vésztő község képviselőtestületének tagja, levente alelnök, az úri kaszinó választmányi tagja, a vadásztársulat elnöke, a református egyház presbitere, a testnevelési bizottság tagja és a többtermelési liga tanácsadója.

Kóta Ferenc, (1929) postamester, Mezőberény. 1896-ban Adonyban született. Nyitrabajnán végezte a középiskolát. 1913-ban lépett postai szolgálatba. Pusztaszentmihályon, Zsadányban és Jászkiséren működött 1935-ig, mikor is Mezőberénybe nevezték ki a postahivatal vezetőjévé, ahol 5 tisztviselő és 6 altiszt dolgozik. A Mezőberényi testgyakorlók körének alelnöke. Neje, Pfeifer Erzsébet, gyermekei, Ferenc, László és György

Kovács János, (1929) kovácsmester, Mezőberény. 1897-ben Mezőberényben született. Ipari pályára készült, 1919-ben Békéscsabán szabadult fel, ugyanott dolgozott, mint segéd. 1921-ben önállósította magát, mai műhelye 1934 óta áll fenn. Részt vett a világháborúban, az orosz fronton hadifogságba esett, 1918-ban szerelt le. K.cs.K.-ja van. Neje, Petrits Julianna.

Ifj. Gy. Kovács János, (1929) gazdálkodó, Mezőberény. 1900-ban Mezőberényben született, ugyanitt négy középiskolát végzett. 18 éves korában katonai szolgálatra vonult be. 1924 óta gazdálkodik önállóan, azóta a községi képv. Testület tagja virilis alapon, a Nemzeti Kör számvizsgáló biz. Tagja. Neje, madarász Judit, gyermekei, József és Judith.

Dr. Kovács Mihály, (1929) OTI orvos, Mezőberény. Kisújszálláson született, ugyanott végezte a középiskolát, Debrecenben az egyetemet. 1931-ben nyert diplomát. A budapesti Betesda kórházban, a kaposvári közkórházban, az OTI központi rendelőben és a visegrádi OTI vegyes kórházban működött 1934-ig, amikor is Mezőberénybe került.

Sz. Kovács Pál, (1929) gépész, lakatosmester, Mezőberény. 1891-ben Mezőberényben született. A lakatosmesterséget tanulta, 1908-ban szabadult fel. Szaktudását a fővárosban, aradon, Békéscsabán stb. fejlesztette. Budapesten, a technológián szakvizsgát tett, az összes motorok, gőzgépek és dinamók kezeléséről. 1914-ben hadba vonult, az orosz fronton harcolt, 1918-ban szerelt le. 1919-ben műhelyt alapított, iparát 1932-ig folytatta, majd a Mezőberényi villamos művek gépésze lett. Neje, Dombi Julianna.

Köhler Mihály, (1929) gazdálkodó, Mezőberény. 1871-ben Mezőberényben született. A Millennium évében kezdett önállóan gazdálkodni 18 holdon. Gazdasága ma 31 hold terjedelmű. Volt községi esküdt. Néhai atyja, volt községi esküdt és képviselő testületi tag. Neje, Pangert Erzsébet, leányuk Erzsébet.

Krafcsik Gábor, (1929) gazd. isk. igazgató, Mezőberény. Bodzásújlakon született 1882-ben. Sátoraljaújhelyen végezte a középiskolát, Breznóbányán gazdasági képesítést szerzett. Gödöllőn méhészeti, Kolozsváron gyógynövény-feldolgozói tanfolyamot végzett. 1904-20-ig Szolyván működött. 1920-ban a nemzeti Kisebbségi Minisztériumban teljesített szolgálatot, majd a sátoraljaújhelyi polgári fiúiskolában tanított. 1925 óta tölti be mai állását. A Népkör tb. Elnöke, szaklapok munkatárs. Gyermekei, Edit, Margit, Ödön és Gábor.

Laász János, (1929) ev. tanító, Mezőberény. Mezőberényben 1882-ben született. A középiskolát Mezőberényben és Szarvason végezte, a tanítóképzőt Sopronban, ahol 1906-ban oklevelet nyert. 1906 óta, mint segédtanító működött, 1906 óta, mint ev. tanító szolgálja a népoktatás ügyét. Végig küzdötte a világháborút, mint II. oszt. számv. szerelt le. A Társadalmi Kör jegyzője 19 éve. Atyja 35 évig volt tanító Mezőberényben. Bátyja Sándor, szintén tanító volt a községben. Neje, Christ Zsuzsanna, gyermekei János, Piroska és László.

vitéz Lánczy János(1943) dohányárus. 1892 jul. 19-én Körösladányban született, ref. vallásu. A dohány eladáson kivül foglalkozik még az összes bpesti napilapok, folyóiratok, papiráruk, irószerek, képeslapok, postai és dohányzócikkek, öngyújtók, tűzkövek és kártyák eladásával. Katonai kötelességének teljestését 1913-ban a debreceni 3-as honv. gy. e. kezdte. 1914-ben az orosz fronton esett át a tűzkeresztségen. 1915-től az olasz fronton harcolt, hol két izben is megsebesült. 1917-ben, mint 75 százalékos rokkantat elbocsátották a hadsereg kötelékéből. Katonai rangja szakaszvezető. Kitüntetései az I. és II. oszt. ezüst vitézségi érem, sebesülési érem két sávval és a Károly csapatkereszt. Igazolt tüzharcos. Vitézzé 1925-ben avatták. 1928 óta járási vitézi őrmester. 1928 óta nős. Felesége Domokos Jolánka, gyermekei Gizella és Emil középiskolai tanuló.

Lédig Ádám, (1929) vállalkozó,Mezőberény. 1872-ben született Mezőberényben. 1898 óta önálló gazda. 108 holdas birtoka volt, ma 170 holdas gazdasága van. Részt vett a világháborúban, az orosz fronton szerzett betegséggel kórházba került, 1917-ben szerelt le. Volt községi gazda, az ev. egyh. képviselő testületi tagja. Úgy atyja, mint nagyatyja, vezető szerepet vittek a község életében. Neje, Lédig Zsuzsanna, gyermekei Magdolna és Ádám.

Lédig Sándor, (1929) kereskedő, Mezőberény. 1905-ben Mezőberényben született. Szülőhelyén végezte iskolai tanulmányait, majd kereskedelmi pályára lépett. Önálló volt a textil szakmában is. A kereskedelem mellett gazdálkodással is foglalkozik, 68 holdas birtoka van. Neje, Eiler Katalin, gyermekei Magdolna és Ádám.

Dr. Liszka Nándor (1943) ügyvéd. 1876-ban Szarvason született, ev. vallásu. Középiskoláit Szarvason, a jogtudorit Kolozsváron, mig az ügyvédi vizsgát Budapesten tette le, 1903. óta gyakorló ügyvéd. Békebeli katonaidejét, mint e. é. önkéntes a bécsi 4-es Deutschmeister ezred kötelékében töltötte ki. A világháboruban elejétől a végéig teljesitette hazafiui kötelességét. 1914-ben mint tart. hadnagy a nagyváradi 4-es honv. gy. e. kötelékében előbb a szerb, majd az olasz és román fronton harcolt. 1918-ban mint tart. százados szerelt le. Kitüntetései a III. oszt. Katonai Érdemkereszt a kardokkal, kétszer a Signum Laudis a kardokkal és a Károly csapatkereszt. 1941. óta a mezőberényi II-ik ker. ev. egyház felügyelője. Békésvárm. törvh. Biz.-nak és Mezőberény község képviselő testületének tagja, Mezőberény községnek és a Békésmegyei Tak. Pénzt. Egyes. mezőberényi fiókjának ügyésze. 1913 óta nős. Felesége nemes Deb-reczeny Sára, fia Nándor jogidoktor, aki jelenleg katonai kötelességét teljesiti.

1.)Linder Emil, (1929) gazdálkodó, Mezőberény. Nagybánhegyesen 1865-ben született. Nagybocskón állami kertészeti iskolát végzett, oklevelet a budapesti kertészeti tanintézetnél nyert. 1918 óta önálló gazda. Három tanyát (összesen 101kishold) vezet, melyből 16 hold a saját birtoka. 1916-ban orosz harctérre került, aholmegsebesült. 1918-ban szerelt le. Kitüntetései, bronz vitézségi érem, K.cs.K. sebesülési érem és háborús emlékérem. Neje, Pál Ilona, gyermekei Ilona és Emília.

2.)Linder Emil,(1943) földbirtokos, mintagazda. 1912 óta önálló. Okleveles kertészeti végzettsége van. A világháború után tért át a gazdálkodásra. Kezdetben bérelt földön, mig jelenleg 46 kishold saját és 120 kis-hold haszonbéres földön gazdálkodik. Termel buzát, tengerit, zabot, árpát, burgonyát, borsót, kendert és cukorrépát. Gazdasági felszerelése hiánytalanul kiváló. Állatállománya 8 igásló, melyből 3 törzskönyvezett kanca, 2 tenyészbika, 7 törzskönyvezett tehén, melyből 2 — anya a fiával — svájci import, 7 törzskönyvezett üszőborju, továbbá 65 drb, Jorkshire - Berkshire keresztezésü a sertésállománya. 1915-től a 101-es gy. e. kötelékében teljesitette katonai kötelességét. 1916 ban az orosz fronton esett át a tűzkeresztségen. 1917-ben sebesülten került haza: 1918- ban mint 50 százalékos rokkantat elbocsátották a hadsereg kötelékéből.. Kitüntetései a Bronz Vitézségi Érem, a Sebesülési Érem és a Károly csapatkereszt. Katonai rangja tizedes. 1926 óta nős. Felesége Pál Ilona, gyermekei Ilona és Emil. A mezőberényi Gazdakör ellenőre, a mezőberényi Gazdasági Bizottság jegyzője.

Madarász Mihály (1943) törekvő gazda. 1906-ban Mezőberényben született, ev.vallásu. 1926 óta önálló. 85 kat. holdon gazdálkodik, mely 65 kat. hold saját, mig 20 kat. hold bérelt. Termel buzát, tengerit, mindenféle tavaszi növényeket, napraforgót, rozskendert, továbbá expresz és velőborsót. Gazdasági felszerelése: Cormik traktor, hozzávaló 3-as eke, Messey Harris aratógép, villanyerőre berendezett kalapácsos daráló és morzsoló. Állatállománya 4 igásló, 6 törzskönyvezett tehén, 4 üsző és 1 bikaborju. A Békésvm. Szarvasmarha Tenyésztők Egyesülete mezőberényi csoportjának alelnöke, a mezőberényi Első Fogy. és Ért. Szövetkezetnek felügy. biz. tagja, továbbá a mezőberényi Ezüstkalászos gazdák Egyesületének tagja. 1925 óta nős. Felesége Mojzsis Zsuzsánna, gyermekei, Mihály és Zsuzsánna. Madarász Mihály országos viszonylatban is mintaképe a szorgalmas, törekvő gazdatársadalomnak.

Magdó István, (1929) áll. polg. isk. igazgató, Mezőberény. Hosszúfalun született. Budapesten végezte a polg. iskolai tanárképzőt, 1913-ban nyert oklevelet. Déván, Lepsényben (mint igazgató), Orosházán (mint megbízott igazgató) működött 1925-ig, mikor is a Mezőberényi polgári isk. igazgatójává neveztetett ki. A Levente Egyesület elnöke, az Otthonkör társelnöke, az Arad-Békési polg. isk. kör alelnöke. Az iskolán kívüli népművelési bizottság ügyv. alelnöke, a Nep. Ügyvezető elnöke, stb. Neje, Linder Mária. Első házasságából két gyermek született, Irén és Ilona.

1.)Ifj. Majdán György, (1929) gazdálkodó, Mezőberény. 1888-ban Mezőberényben született. 1911 óta önálló gazda, 114 holdon gazdálkodik. Részt vett a világháborúban, az orosz fronton megsebesült, 1918-ban szerelt le. A községi képviselő testület tagja virilis alapon. A megyei törvh. biz. tagja, a Nemzeti kör vál. tagja, az ev. egyh. presbitere. Neje, Adamik Mária, gyermekei, Mária és György.

2.)Ifj. Majdán György (1943) gazdálkodó. 1888-ban Mezőberényben született,ev. vallásu. 1913 óta önálló. 126 kisholdon gazdálkodik. Termel buzát, tengerit, lucernát, borsót, kendert és napraforgót. Gazdasági felszerelése kielégitő. Állatállománya 12 igásló, melyből 2 törzskönyvezett, 5 tehén, melyből 3 törzskönyvezett, 4 üsző és 2 bikaborju, 6 hámosökör, 4 tinó. Berkshire sertésállománya 38 drb. A világháboruban 1915-től a 7-es szapőröknél teljesiti katonai kötelességét. 1916-ban az orosz fronton esett át a tűzkeresztségen. 1917-ben megsebesülve került haza. A Károly csapatkereszt tulajdonosa. 1913 óta nős. Felesége Adamik Mária, gyermekei Mária és György besorozott katona. A vármegye törvh. bizottságának, a községi képviselő testületnek tagja, az Egyesült Szeszfőzdének igazgatósági, mig az Első Fogy. és Ért. Szövetkezetnek felügy. biz. tagja, továbbá a Nemzeti Körnek borgazdája.

Id. Majdán János (1943) gazdálkodó. 1870-ben Mezőberényben született, ev. vallásu. 1900 óta önálló. Jelenleg 40 kisholdon gazdálkodik. 1915-től a 101-es gy. e. kötelékében Neuhausban katonáskodik. 1892 óta nős. Özvegy. Fia János, aki 115 kisholdon önállóan gazdálkodik. 1924-ben először Mezőberény község esküdtje, mig 1934-től már harmadik izben megválasztott érdemes községi birája. A mezőberényi v. Gazdasági Takarékpénztárnak igazgatósági tagja, majd elnöke volt, az Egyesületi Szeszfőzde alelnöke, az Első Fogy. és Ért. Szövetkezetnek alapitó, a Hangya Termelők Szövetk.-nek, és a Tejszövetkezetnek igazgatósági tagja.

Majdán Mihály (1943) gazdálkodó 1897-ben Mezőberényben született, ev.vallásu. 1923 óta önálló. Jelenleg 33 kat holdon gazdálkodik. Termel buzát, árpát, lucernát és olajosnövényeket. Gondozott szöllője, gyümölcsöse és 8 méhcsaládja van. Gazdasági felszerelése kiváló. Állatállománya 4 tehén, melyből 3 ellenőrzött, 3 igásló és 3 üszőborju. A világháboruban 1915-től a nagyváradi cs. és kir. 34-es tüzéreknél teljesiti katonai kötelességét. 1915-ben az orosz fronton esett át a tűzkeresztségen, majd az olasz frontra került és a Tarra di Soligónál a Piáve folyó mellett érte az összeomlás. 1920. óta nős. Felesége Nagaj Anna, leánya Anna. A Körösöntuli Legeltetési Társulatnak, a Nemzeti Körnek, továbbá Gyümölcs Termelők Egyes.-nek választmányi tagja. 1942 óta Mezőberény község gazdasági elöljárója. Szivvel-lélekkel végzi közéleti munkáját és minden törekvése oda irányul, hogy kötelességének pontos és lelkiismeretes teljesitésével gazdatársai megbecsülését kiérdemelje.

Major Pál, (1870) született Mező Berényben 1818. eszt. hol atyja akkor uradalmi tiszt s egyszersmind az ottani gymnasiumnak gondnoka volt. Tanult ugyanott, azután Sopronban és az óvári gazds. intézetben. Letévén az ügyvédi vizsgát, mint ügyvéd Óvárott telepedett le. Élénk részt vett a vármegye közügyeiben s mindig a szabadelvü ellenzék soraiban küzdött. Az alkotmány visszaállitása alkalmával 1866. Mosonvármegye első alispánjává választatott, a Felség által kir. tanácsosi czimmel diszittetett. Tőle van: Mosonmegye államrajza. M. Óvár, 1868.

1.)Ifj. Mayer József, (1929) vasúti vendéglős, Mezőberény. 1893-ban Mezőberényben született. Négy polgárit végzett, majd Budapesten az építőipart tanulta ki. 1914-ben az orosz harctérre került, felgyógyulása után könnyű szolgálatra osztották be. 1918-ban szerelt le. 1928-ig Wágner Márton és Fia fakereskedelmi cég mezőberényi fióktelepének volt üzletvezetője. Utána a Weiner-féle fatelep-fiók tisztviselője volt 1932-ig, majd Grósz Zoltán fiók-fatelepénél működött. 1934 óta a község tulajdonát képező vasúti vendéglő bérlője. Neje, Eiler Magdolna, gyermekei József, Sándor, Mihály és László.

2.)Ij. Máyer József f(1943) vendéglős. 1893-ban Mezőberényben született, ev. vallásu. Iskolai végzettsége 4 közép és 3 épitőipariskola. 1918-tól 1933-ig a faiparnál müködött, mig 1934-től a mezőberényi községi vasuti vendéglő bérlőtulajdonosa. 1914-től a 101-es gy. e. kötelékében teljestett katonai szolgálatot. 1915-ben az orosz fronton esett át a tűzkeresztségen. 1915 őszén betegen került haza és a háboru végéig, mint segédszolgálatos kapott beosztást. Mint tizedes szerelt le. 1919 óta nős. Felesége Eiler Magdolna, gyermekei József, Sándor, Mihály és László. A mezőberényi élelmezési ipar szakoszt. elnöke, az ipartestület előljárósági, járási cukorelosztó bizottsági, továbbá a Magyar Szállodások, Vendéglősök és Korcsmárosok Orsz. Szövetségének intéző bizottsági tagja.

Özv. Mayer Károlyné, (1929) polg. isk. tanárnő, Mezőberény. Keceli születésű, nagyanyai ágon nemesi családból származik. Kapuváron végezte a középiskolát, Győrben a tanítóképzőt és Budapesten a tanárképzőt. 1900-ban nyert oklevelet, azóta kinevezett tanárnő Mezőberényben. Számtan és környezettudomány szakos. A jótékony nőegylet alelnöke, a Stefánia szöv. pénztárosa, a Telepbizottság tagja. Öccsét, Rest Józsefet a kommunisták hazafias magatartása miatt kivégezték. Néhai férje Mezőberényben 1896-tól 1906-ig volt polg. isk. igazgató. Gyermeke Boriska, tanárnő.

Majerik József, (1929) lakatos, Mezőberény. 1874-ben Mezőberényben született. 1891-ben Békéscsabán szabadult fel. Szaktudását Budapesten a magyar állami Gépgyárban és egyéb helyeken fejlesztette. Lakatosműhelyét 1900-ban létesítette. Épület és géplakatosmunkákat vállal, mérlegkészítéssel is foglalkozik. Az ipartestület székelnöke, volt elnöke és alelnöke is. A Polgári Kör vál. tagja, az önkéntes tűzoltótestület egyik megszervezője. 1912 óta parancsnoka is. 1933-ban az Iposz iparkamara elismerő oklevéllel, a községháza pedig díszoklevéllel tüntette ki. A világháború kitörésekor szerb harctérre került, 1918-ban szerelt le, mint őrmester. Kitüntetése, K.cs.K. és millenniumi emlékérem. Neje, Ennrich Magdolna, leánya Erzsébet-Magdolna.

Özv. Majerik lajosné, (1929) szül. Konyjár Katalin volt baromfikereskedő, Mezőberény. Néhai férje Mezőberényben született 1862-ben. Gazdálkodó volt, 39 évig baromfikereskedéssel is foglalkozott. 1899-ben volt az esküvője, 1914-ben hunyt el. Gyermekük Lajos.

Mandik Péter (1943) moziengedélyes. 1904 jan. 5-én Ujpanád községben(Arad m.) született, róm. kat. vallásu. Hadiárva. Iskolai végzettsége gimnáziumiérettségi. 1938 óta önálló, mely időtől engedélyese a mezőberényi Turul mozgónak. Foglalkozását Budapesten tanulta. A budapesti Scala mozgószinház üzemvezető helyettese volt. 1939 óta besorozott katona. 1942-ben katonai szolgálatot teljesitett. 1936 óta nős. Felesége Rada Amália, gyermekei Ferenc - Béla és Éva - Mária. A Turul mozgó befogadó képessége 287. Szerdán 2, szombaton 2, mig vasárnap 4 előadást tart. Foglalkoztat állandóan 6 alkalmazottat.

Dr. Marsall János, (1929) állatorvos, Mezőberény. Szarvason született 1907-ben. A budapesti állatorvosi főiskolán 1931-ben nyerte el diplomáját. Az állatorvosi főiskola szülészeti klinikáján működött, ott nyerte el a doktori címet. Két évig Szarvason volt gyakorló állatorvos, egy évig Kondoroson, 1935 óta pedig Mezőberényben községi állatorvos. Emléklapos hadnagy.

Mausz Ádám, (1929) községi pénztári ellenőr, Mezőberény. 1880-ban Mezőberényben született. 1905-ben nősült meg, azóta önálló gazda. 34 holdas birtoka van. 1914-től 18-ig az orosz, román és olasz frontokon harcolt, egyszer sérült, mint II. o. számv. szerelt le. A II. ker. társ. olvasókör elnöke. Néhai nagyatyja M. Lajos, községi bíró volt. Neje, Wagner Erzsébet.

Mezőberényi Áll. Polgári Fiú és Leányiskola. (1929) 1895. szeptember 9-én nyílt meg, Greksza János igazgató vezetésével. Állami jellegét 1904-ben nyerte. Akkori igazgatója, Mayer Károly. Lelkes támogatója, Jeszenszky Károly ev. lelkész igazgató, Magdó István az Otthon Kör elnöke.

Mezőberényi II.ker.Ág. Ev. Elemi Iskola. (1929) 1723-ban jött létre. Első tanítója, Grenetzius János volt. Első igazgatója, 1921-26 Kemény Károly. Azóta Kozsuch János áll az iskola élén. 6 tanteremben 206 fiút és 240 leányt oktatnak. Tanítók: Tomka Pál, Adorján György, vitéz Zsilinszky Emil, Ponicsán Ádám és Szutorisz László. <C> típusú iskola.

Mezőberényi első Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet. (1929) Néhai Jeszenszky Károly ev. lelkész alapította 1912-ben. A szövetkezet az óta nagy fejlődésen ment keresztül, két fióküzletet létesített, most építteti székházát. A tagok száma: 220. üzletrésztőke: 14. 000.-pengő. Raktárkészlet: 45. 000.-pengő. 1935-évi forgalma 165. 000.-pengő volt. 5%-os osztalékot és 2%-os vásárlási visszatérítést nyújt. Elnöke, Kiss József. Kilenctagú igazgatósága és kilenctagú felügyelő-bizottsága van. A tagok tisztsége 3 évre szól.

Mezőberényi Központi Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet. (1929) 1912-ben alakult, a helybeli gazdakör szervező munkája nyomán. Első elnöke Lédig József volt. A háború után a devalváció korát minden megrázkódtatás nélkül élte át. A szövetkezetnek 1925-től Buncsák Gusztáv ág. ev. ig. az elnöke. A szövetkezet tiszta jövedelméből 100-200 pengős segélyt nyújtott szegény iskolás gyerekek felruházására. Üzletrésztőke, 5860.-pengő, 1162db részvénnyel. Főüzletvezetője, Schön József. Fióküzlet vezetője: Schultz József. A raktár értéke, cca. 30. 000.-pengő.

Mezőberény Első Békésmegyei Schőn Szövőgyár. (1943) 1943 febr. 17-én Kiss Endre m. kir. kereskedelmi tanácsos tulajdonába ment át, aki ezen kiválóan felszerelt gyárnak egyben vezére is lett. A gvár vezetését Domokos Béla textil-technológus végzi, ki az előbbi tulajdonosnál is hosszu ideig müködött.

Mezőberényi Gazdasági Takarékpénztár. (1929) 1908-ban alakult meg, Horváth János postamester elnökletével. Jeszenszky Károly ev. lelkész, elnökigazgató két évtizeden át irányította, az intézetet. A helyi gazdatársadalom hozta létre, 100. 000.-koronával. A Békéscsabai Takarékpénztár Egyesület, mint affiliáló intézet részt vett az alapításban. Az intézet saját tőkéje, 316. 000.-pengő, betétállománya 286. 000.-pengő. Kihelyezések, 1. 650. 000.-pengő. Elnök: Winter Ádám földbirtokos, Igazgatóság, Hoffmann Ádám földbirtokos. Ügyvezető igazgató, Kékes Sándor. Ügyész, Dr. Grünwald Dezső.

Mojzsis András (1943) gazdálkodó. 1882-ben Mezőberényben született ev. vallásu. 1922 óta önálló. Kezdetben 50, mig jelenleg 70 kisholdon gazdálkodik, Termel buzát, tengerit, tavaszi takarmányt, kendert és borsót. Gazdasági felszerelése kiváló. Tőrzskövyvezett állatállománya 6 tehén. 1902 óta nős. Felesége Litauszki Zsuzsánna, leánya Zsuzsánna. Az Első Fogy. és Ért. Szövetkezetnek és az Egyesületi Szeszfőzdének elnöke, a II-ik ker. ev. egyház presbitere, az Artézi Fürdő igazgatósági tagja.

vitéz Mucsy Mihály, (1929) a Vitézi Szék hadnagya, hagyaték-gyámügyi jegyző 1897-ben született Mezőberényben. Középiskoláit Déván végezte és Marosvásárhelyen nyert jegyzői oklevelet. Mezőberényben 1923-ban segédjegyző, majd közigazgatási jegyző lett, 1924-ben pedig hagyaték- és gyámügyi jegyzővé választották. A világháborúban, 1915-ben hadbavonult, az olasz harctéren súlyosan megsebesült, és mint 50 százalékos rokkant szerelt le. Kitüntetései: I. o. ezüst vitézségi érem, Károly-csapatkereszt és sebesülési érem. 1924-ben a kormányzó vitézzé avatta. Az általa megszervezett békési rendfenntartó osztag élén 1919-ben valóságos ütközetet vívott meg egy oláh bandával. A forradalom alatt a körösladányi csőcselék megtámadta az ottani uradalmat és a támadókat fivérével Mucsy Lászlóval, noha egész fegyverzetük mindössze két revolverből állott, sikeresen visszaverte. Járási vitézi hadnagy, a szécsánykerti és borosgyáni olvasókörök elnöke, a Békési Kaszinó tagja, levente főoktató.(Békés város)

Nigrinyi János, (1929) okleveles gépészmérnök, a békéscsabai villamostelep igazgatója Mezőberényben született 1878-ban. Középiskoláit Békéscsabán és Sopronban, műegyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Békéscsaba város épülő villamostelepénél kezdte meg mérnöki pályafutását, majd a Ganz-féle Villamossági Rt. szolgálatába lépett, később a zimonyi villamostelepet vezette, ahonnan 1915-ben hadbavonult és 1916-ban a doberdói harcokban olasz fogságba esett Hazatérte után 1919-ben nyomban igazgatója lett a békéscsabai városi villamosműveknek, amelynek teljesítményét az ötszörösére emelte és ma a békéscsabai telep szolgáltatja az egész országban a legolcsóbban a villamos áramot. Résztvett az 1928 évi amerikai Kossuth-zarándokúton és ez alkalommal értékes tapasztalatokat gyűjtött a newyorki, pittsburgi, clevelandi és különösen a niagarai óriási telepeken. Jelenleg azzal a nagykoncepciójú tervvel foglalkozik, hogy a békéscsabai telepet a vármegye egész területét villamoserővel ellátó hatalmas központi teleppé alakítsa át. Tagja a vármegye törvényhatósági bizottságának, a város képviselőtestületének és összes kulturális egyesületeinek.

Olácsi György (1929) ny. áll. Isk. tanító, Mezőberény. Dévaványán, 1866-ban született. Debrecenben és Baján végezte tanulmányait, 1893-ban nyert oklevelet. Működését, mint segédtanító, Dobozon kezdte, majd Hajdúböszörményben, Nagyszalontán, Pakson, Faddon, Torontálvásárhelyen és Baján működött. 13 évig felekezeti tanító, 18 évig állami tanító és kántor volt. 1927-ben vonult nyugalomba és Mezőberényben telepedett le, ahol egy ideig hitoktató volt. Egy imakönyve és számos hitbuzgalmi cikke jelent meg. A Mezőberényi nyugdíjas kör elnöke, az otthon kör alelnöke, stb. Elődei a nemességüket az 1700-as években nyerték.

Oláh Antal (1929), iskolaigazgató 1885-ben született Mezőberényben. Középiskoláit Mezőberényben, a tanítóképzőt Kolozsváron végezte. Tanítói pályafutását a somogymegyei Hetesen kezdte meg, azután Gyomán külterületi tanító volt, 1924-ben pedig a füzesgyarmati ref. iskola tanítója, majd 1924-ben ugyanezen iskola igazgatója lett. A világháborúban 1914-től 1917-ig vett részt, a szerb harctéren harcolt. Kitüntetése a Károly csapatkereszt. Munkatársa a Tanitók Lapjának. A ref. presbitérium referense, az ifjúsági önképzőkör elnöke, az iskolaszék előadója, tanonciskolái igazgató, az iskolánkivűli népművelés vezetője és a cserkészcsapat védőelnöke (Füzesgyarmat)

Dr. Oláh Ernő, (1929) gyakorló orvos, Mezőberény. 1891-ben született Mezőberényben. Gimnáziumi tanulmányait Kolozsvárott, az egyetemet Kolozsvárott és Budapesten végezte. Diplomát a budapesti egyetemen nyert. 1920-ban nyitotta Mezőberényben a rendelőjét. Részt vett a világháborúban, az olasz fronton teljesített szolgálatot, mint eü. hadnagy szerelt le. Kitüntetései, kis ezüst vitézségi érem, K.cs.K. és Goldene Verdinstkreuz (arany szolgálati érdemkereszt). Az iparos daloskör elnöke, a helybéli sportélet fő szervezője. Neje, Pangert Magdolna, gyermekei József-László és Imre.

Orlai Petrich Soma (Mezőberény, 1822. okt. 22. – Bp., 1880. jún. 6.): festő. Petőfinek, akiről több arcképet festett, rokona és jóbarátja volt. Eleinte írónak készült. 1846-ban Marastoni Jakab, 1847-től pedig Bécsben F. Waldmüller isk.-jának növendéke. 1847 telén készült első kompozíciója, István király és az orgyilkos. Szabadságharci élményeit litográfiasorozatban rögzítette. Mezőberényben festette utolsó Petőfi-képét. 1850-től Münchenben Kaulbachnál tanult, 1851-ben festette – egy évtizeddel Székely Bertalan előtt – II. Lajos holttestének megtalálása c. képét. Később Debrecenben arcképfestésből élt. Rövid ideig Bécsben tartózkodott. Hazatérte után számos portrét, életképet és történeti kompozíciót alkotott (Zách Felicián, Vak Béla, Martinuzzi meggyilkoltatása, Czillei és Hunyadi, Ónodi gyűlés stb.). Milton leányainak tollbamondja az Elveszett paradicsomot c. képének témája évtizedekkel megelőzte Munkácsyt. Petőfi Bolond Istók c. elbeszélő költeményéhez illusztrációkat készített. A hazafias célok tudatos művészi megjelenítése tette a reformkor jelentős alakjává. Egyik legszebb műve, megkapó lélekábrázolása Anyám c. portréja. Kritikai tevékenységet is folytatott. – Irod. Tehel Péter: O. P. S. (Szabad Művészet, 1952. 3. sz.). – Szi. Németh László: Petőfi Mezőberényben (dráma, Bp., 1954). (Magyar életrajzi lexikon)

Pangert József, (1929) gazdálkodó, Mezőberény. Mezöberényben 1876-ban született. 1904 óta önálló gazda. 9 hold földön kezdett gazdálkodni, ma 28 k. holdas gazdasága van. 1915-ben hadbavonult és az összeomláskor szerelt le, a K.cs.K. tulajdonosa. Neje, Mertz Zsuzsanna, gyermekei, Zsuzsanna és Erzsébet.

Id. Pangert Mihály, (1929) gazdálkodó, Mezőberény. 1864-ben Mezőberényben született. 24 éves korában megnősült, ugyanakkor 25 holdon kezdett el önállóan gazdálkodni. Ma 62 holdas birtoka van. A német ev. egyház presbitere. Neje, Pangert Margit, gyermekei Mihály (aki részt vett a világháborúban) és Margit. Négy unokája van.

Papp András, (1929) földbirtokos és gabonakereskedő, Mezőberény. 1898-ban Mezőberényben születet. Szegeden tett kereskedelmi érettségi. 1916-ban orosz harctérre került, majd román és olasz frontokon harcolt. Az összeomláskor szerelt le, mint t. zászlós. Kitüntetése, K.cs.K. 1921-ben sertésbizományos lett majd egy ideig tőzsdeügyletekkel is foglalkozott. 1925-ben gabonakereskedést létesített. A Polgári Kör v. tagja, a gazdakör felügyelő biz, tagja, az OKH. Felügyelő biz. tagja, a Polg. Lövészegylet vál. Tagja, a községi képviselő testület tagja, stb. 204 magyar holdas birtoka van. Neje, Wallner Erzsébet, gyermekei István és András.

Perecz Mihály, (1943) hentes és mészáros. 1907-ben Körösladányon született, ref. vallásu. 1932 óta önálló. Foglalkozik a hentes és mászáros ipar minden ágával, azonkivül a mezőberényi közellátás részére végez nagyobb vágásokat saját felelőségére, a község megbizásából. 1939-ben a 6-os számu debreceni élelmező raktárnál teljesitett katonai szolgálatot. 1940-41 és 42-ben katonai kötelességét teljesitette. Az Erdélyi Emlékérem tulajdonosa. Rangja őrvezető. 1936 óta nős. Felesége Gschwindt Mária, aki 1939-40-41 és 42-ben, mig férje katona volt, az üzem vezetését és annak szakszerü irányitását látta el. Jelenlegi vagyonát szorgalmas munkájának köszönheti.

Piltz Mihály, (1929) főjegyző Született 1872-ben Mezőberényben. Középiskoláit Szarvason végezte és pályáját 1900-ban, mint községi iktató kezdte meg Mezőberényben, ahol 1906-ban katonaügyi jegyző, majd főjegyző lett. A világháborúban a szerb és román fronton harcolt és később román hadifogságba esett. Kitüntetése: Signum Laudis. Háború után mint népfölkelő százados szerelt le. Tevékeny szereplője a helyi társadalmi és kulturális életnek

F, Plavecz Mihály (1929) gazdálkodó, Mezőberény. 1862-ben Mezőberényben született. 65 kishold földje, öt tanyája és a megfelelő gazdasági felszerelése van. Birtoka részben örökség, részben neje hozománya, részben saját szerzeménye. Volt községi képviselő testületi tsg, megyebizottsági tag, az ev. egyh. presbiter, a Nemzeti Kör elnöke. A Mezőberényi egyesületi szeszfőzde egyik alapítója és ma is elnöke. Neje, Gazda Zsuzsanna, gyermekei János (négy évig orosz hadifogságban volt), Mihály (végig küzdötte a világháborút), Zsuzsanna és Pál.

Plesovszky György, (1929) gazdálkodó, Mezőberény. 1895-ben Mezőberényben született. Nemesi család sarja, elődei a hagyomány szerint részt vettek a község megalapításában. 1921 óta önálló gazda. 17 k. hold föld, egy tanya, teljes gazdasági felszereléssel képezi a vagyonát. Részt vett a világháborúban, az orosz és olasz fronton harcolt, 1918-ban, mint főtüzér szerelt le. Neje, Stibán Magdolna, gyermeke György.

Plesovszky Márton, (1929) gazdálkodó, Mezőberény. 1895-ben Mezőberényben született. Ősei a legrégebbi Mezőberényi nemesi családok közül valók. Nagyatyja községi bíró volt. Édesanyjának 1920-ban történt elhunytakor kezdett önállóan gazdálkodni, a 72 holdas birtokon, melyhez két tanya é s gyümölcsös tartozik. 1915-ben hadba vonult, 11 hónapig küzdött olasz frontokon, megsebesült, 1918-ban szerelt le, mint altiszt. A Gazdakör vál. tagja, a Nemzeti Kör vál. tagja, stb. Első házasságából Márton fia született. Másodszor Czinkóczky Máriát vette nőül, aki szintén nemesi család sarja. Második felesége első házasságából született gyermek, Kovács Mária.

Porgesz Salamon, (1929) gazdálkodó, Mezőberény. 1873-ban, Hídalmáson született. Iskolái elvégzése után kereskedelmi pályára lépett, és 1910-től-24-ig önálló kereskedő volt. Ma 26 kisholdon gazdálkodik, amihez kétépületes tanya járul. 1915-től-18-ig teljesített szolgálatot a világháború alatt. Neje, Neudörfer Róza. Első felesége szül. Schilinger Sára, 19165-ban hunyt el. Fia, Lajos magántisztviselő, részt vett a világháborúban.

Rau Ádám, (1929) gazdálkodó, Mezőberény. 1863-ban Mezőberényben született. 1893 óta gazdálkodik önállóan. Mindössze 6 hold földje volt, de kitartó szorgalommal 40 holdra növelte birtokát. Volt városgazda és törvénybíró. Neje, Lédig Julianna, Leányuk Julianna, fiuk Ádám a világháború alatt az orosz fronton, Lenbergnél hősi halált halt.

Rau Ádám, (1929) gazdálkodó, Mezőberény. 1871-ben Mezőberényben született. A Millennium évében lett önálló gazda. 78 k. holdon kezdte a gazdálkodást, ma 180 holdas birtoka van. Neje Schlaj Mária, gyermekei Mária, József és Mihály. Egyik elődjének, Rau Konrádnak a neve megtalálható a német ev. egyház névsorában, 1734-ben feljegyezve.

Rau András, (1929) földbirtokos, Mezőberény. 1887-ben Mezőberényben született. 1911-ben nősült meg, és kezdett önállóan gazdálkodni 60 kisholdon, amely részben öröklés, részben saját szerzemény folytán 130 holdra szaporodott. Az ev. egyház képviselő testületi tagja. Néhai édesatyja a községnél és az egyháznál is tisztségeket viselt. Neje, Lédig Magdolna, Gyermekei András és Magdolna.

Rück József, (1929) kovácsmester, Mezőberény. 1881-ben Mezőberényben született. Szülőhelyén 3 ipari iskolát, Budapesten technológiát végzett. 1896-ban szabadult fel, 1910 óta önálló mester. Hat évig Olaszországban elektrotechnikus volt. Már tanonc korában oklevelet nyert, ma is kitűnő munkát készít. 1925-ben a szegedi Iparkamara és Mezőberény község díszoklevéllel tüntette ki. Az Ipartestület elnöke, az ev. egyh. presbitere, a Népdal kör vál. tagja, a gyümölcstermelők egyesületének pénztárnoka, volt megyebizottsági tag, stb. Részt vett a világháborúban, orosz és olasz frontokon harcolt. Kitüntetései, K.cs.K és háborús emlékérem. Neje Marik Judit, gyermekei József és Mihály.

Rück Márton, (1929) adóügyi jegyző 1900-ban született Mezőberényben. Középiskoláit Szolnokon végezte, azután 1918- ban Mezőberény község szolgálatába lépett, 1922-ben forgalmi adóhivatali főellenőr, 1923- ban aljegyző, 1919-ben pedig adóügyi jegyző lett. A község sportéletében és társadalmi életében élénk tevékenységgel vett részt.

Sándrovszky József (1943) tejterménygyártó üzeme. 1896-ban Máramarosszigeten született, gör. kat. vallásu. 1923-ban hivta életre a mezőberényi tejfeldolgozást. Foglalkozik vaj, turó és sajt előállitásával. Termelvényeit normális időben Budapesten, mig jelenleg a helyi piacon helyeziel. Az üzemet, mely a legmodernebb gépekkel van felszerelve a cégtulajdonos vezeti. Foglalkoztat állandóan 2 alkalmazottat. 1915-től a 12-es honv. gy. e. kötelékében teljesiti katonai kötelességét. 1915 őszén az orosz fronton esett át a tűzkeresztségen, mig 1916-ban az olasz fronton harcol. 1918 juliusában olasz fogságba esett, honnan 1919 novemberében került haza. Nős. Felesége Árvai Ilona.

Schauer Gyula, (1929) fogtechnikus, Mezőberény. 1910-ben Almáskamaráson született. Iskolai tanulmányait Kaposváron végezte, majd fogtechnikusi pályára lépett, amelyben, 1927-ben nyert képesítést. Békéscsabán fejlesztette szaktudását. 1934-ben Békésen önállósította magát, műhelyét 1935-ben Mezőberénybe helyezte át. Édesatyja Kétegyházán községi jegyző volt. Neje Mészáros Erzsébet, fia gyula.

Schäffer András, (1929) kereskedő, Mezőberény. 1913-ban Mezőberényben születet. A fővárosban tanulta a kereskedői szakmát és ott is fejlesztette a tudását. 1934-ben Mezőberényben fűszer és vegyeskereskedést nyitott. A mezőberényi Törekvés sportegyesület vezetőségi tagja. Neje Balogh Julianna, fia András.

Schäffer József, (1929) gazdálkodó, Mezőberény. 1900-ban Mezőberénybenszületet. Édesatyja, néhai Schaffer József 1916-ban az olasz fronton hősi halált halt. Azóta vezeti önállóan a 24 holdas birtokot, amely vezetése alatt 68 holdra gyarapodott. Neje Schultz Zsuzsanna gyermekei József és Mihály.

Schäfer Márton (1943) épitési vállalkozó, kőfaragó, műkő és betonáru vállalata. 1889-ben Mezőberényben született, ev. vallásu. 1921 óta önálló. Foglalkozik az épitészeti ipar minden ágával, kőfaragással, továbbá műkő és betonáruk gyártásával. Üzletköre Mezőberényen kívül Gyoma, Dévaványa és Köröstarcsa. 1941-ben — társas viszonyban — Mezőberényen 5 km., mig Kondoroson 11 km. betonjárdát épitett. A gyulai államépitészeti hivatalnak nagyobb mennyiségü átereszeket szállitott. A mezőberénvi Erzsébet fürdőt, továbbá több magán háznak kiváló alkotója. Hat munkása van, akik egyfolytában 22 éve dolgoznak a cégtulajdonosnál. Békebeli katonaéveit 1910-ben a 101-es gy. e. kötelékében töltötte ki. A világháboruba elsőnek vonult be. A fronton 43 hónapot töltött. Az orosz fronton esett át a tűzkeresztségen. Majd az olasz fronton teljesiti katonai kötelességét, honnan megsebesülve került haza. Kitüntetései a Bronz Vitézségi Érem, Károly csapatkereszt és a szolgálati Emlékérem. 1920 óta nős. Felesége Turi Erzsébet, gyermekei Márton kőmives, jelenleg katona, József kőfaragó és Mihály ácssegéd. A mezőberényi ipartestületnek 12 éve háznagya és elöljárósági tagja. Az iparos dalárda és az iparos ifjúsági zenekar alapitó tagja, az 1 ker ev. egyháznak 18 éve presbitere, A magyar Hangya Fogy. és Ért.Szövetkezetnek felügy. biz., a közélelmezési bizottságnak kinevezett, mig a Társadalmi Körnek választmányi tagja.

Schäffer Mihály, (1929) gazdálkodó, Mezőberény. 1900 (? Valószínűleg könyvnyomtatási hiba) -ban Mezőberényben született. 1899-ben nősült, de még hét évig atyja segítőtársa volt a gazdaságban. 1906 óta önálló gazda, 50 kisholdja volt, ma 88 holdja van. Volt községi bíró, községi képviselő testületi tag virilis jogon. Neje Speck Zsuzsanna, leánya Magdolna.

Schön József, (1929) üzletvezető, Mezőberény. 1894-ben Mezőberényben született. Iskolái elvégzése után kereskedelmi pályára lépett.1913-ban nyer alkalmazást a Köztisztviselők Fogy. Szövetkezeténél. 1914-ben hadba vonult és az orosz harctéren hadifogságba esett. 1918-ban tért haza. Folytatta polgári foglakozását és nagy megelégedésre, mint a Hangya üzletvezetője működik. Neje Juhász Petrina, fia József.

Schön József (1943) a Központi Hangya Fogy. és Ért. Szövetkezet főüzletének kezdettől fogva üzletvezetője. Szaktudásával, kiváló kereskedői érzékével nagyban hozzájárult, hogy az egykori kisméretü szövetkezeti bolt, ma Mezőberény egyik legnagyobb forgalmat lebonyolitó vállalata. 1914-ben lett katona. A bcsabai 101-es gy. e. kötelékében teljesitette hazafiui kötelességét. 1915-ben az orosz fronton harcolt, hol nemsokára fogságba került. 1918-ig Chrasnorvokban a Kaspi-tó mellett élte fogoly éveit, honnan 1918 év végén került haza. Schőn József 1894 jul. 27-én Mezőberényben született, ev. vallásu. 1919 óta nős. Felesége Juhász-Petri Ilona, fia József. A bpesti Hangya Központ vezetősége, Schőn Józsefnek 1938-ban a mezőberényi Központi Hangya Szövetkezet kötelékében eltöltött 25 év után, példás buzgalommal és teljes odaadással kifejtett tevékenységgel szerzett érdemei elismeréséül ezüst érmet és diszoklevelet adott. Megérdemelte.

Schön Mihály, (1929) szövőgyár-tulajdonos. Mezőberény. 1896-ban született Mezőberényben. Ugyan itt végezte a középiskolát, majd 1911 gazdálkodással foglalkozott. Akkor ipari pályára lépett. Részt vett a világháborúban, orosz román és olasz frontokon harcolt. Kitüntetése, bronz vitézségi érem, K.c.K. A mezőberényi textilsport egyesület elnöke, jelenleg díszelnöke. Neje GötzZsuzsanna, gyermekei József, Márton és Mihály. A gyárüzemet Schön Bertalan és Mihály 1923-ban létesítette. Az alapításkor hat-hét emberrel működöt, ma 190 munkás, 25 technikai 36 kéziszövőgéppel készíti gyártmányait. A körösladányi kiállításon 1924-ben első díjat nyert. Schön Márton 1932-ben hunyt el, azóta egyedüli tulajdonos Schön Mihály.

Schultz Henrik, (1929) sertésbizományos, Mezőberény. 1879-ben Mezőberényben született. Iskolái elvégzése után gazdálkodással foglalkozott, egyben sertéskereskedéssel is. 1923-ban sertéskereskedése bizományos üzletté alakult áét és a mai napig szépen prosperál. 1914-ben hadba vonult, az orosz, olasz és albán frontokon harcolt, megsebesült, 1916-ban felmentést nyert. Neje Nun Zsuzsanna, fia József, keramikus mérnök.

Schultz József, (1929) üzletvezető,Mezőberény. 1909-ben Mezőberényben született, ugyanitt végezte a középiskolát. 1933-ban a Közp. Fogy. Szöv. fiókjának vezetője lett. Édesatyja Schultz Márton gazdálkodó, kinek gyermekei Mihály, Julianna, Márton, József és Ádám.

Schultz József (1943) gazdálkodó. 1880 márc. 15-én Mezőberényben született, ev. vallásu. 1912 óta önálló. Jelenleg 73 kishold saját és 15 bérelt kisholdon gazdálkodik. Termel buzát, tengerit, árpát, zabot és cukorrépát. Gazdasági felszerelése kielégitő. Állatállománya 4 igásló, 3 tehén, melyből 2 ellenőrzés alatt áll 2 bikaborjával. Szöllője, gyümölcsöse emlitésre méltó. 1904-ben a mezőberényi kiállításon juhállománya után a Békésvármegyei Gazdasági Egyesülettől elismerő oklevelet kapot. 1935 óta a Gazda Kör elnöke, virilis jogon a vármegye törvh. biz.-nak, a mezőberényi képviselő testületnek, továbbá a mezőberényi közellátási bizottságnak tagja, az ev. egyháznak presbitere. 1905 óta nős. Felesége Eiler Magdolna, gyermekei József és Magdolna.

Sértő Radics István, (1929) ref. Lelkész, Mezőberény. 1881-ben Somogyviszlón született. Csurgón végezte a középiskolát, Debrecenben a teológiát, Temesváron segédlelkész, Szászrégenben lelkész volt 1918-ig, mikor is Mezőberénybe került, ahol a ref. egyh. vezetője lett. A háború alatt mint tábori lelkész teljesített szolgálatot. A nagyatádi Szabó István vezetése alatt állott kisgazdapárt egyikalapító tagja és főmunkatársa volt a párt „Magyar Lobogó” című lapjának. Szerkesztője volt a Szászrégenben megjelent „Marosvölgy” című lapnak, azonkívül több egyházi és néhány fővárosi lap munkatársa. A Casino volt elnöke, a református iskolaszék és a testnevelési bizottság elnöke. Intenzív részt vett a község társadalmi és kutúrális életében. Neje Komlódy Irma gyermekei István és Ilona.

Somos András (Mezőberény, 1911. 09. 18. – Budapest, 1996. 03.15 Kossuth- és állami díjas kertészmérnök, a kert- és szőlőgazdaság-tudomány doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Fő kutatási területe a zöldségtermesztés agrotechnikai eljárásainak növényélettani alapú fejlesztése volt, nevéhez fűződik a fóliasátras zöldségtermesztés magyarországi bevezetése. 1946-tól 1981-ig volt a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, iletve jogelődei zöldségtermesztési tanszékének vezetője.

Spiesz Márton, (1929) gazdálkodó, Mezőberény. 1874-ben Mezőberényben született. 1898-ban megnősült, de továbbra is atyja segítőtársa volt a gazdaságban. 1911 óta önálló, 20 saját holdon és haszonbérbe vett földön kezdte a gazdálkodást, ma 40 holdja van. Részt vett a világháborúban. Három évig községi esküdt, három évig községi gazda volt, most községi képviselő testületi tag. Első neje, szül. Kreisz Magdolna 1913-ban hunyt el. Tőle két gyermeke született, Magdolna és Zsuzsanna. Másodszor Kreisz Zsuzsannát vette nőül, kinek gyermekei Zsuzsanna, Katalin és Mihály.

Stefanovits János, (1929) lakatosmester. Mezőberény. 1899-ben Mezőberényben született. 1916-ban szabadult fel. Segédi gyakorlatot Budapest, Mezőberény és Gyula jeles mestereinél folytatott. 1924 óta önálló. 1928 óta Weiss-Manfréd képviselete van, az össze mezőgazdasági felszerelések raktárában megtalálhatók. Ipartestületi vál. tag és könyvtáros. Részt vett a világháborúban, az orosz és olasz frontokon harcolt, majd a nemzeti hadseregben teljesített szolgálatot. Neje Plavecz Zsuzsanna, leányuk Zsuzsanna.

Stibán Márton, (1929) gazdálkodó, Mezőberény. 1879-ben született Mezőberényben. 49 éves koráig atyja segítőtársa volt a gazdaságban. 1928 óta önálló 43 holdon. A világháború alatt katonai szolgálatra vonult be, majd felmentették. Néhai atyja, Mihály, községi esküdt volt. Neje Lédig Zsuzsanna.

Szabó József, (1929) vendéglős, Mezőberény. Békésgyulán született 1895-ben. Mezőberényben végzett tanonciskolát, 1913-ban szabadult fel. A Magyar Király szálloda üzemeltetője volt. 1924-ben alapította vendéglőjét. A tanoncvizsg. Biz. Tagja. 1915-ben az orosz harctérre került, ahol hadifogságba esett. 1918-ban jött haza mikor is az olasz frontra vezényelték. Szolgált a Nemzeti Hadseregben is, bronz vitézségi érme és K.cs.k.-je van. Neje Kiss Zsuzsanna.

1.)Szabó Gyula Árpád, (1929) nyug. polg. iskolai igazgató 1878-ban született Erzsébetvároson. Középiskolai tanulmányait Brassóban, a tanárképzőt pedig Déván végezte. 1898-ban polgári iskolai tanár lett, 1906-tól pedig, mint igazgató működött 1925-ig. amikor nyugdíjba vonult. Szerkesztője volt a helyi lapnak és tevékeny tagja az összes kulturális és társadalmi egyesületeknek.

2.)Szabó Árpád (Erzsébetváros, 1878. dec. 31. – Rákoshegy, 1948. júl. 31.): kisgazdapárti politikus, miniszter. 1898-ban polgári isk. tanári oklevelet szerzett. 1901-től a mezőberényi polgári isk. tanára, 1906-tól nyugalomba vonulásáig (1924) ig.-ja. 1914-től aktív szerepet játszott Mezőberény közéletében. 1918. nov. 14-től a helyi Nemzeti Tanács elnöke. Az 1920-as években baloldali múltja miatt háttérbe szorult. 1929-ben egyik kidolgozója volt az ellenzéki beállítottságú birtokos parasztság követeléseit összegző ún. mezőberényi programnak. 1930-ban a Független Kisgazdapárt (FKgP) alapító tagja. 1934-ben a FKgP listáján beválasztották Békés vm. törvényhatósági bizottságába. 1945. jan. 31-től a mezőberényi Nemzeti Bizottság elnöke. 1945-47-ben ngy.-i, 1947-48-ban ogy.-i képviselő. 1945-47-ben és 1948-ban a FKgP Politikai Bizottságának tagja, 1947-48-ban a párt ügyvezető alelnöke, 1948-ban társelnöke. 1947. júl.-szept.-ben a ngy. elnöke, 1947. szept. 16.- okt. 2. között az ogy. alelnöke., 1947- szept. 24-től 1948. ápr. 16-ig földművelésügyi, 1947. szept. 24-től 1947. dec. 31-ig közellátásügyi min. volt. – Irod. Vida István–Vörös Vince: A Független Kisgazdapárt képviselői 1944-1949 (Bp., 1991). (Magyar életrajzi lexikon)

3.)Szabó Árpád (Erzsébetváros, 1878. december 31. – Rákoshegy, 1948. július 31).Apja útmester volt. Tanulmányait Brassóban, Déván és Budapesten végezte. 1901-ben polgári iskolai tanári oklevelet szerzett. Mezőberényben kapott állást, előbb tanár, majd 1906-tól 1924-ig az iskola igazgatója. 1925-ben nyugdíjba ment. Már az első világháború alatt tevékeny szerepet játszott Mezőberény közéletében, a helyi gazdasági bizottság tagjaként a hadifogolyügyekkel foglalkozott. Belépett a 48-as Függetlenségi Kossuth Pártba. Az őszirózsás forradalom idején, 1918. november közepétől a helyi nemzeti tanács elnöke. 1920-tól a Nagyatádi Szabó István-féle kisgazdapárt tagja. Az 1920-as években baloldali múltja miatt háttérbe szorult a közéletben, de bekerült a mezőberényi képviselő-testületbe. 1929-ben ellenzéki jelöltként beválasztották a Békés vármegyei törvényhatósági bizottságba és a kisgyűlésbe. Bekerült a Békés Vármegyei Tanyabizottságba. A világgazdasági válság hatására a Tiszántúlon és a Dél-Dunántúlon kibontakozott ellenzéki jellegű birtokosparaszt-mozgalom vezetői közé tartozott. 1929 decemberében az egyik kidolgozója volt a mezőberényi programnak, amely elsőként foglalta össze az ellenzéki birtokos parasztság követeléseit. A Független Kisgazdapárt alapító tagja, az 1930. október 12-i békési zászlóbontó nagygyűlés résztvevője, ahol a párt országos választmányának a tagjává választották. Az 1930-as években a mezőberényi pártszervezet és a vármegyei választmány egyik vezetője; 1934-ben az FKGP listáján bekerült a vármegyei törvényhatósági bizottságba. 1944. október 17-től a kisgazdapárt részéről a Mezőberényt irányító, koalíciós összetételű kistanács tagja. Bekerült a helyi nemzeti bizottságba, 1945. január 31-től annak elnöke. 1945 nyarán bekapcsolódott az országos politikai életbe. 1945. augusztus 20-án az FKGP Politikai Bizottsága tagjává választották. 1945. november 4-én a Békés vármegyei listáról bejutott a Nemzetgyűlésbe. Részt vett a parlament politikai bizottságának a munkájában. 1946. szeptember 7-től a kisgazdapárti képviselőcsoport elnöke. Nagy Ferenc miniszterelnök lemondatása és emigrációba kényszerítése után, 1947. június 4-től a párttagságot felülvizsgáló tisztogatóbizottság tagja. Varga Béla házelnök emigrálása után, 1947. július 4-től 25-ig ő töltötte be a Nemzetgyűlés elnöki tisztét. 1947. augusztus 31-én a párt országos listáján újra képviselő lett, szeptember 16-tól október 2-ig az Országgyűlés alelnöke. 1947. szeptember 24-től 1948. április 16-ig földművelésügyi miniszter a második Dinnyés-kormányban. 1947. szeptember 24-től december 31-ig a közellátásügyi miniszteri feladatokat is ellátta. 1947. szeptember 12-től 1948. április 17-ig az FKGP ügyvezető alelnöke, majd április 17-től a párt társelnöke. 1947. márciustól 1948 tavaszáig a Magyar Parasztszövetkezet felügyelőbizottsági tagja.(www.tortenelemtar.hu)

Szabóné, Komlódi Zsuzsanna, (1929) gyógyszerész, Mezőberény. Mezőberényi születésű. Békésen gimnáziumot, Békéscsabán felsőbb leányiskolát, Budapesten a bölcsészeti és orvosi karon egyetemet végzett. 1917-ben nyert gyógyszerészi oklevelet. Gyakorlatot Budapesten szerzett. 1924 óta Mezőberényben gyógyszertár tulajdonos.

Dr. Szegő István, (1929) orvos, Mezőberény. Budapesten született 1899-ben. Nemesi családból származik, kiskéri előnevük van. Néhai atyja katonatiszt volt. Budapesten végezte a középiskolát, Kolozsvárott és szegeden az egyetemet. Orvosi diplomája mellett 1923-ban a zeneművészeti Főiskolán is oklevelet szerzett. Hódmezővásárhelyen, a közkórház sebészeti osztályán működött 1925-ig, mikor is Mezőberényben nyitott rendelőt. A Törekvés sportegylet elnöke, a Polgári lövészegylet vezetőségi tagja, a Nep. Helyi vezetője, stb. Neje Hofer Klára, gyermekei György és Péter.

Szemenkár Mátyás (1943) könyvkötö, könyv- és papirkereskedő. 1889-ben Békéscsabán született, róm kat. vallásu. Nős. Felesége Trnka Teréz, gyermekei Teréz, Margit, Mátyás, †Pál, Jucika, Erzsébet, Ilona, Pál és Magdus. Foglalkozik az összes iskolai cikkek, irószerek, könyvek eladásával és a könyvkötészet minden ágával. Községi könyvkötő. Üzletköre a megye területére terjed ki. 1915-től a 101-es gy. e. kötelékében teljesitette katonai kötelességét. Az orosz fronton esett át a tűzkeresztségen, hol nemsokára fogságba esett, honnan viszontagságos uton 1918-ban került haza.

Özv. Szilágyi Demeterné, (1929) született Hegedűs Judit, Mezőberény. Néhai férje kéményseprőmester volt, 1862-ben Békésen született. Mesterségében 1881-ben szabadult fel. Tanulmányait a békési gimnáziumban végezte. 1899-ben nyerte el a jogot Mezőberényben, ahol két segéddel dolgozott. 1932-ben hunyt el, azóta özvegye űzi a mesterséget. Tevékenyen részt vett a község kulturális és társadalmi életében. Iparkamarai díszoklevelet nyert. Gyermekei Demeter és Mária.

Szutorisz László, (1929) ág. ev. tanító, Mezőberény. 1906-ban Szügyön született. Balassagyarmaton végezte a középiskolát, Kiskunfélegyházán a képzőt. Pedagógiai pályáját 1927-ben kezdte Mezőberényben, ahol a II. ker. ev. elemi. iskola rendes tanítója. Neje Hanzéli Eta fiuk László.

Ifj. Szücs István (1943) gazdálkodó. 1898 január 30-án Mezőberényben született, ref. vallásu. 1922 óta önálló. Kezdetben 16, mig jelenleg 40 kat. holdon gazdálkodik. Termel buzát, tengerit, lucernát, szójababot és napraforgót. Emlitésre méltó a két nagykiterjedésű gyümölcsöse. 1916 ban a nagyváradi 4-es honv. gy. e. kötelékében teljesiti katonai kötelességét. 1918-ban az olasz fronton esett át a tűzkeresztségen. Mint szakaszvezető szerelt le. Tulajdonosa a Károly csapatkeresztnek. 1920-tól 18 hónapon keresztül a Nemzeti Hadsereg kötelékében szolgált. 1922 óta nős. Felesége Dombi Róza, leánya Róza. Magyarvégesi Olve.-nek és az Ezüstkalásos Gazdák Egyesületének elnöke, a mezőberényi Szarvasmarha Egyesületnek alelnöke, a ref. egyház presbitere, a Hitelszövetkezet igazgatósági, az Őstermelők csoportjának intézőbizottsági, továbbá a mezőberényi közellátási bizottságnak kinevezett tagja.

Tarkovács Gábor, (1929) községi mérnök. Mezőberény. Békésen született 1904-ben. Szülőhelyén járt középiskolába, Budapesten végezte a műegyetemet, 1928-ban nyert diplomát. 1930-ban választotta meg a község. A testnevelési bizottság tagja. Neje Walter Erzsébet, leányuk Ágnes

Dr. Temesvári Ferenc, (1943) főjegyző. 1900 aug. 15-én, Szarvason született, ev. vallású. Középiskoláit a szarvasi Ág. Hitv. Ev. Gimnáziumban, mig egyetemi tanulmányait a budapesti Pázmány Péter és a pécsi Erzsébet tudományegyetemeken végezte. A köz szolgálatába 1922 február 1 én Szarvason lépett. 1928-ban Szombathelyen tett jegyzői vizsgát. 1936. óta Mezőberény főjegyzője. A község vezetését mintaszerűen látja el. Munkájának első számú pontja volt a község közlekedési utait és gyalogjárdáit elsőrendű állapotba hozni. Ma már Mezőberény minden utcájában betonjárda van. Petőfi S.-utca négysoros fásitása és szebbnél-szebb virágokkal való diszitése szintén dr. Temesvári főjegyző érdeme. Minden szabadidejét a köznek — községnek — szenteli. Dr. Temesvári Ferenc főjegyző elnöke a Levente Bizottságnak, a Levente Egyesületnek, az allami népiskolák gondnokságának, az Önkéntes Tűzoltó Testületnek elnöke és parancsnoka, a mezőberényi Vöröskereszt Egylet ügyv. elnöke, az Egészségvédelmi Szövetség ügyv. igazgatója, a Légó vezetője és parancsnoka, iparhatósági biztos, az ovodák felügyelőbizottságának tagja, az Otthon Körnek és a termelők Hangya Szövetkezetének elnöke, mig az „O. K. H.”-nak igazgatósági tagja. A „Honsz”-nak, a Légoltalmi Ligának és a Sportegyesületnek diszelnöke. Dr. Temesvári Ferenc főjegyző ujabban a rizstermeléssel is intenziven foglalkozik. 1918-ban — alig 18 éves korában — a nagyváradi 4-es honv. gy. e. kötelékében, mint egyévi önkéntes teljesiti hazafiui kötelességét. Ukrajnában töltötte katona idejét egészen az összeomlásig. Mint hadapródjelölt őrmester szerelt le. Az 1919-20-as években a Nemzeti Hadseregben a Madary tisztiszázad kötelékében szolgált. Tulajdonosa a Nemzetvédelmi Keresztnek, továbbá a háborus magyar, német, osztrák és bulgár Emlékéremnek. Dr. Temesvári Ferenc 1932 óta nős. Neje Udvardy Mária, gyermekei Ilona, László és Béla. Dr. Temesvári Ferenc országos viszonylatban is mintaképe a jegyzői társadalomnak, akit Mezőberény lakossága tiszteli, szereti és nagyrabecsüli.

Téri Márton, (1929) adóügyi jegyző, Mezőberény. 1900-ban Mezőberényben született. Szolnokon tett kereskedelmi érettségit, szombathelyen végezete a közigazgatási tanfolyamot 1922-ben. Először forgalmi adóellenőr volt Mezőberényben, 1923-ban adóügyi segédjegyző, 1929-ben pedig adóügyi jegyzővé lépett elő. Részt vett a világháborúban, 1917-től 18-ig tejesített szolgálatot. A Mezőberényi testgyakorlók körének ügyvezető elnöke. Nej Vámos Margit, leányuk Margit-Malvin.

Tomka Pál, (1929) ág. ev. tanító, Mezőberény. 1894-ben Mezőberényben született. Iskolai tanulmányait Eperjesen végezte, 1913-ban nyert oklevelet. Ugyanaz évben Mezőberényben kezdte meg működését. 1914-ben orosz harctérre került, ahol 1916-ban hadifogságba esett. 1918-ban szerelt le, mint t. hadnagy, a kis ezüst vitézségi érem és K.cs.k. tulajdonosaként. A Frontharcos Szövetség ügyvezető alelnöke, és számos társadalmi egyesület vezetőségi tagja. Neje Gazsó Kornélia, leányai Kornélia és Mária.

Vitéz Tóth Imre, (1929) rendőrbiztos, Mezőberény. 1881-ben Biharkeresztesen született. Nagyváradon végezte a gimnáziumot. A nagyváradi detektívtestületnél kezdte a pályáját, ahol a testület vezetője volt. Kecskeméten az Államrendőrségnél detektívfelügyelői rangban teljesített szolgálatot. 1925 óta működik Mezőberényben. 1914-ben hadbavonult, az orosz harctéren megsebesült. 1918-ban szerelt le. Kitüntetései, nagy ezüst vitézségi érem, két kis ezüst vitézségi érem, három bronz vitézségi érem, K.cs.k. és háborús emlékérem. 1923-ban avatott vitézzé. Nemesi előneve <dévaványai és dorcsai>.

Dr. Tóth László, (1929) orvos, Mezőberény. Köröstarcsán, 1901-ben született. Békésen végezte a középiskolát, a debreceni egyetemen 1929-ben nyert orvosi diplomát. Mezőberényben nyitott rendelőt, ahol magánorvosi prakszist folytat. 1923-tól 25-ig teljesített katonai szolgálatot, a Nemzeti Hadseregben és az egyetemi századnál. Rendfokozata hdj. őrmester. A testgyakorlók körének elnöke. Neje Brücher Erzsébet, a köröstarcsai főjegyző leánya. Gyermeke Árpád-József.

Váraljai Sándor (1943) állomásfőnök. 1910-ben Tápiószelén született, róm. kat. vallásu. 1933-ban lépett a máv. szolgálatába. 1942 óta főtiszti rangban a mezőberényi máv. főnöke. A máv.-nál először Gyomán szolgált, majd Budapestre került, hol a tisztiképző tanfolyam elvégzése után Békéscsabán mint forgalmi és kereskedelmi oktató működött. Később Békésföldváron lett állomásfőnök, honnan édesapja helyébe a Mezőberényi állomás vezetésével bizták meg. Nőtlen. 1931-ben a kecskeméti tüzérosztály kötelékében teljesitette katonai kötelességét, mint Horthy katona. Váraljai (Walter) Sándor előtt a mezőberényi állomást, édesapja Walter Jenő 19 évig vezette, aki felügyelői rangban, 39 évi szolgálat után, jelenleg nyugállományban van.

Veress Bálint, (1929) szatócs, Mezőberény. 1880-ban Mezőberényben született. Iskolái elvégzése után az asztalosipart tanulta, 1897-ben szabadult fel. Kolozsvárott és Budapesten volt segéd. 1903-tól 1915-ig folytatta önállóan az ipart. 1915-ben vegyeskereskedést alapított, 1918 óta italmérési engedélye is van. A II.ker. Népkör jegyzője, volt ipartestületi jegyző, az Iparos ifj. Önképző Egyletének volt jegyzője, elnöke, jelenleg díszelnöke, az Iparoskör volt jegyzője, stb. Neje Winter Magdolna, gyermekei Bálint, Endre Magdolna és Margit.

kiskuvalóczi Vietorisz Lajos (1943) férfi és női fodrász. 1885-ben Mezőberényben született, ev. vallásu. Ősei Kiskuvalocz községben (Trencsén m.) éltek. 1905 óta önálló. 1914-től a 101-es gy. e. kötelékében teljesitette katonai kötelességét. 1915 ben az olasz fronton harcolt, majd 1917-ben a svájczi határon, mint őrszolgálatos katona határrendőri, mig 1918 ban a mezőberényi fogolytáborban őrség szolgálatot teljesit. A mezőberényi ipartestület v. elnöke, v. ifjúsági elnöke, v. gondnoka, v. könyvtárosa, v. borgondnoka és v. elöljárósági tagja. Jelenleg az uri és nőifodrászok szakosztályi és vizsgázó bizottsági elnöke. 1911 óta nős. Felesége Kirner Mária, leánya Mária

Walter Jenő, (1929) Máv. Főintéző 1882-ben született, középiskoláit Rimaszombaton, a vasúti tisztképző tanfolyamot Budapesten végezte. Vasutas pályafutását Aradon kezdte, majd Kisújszálláson, Piskin és Békésföldváron teljesített szolgálatot, 1923 óta pedig a mezőberényi állomás főnöke. A nemzeti munkavédelmi intézmény vezetője és az Otthon Kör alelnöke.

Winter József (1943) gazdálkodó. 1881-ben Mezőberényben született, ev. vallásu. 1904 óta önálló. Kezdetben 40, mig jelenleg 85 kisholdon gazdálkodik. Termel buzát, tengerit, árpát és borsót. 11 éven keresztül kiváló eredménnyel görög és sárgadinnye termelésével is foglalkozott. 18 év óta tejgazdasága van. Gazdasági felszerelése kifogástalan. Állatállománya 5 törzskönyvezett tehén, 4 igásló, 5 üsző és 1 bikaborju. Békebeli katona éveit a gyulai 2-es honv. gy. e. kötelékében töltötte ki. A világháború alatt a 4-es honv. gy. e. kötelékében teljesitette hazafiui kötelességét. 1915-ben az orosz fronton esett át a tűzkeresztségen. Nős. Felesége Kreisz Magdolna, gyermekei József, Julianna, Mihály, aki Erdély visszaszerzésében résztvett, melyről Emlékérme tanuskodik és György, aki jelenleg mint zászlós teljesiti katonai kötelességét. Winter Józsefnek az anyai ágon a nagyapja 48-as honvéd volt és nyugdijban is részesült. Winter József a vármegye törvényhatóságának bizottsági tagja.

Winter Mihály (1943) malomtulajdonos. 1895-ben Mezőberényben született, ev. vallású. 1900 óta szülei malmában tevékenykedik. 1915-től a 101-es gy. e. kötelékében, mint e. é. önkéntes teljesiti katonai kötelességét. 1916-ban az olasz fronton esett át a tűzkeresztségen. Majd az orosz fronton és később ujra az olasz fronton, hol több izben megsebesült. 1918 okt. 30-án olasz fogságba került, honnan 1919 augusztusban került haza. 1920 márciusában az oláh kivonulások napján, mint kémgyanust Mezőberényből magukkal vitték. Összeesküvéssel, szervezéssel és hazaárulással vádolták. Azonban bizonyítékok hiányában felmentették a sulyos vád alól, de örökre kitiltották Oláhországból. 1939-40-41-42-ben katonai szolgálatot teljesített. Rangja tart. hadnagy. Kitüntetései a Károly csapatkereszt és az Erdélyi Emlékérem. Előterjesztve a Nemzetvédelmi Keresztre. Családi állapota elvált. Fia Mihály - Elek.

Zuberecz Sámuel (1943) 1925 óta az Első Fogy. és Ért. Szövetkezet ügyvezetője és üzletvezetője. Kiváló kereskedői érzékével és szaktudásával nagyban hozzájárult, hogy az egykori falusi szatócsüzlet, ma Mezőberény egyik legszebben berendezett típusboltja és egyik legnagyobb forgalmat lebonyolító szövetkezete. 1936-ban történt meg a fejlődés, mig a vasosztály 1941-ben létesült. Zuberecz Sámuel 1898-ban Mezőtúron született, ev. vallású. 1925 óta nős. Felesége Chrappan Judit, gyermekei Judit, Sámuel és Anna. 1916-tól a szolnoki 68. közös gy. e. kötelékében teljesítette katonai kötelességét. 1917-ben az olasz fronton esett át a tűzkeresztségen, honnan nemsokára betegen került haza. Majd az orosz fronton harcolt s az összeomlásig teljesítette hazafiúi kötelességét.

Mezőberényiek még.

Adamik János ny. máv s. tiszt 1880. Mezőberény. Ősei olaszok voltak. A ménesi borászati és szőlészeti tanfolyamot végezte, több uradalomban vezető szakember volt, 1907-ben lépett Szolnokon a MÁV kötelékébe, mint kertész, 1910-től segédtiszt volt, 1923-ban vonult nyugalomba. 14 évig volt a Máv segédtiszti kör vezetőségi tagja. - Felesége: Györe Zsuzsanna, fia: János (világhírű balettáncos, művészi neve: Marinelli Dell-Adamy).(Szolnok)

Balogh Ferencz (Mezőberény, 1923. szept. 21.-Békéscsaba, 1993. jún. 18.): szerkesztő, bibliográfus. M.: Szakfolyóiratok Békés megyében [Elezsánszky Mihállyal], Békéscsaba, 1966; Békés megye közművelődési, üzemi és intézményi könyvtáraiban található szakfolyóiratok lelőhely-jegyzéke, Békéscsaba, 1982; Az Új Magyar Fotó repertóriuma 1949-1950, 1985; Hegyesi János, bibl., Szeghalom, 1986; Fényképészeti bibliográfia [Győri Lajossal], 1986; Sinka István bibliográfia, Békéscsaba, 1987 [!1988]; Féja Géza, a népkönyvtárőr, összeáll., Békéscsaba, 1991; A mágori szoborpark, életrajzok, Vésztő, 1992; Sinka István ajánlások, összeáll., Vésztő, 1992. (Magyar életrajzi lexikon)

Bleier László órás m. ékszerész 1894. Mezőberény. Segéd volt Békésen, Csongrádon, Vinkovcén, Bpesten, Baján, 1918 óta önálló. A Debreceni keresk. és iparkamarától 1928-ban elismerő oklevelet kapott. - A 68. gy. e. kötelékében harcolt az olasz és orosz fronton. Az Ipartest. órás szakoszt. jzője, a Kisgazdapárt vál. tagja. - Felesége: Fischer Szidónia, gyermekei: Vera és Pál.(Szolnok)

Czakó József (Mezőberény, 1923. aug. 25. – Bp., 1990. ápr. 10.): mezőgazdász, a mezőgazdasági tudományok doktora (1975), egyetemi tanár. A Debreceni Mezőgazdasági Akad.-n, majd az Agrártudományi Egy.-en szerzett diplomát 1944-ben. 1950-ig gyakorlati pályán működött. 1950-től az Állattenyésztési Kutató Intézetben dolgozott. A szarvasmarha-nevelés, a borjak, a tehéntej zsír- és fehérjetartalmát befolyásoló tényezők vizsgálatával foglalkozott. 1954-től jelentek meg önálló kutató munkái. Ezek közül az Állattenyésztéstan négy kiadásban. 1958-ban az Agrártudományi Egy.-en doktorált, 1960-ban kandidátusi fokozatot szerzett. 1967-től a gödöllői Agrártudományi Egy. tanára volt. Közel száz szakcikke és közleménye jelent meg német és francia szaklapokban is. Szerk. Az Európai Állattenyésztők Szövetségének 1970. évi tudományos tanácskozásán elhangzott előadások c. kötetet (Gödöllő, 1970). – F. m. Állattenyésztéstan (Bp., 1964); Az Állattenyésztési Kutató Intézet szaktanácsai a gyakorlat számára. I. Szarvasmarha-tenyésztés (Bp., 1961); Az Állattenyésztési Kutatóintézet jelentősebb kutatási eredményei (Bp. 1962); Borjúnevelési abc. (Bp., 1967); Újabb adatok a tenyésztésre szánt növendékbikák legmegfelelőbb felnevelési módjához (Bp., 1967); A magyartarka marha legmegfelelőbb felnevelési módszereinek kutatása (Bp., 1969); Gazdasági állatok viselkedése (Bp., 1974, 1978); Állattenyésztési kísérletek tervezése és értékelése (Bp., 1982); Etológia. Kislexikon (Keszthelyi Tiborral, Sántha Tündével, (Bp., 1985) (Magyar életrajzi lexikon)

Csabai-Wagner József (Mezőberény, 1888. máj. 27. – Mezőtúr, 1967. jún. 6.): festő. Építészmérnöki diplomát szerzett az I. világháború előtt; festészeti tanulmányait 1922-ben fejezte be a Képzőművészeti Főisk.-n. Mestere Balló Ede volt. Az 1920-as évek második felében Olasz- és Németo.-ban járt tanulmányúton. Először Békéscsabán, majd Bp.-en telepedett le. Műterme romossá válása után, az 1940-es évek végén Mezőtúrra költözött. Itt alkotómunkája mellett tanárként is dolgozott: a mezőgazdasági technikumban és a Városi Művelődési Otthon képzőművészeti körében. Jelentős szerepe volt a város és a megye képzőművészeti életének szervezésében és a helyi néprajzi gyűjtésben is. Művészetének szinte egyetlen témája a természet szépsége. Különösen erősen kötődött a Mezőtúr környéki részletekhez. Műveit – melyek többségükben pasztellek, rajzok – derűs hangvétel, élénk színvilág, harmonikus kompozíció jellemzi. Az életöröm és a természethez kötődő csendes, szemlélődő derű hirdetője. Fontosabb egyéni kiállításai: Bp.: Nemzeti Szalon (1931), Ernst Múz. (1932), Fészek Klub (1931, 1932, 1933, 1936, 1942); Mezőtúr: emlékkiállítás (1987). – F. m. Facsoport (1960); Hagymatisztítók (1960); Tisza-parti fák (1962). – Irod. Kaposvári Gyula: Katalógus-előszó az emlékkiállításhoz (1987). (Magyar életrajzi lexikon)

Csák Ernő ág. hitv. ev. lelkész 1815. Mezőberény. A teológiát 1900-ban Mezőberényben végezte, 1918-ig Szepesmegyében lelkészkedett, mint menekült lelkész Szarvason, Tótkomlóson, mint hitoktató Pitvaroson működött, 1928 óta van Csépán. A Stefánia szöv., a Luther társaság tagja. - Felesége: Kemény Ilona, fia: Ernő. (Csépa)

Csók Gábor ny. cs. th. 1867. Mezőberény 1893-ban lépett a csendőrség kötelékébe, az altiszti iskolát 1900-ban végezte. Dunapatajon 1917-ben ment nyugalomba. I. oszt. katonai jubileumi kereszt tulajd. - Felesége: szilasi és laki Pázmány Júlia, a történelmi Hunt-Pázmány család sarja.(Szolnok)

1.)Filó Sámuel (Mezőberény, 1887. nov. 25. – Bp., 1970. szept. 15.): kisgazdapárti politikus, az Országos Földbirtokrendező Tanács (OFB) alelnöke. Négy elemit végzett. Néhány hold földjén gazdálkodott 1945-ig. A 20-as évektől a mezőberényi Földmunkás Kör elnöke. 1928-tól a helyi ellenzéki mozgalom egyik vezetője, majd a Független Kisgazdapárt alapító tagja. 1930. okt. 12-től – rövidideig – a párt egyik alelnöke. Részt vett az FKgP választási küzdelmeiben és a Békés m.-i pártéletben. 1945 tavaszától az Országos Földbirtokrendező Tanács alelnöke Veres Péter mellett. 1945. aug. 20-tól a párt Országos Intéző Bizottságának tagja. 1945. nov. 4-től nemzetgyűlési, majd 1947-től 1953-ig országgyűlési képviselő. A kisgazdapárt szegényparaszti balszárnyához tartozott. Nagy Ferenc miniszterelnök lemondása után 1947. jún. 6-tól ismét az FKgP alelnöke és a PB tagja. 1947 nyarától a Földműves Szövetkezetek Országos Központja igazgatóságának és végrehajtó bizottságának tagja. 1950-ben az OFB elnökhelyetteseként ment nyugdíjba. – Irod. Vida István: A Független Kisgazdapárt politikája 1944-1947 (Bp., 1976). (Magyar életrajzi lexikon)

2.)Filó Sámuel Mezőberény, 1887. november 25. – Budapest, 1970. szeptember 15.Agrárproletár családban született. A tanyai iskolában hat elemi osztályt végzett, majd katona lett, harcolt az első világháborúban. Leszerelése után néhány hold földjén gazdálkodott s egy kis szatócsboltot tartott fent. 1920-ban megalapította a mezőberényi Törpebirtokos és Földmunkásegyletetet, amelynek 1936-ig elnöke volt. Az 1920-as években a Dénes István-féle Magyarországi Munkáspárt helyi vezetője; 1929-ben beválasztották Békés vármegyei törvényhatósági bizottságba. 1930 szeptemberében csatlakozott a szociáldemokratákat is tömörítő megyei ellenzéki blokkhoz, a Békés Vármegyei Ellenzéki Szövetséghez, vezetőségi taggá választották. 1929 végén közreműködött az ún. mezőberényi program kidolgozásában, ott volt a Tolna megyei Felsőnyéken az első kisgazdapárti „gazdakongresszuson”, majd Derecskén az első vármegyei szervezet alakuló népgyűlésén. A Békés vármegyei kisgazda szervezet alelnökének választották, részt vett az 1930. októberi zászlóbontó nagygyűlés előkészítésében és lebonyolításában, az országos alelnökké választották. 1945 áprilisától az Országos Földbirtokrendező Tanács tagja, novembertől alelnöke. 1945. november 4-étől nemzetgyűlési, majd országgyűlési képviselő, mandátumát 1949. április 12-ig az FKGP országos listáján szerezte, 1949. május 15-én a Magyar Függetlenségi Népfront országos listájáról került be a törvényhozásba. 1947. június 6-ától ismét az FKGP alelnöke és a politikai bizottság tagja, 1948. április 17-étől társelnök, június 24-étől az országos fegyelmi bizottság tagja. 1948. december 8-ától az FKGP PB által a párttagság felülvizsgálatára kiküldött ötös bizottság tagja. 1947 nyarától részt vett a Földműves-szövetkezetek Országos Központja igazgatóságának és a végrehajtó bizottságának munkájában. 1950-ben a földbirtokrendező tanács elnökhelyetteseként ment nyugdíjba; a Hazafias Népfront aktivistájaként folytatta közéleti tevékenységét.(www.tortenelemtar.hu)

Gaál Dániel, ev. ref. lelkész, szül. 1796-ban Mezőberényben, (Békésm.), a gymnasiumot Hódmezővásárhelyen, a felső iskolákat pedig a debreczeni kollegiumban végezte; a német nyelv megtanulása végett, mint nevelő, egy évet töltött Szepesmegyében; azután a jászkiséri egyházban rektor lett. Két év mulva theologiai tanulmányainak folytatása végett Bécsbe ment és az ifjú CsernovicsPéter nevelésével bizatott meg. 1826-ban a hódmező-vásárhelyi egyház hivta meg lelkészének, hol 1863. szept. 24. meghalt. A népnevelés terén fejtett ki nagy buzgalmat és egyik főérdeme, hogy a szegedi reformált egyházat újra létrehozta. Munkái: 1. Rövid halotti beszéd, melyet néh. nemz. Berecz Péter ur holttestének koporsóba tétele alkalmatosságával H.-M.-Vásárhelyen 1843. eszt. jan. 22. tartott. Szeged, 1843. 2. Kisértetek. Rövid történetek az igazság országából. Wagner Sámuel után ford. Szeged, 1843. 3. Gyászima, melyet Magyarország szeretett agg nádora fenséges főherczeg József végtisztességtételére készített, s febr. 24. 1847-ben elmondott. Szeged, 1847. 4. A szegedi Phoenix, vagy az ujra éledő helvét hitvallású egyház. Szeged, 1855. (2. kiadás Szeged, 1856.) (Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái )

1.)Halmi Ferenc, Starill (Mezőberény, 1850. ápr. 5. – Bp., 1883. jún. 1.): színész (bonviván). ~ Margit színésznő apja. 1865-ben lépett színpadra, Kolozsvár, Debrecen, Miskolc stb. után 1873-tól haláláig a Nemzeti Színház tagja, de sokat szerepelt a Várszínházban is. A legnagyobb m. művészek egyike. Művészetének fő eszköze hangja, kifejező beszédtechnikája volt; operettől a tragédiáig mindent játszott. Rendkívüli sikereket ért el Molière-szerepekben, korabeli m. és francia szerzőknek főleg vígjátékaiban. Tüdőbajban halt meg. – F. sz. Molière-színművek: Horace (Nők iskolája), Aleidos (Kénytelen házasság), Oronte (Misanthrope); Shakespeare-drámák: Mercutio (Romeo és Julia), Grotiano (A velencei kalmár), Keszeg Andor (Vízkereszt); Clarin (Calderon: Az élet álom); Polilla (Moreto: Közönyt közönnyel); Figaro (Beaumachais). – Irod. Újházi Ede: Régi színészek (Bp., 1908); Szász Károly: Várszínházi emlékek (Bp., 1921). (Magyar életrajzi lexikon)

2.)Halmi Ferenc, Sztarill (Mezőberény, 1850. ápr. 5.–Bp., 1883. jún. 2.): színész. 1865-ben mint árva gyerek, Szilágyi Béla aradi társ.-ához szerződött. Velük játszott 1867-ig Gyulán, Marosvásárhelyen. 1868-ban Kocsisovszky Jusztin győri, 1869-ben Aradi Gerő szegedi és várszínházi társ.-ának volt tagja. 1873-ban szerződtette a Nemzeti Színház. Míg vidéken főleg énekes szerepekben játszott, addig a nemzet első színházában Szerdahelyi Kálmán szerepkörét örökölte. Szerepeiben a lágyabb és sötétebb színeknek, az eleganciának és természetességnek egyaránt helye volt. Játékában a finom könnyedség fanyar humorral párosult. Beszéde tiszta és érthető, mozdulatai élénkek, de természetesek voltak. Nem nagy terjedelmű hangjával varázslatosan tudott bánni, lírai és drámai volt egyszerre, a legszélsőségesebb érzéseket és indulatokat is árnyaltan tudta megszólaltatni. Felesége: Mindszenty Kornélia, leánya Halmi Margit volt. F.Sz. Clarin (Calderón: Az élet álom); Horace (Molière: A nők iskolája); Hlesztakov (Gogol: A revizor); Leopold (Augier: Fourchambault család); Bence (Csiky G.: Proletárok); Figaro (Beaumarchais: A szevillai borbély); Keszeg (Sh.: Vízkereszt); Raymond (Pailleron: Ahol unatkoznak); Chevrial (Feuillet: Egy párizsi regény);Coupeau (Zola: Pálinka). – Ir. Újházi E.: Régi színészekről (1908). (Magyar színházművészeti lexikon)

Mult István (Mezőberény, 1959. jún. 29.– ): bábszínész. 1979-ben végzett a Bábstúdióban, majd 1992-ig az Állami Bábszínház tagja volt. 1992-től a Kolibri Színház művésze. Kiváló hős- és karakterszínész. F.Sz. Duzzog (Vörösmarty M.: Csongor és Tünde); Papa (Csajkovszkij: Diótörő); Behemót kutya (Matvejeva–Mészöly M.: A csodálatos kalucsni); Eke Dani (Örsi F.: A Tenkes fia); Pán Péter (Barrie–Balogh G.–Tóthfalusi I.); Bádogember (Baum: Óz, a nagy varázsló). (Magyar színházművészeti lexikon)

Réti Csaba (Mezőberény, 1936. nov. 11.– 2009 ápr. 06. ): énekes (tenor).Énektanulmányait a szegedi Zeneművészeti Szakközépiskolában végezte 1955–1960 között. 1953–1963 között a Szegedi Nemzeti Színház énekkari tagja, 1963-tól magánénekese. 1965-ben a bp.-i Nemzetközi Erkel Énekversenyen III. díjat nyert. Az 1971–72-es évadban a Pécsi Nemzeti Színház tagja volt, majd 1972-től ismét a Szegedi Nemzeti Színházban énekelt. Az operairodalom kiemelkedő tenorszerepei mellett jelentős oratóriuménekesi tevékenysége is. Sajátosan szép színezetű hangja, muzikális előadásmódja különösen a romantikus hősök megformálását tette emlékezetessé. Művészi munkásságáért 1974-ben Liszt Ferenc-díjjal, 1987-ben érdemes művész címmel jutalmazták. F.Sz. Tamino (Mozart: A varázsfuvola); Herceg (Verdi: Rigoletto); Don Carlos (Verdi); Des Grieux (Puccini: Manon Lescaut); Don José (Bizet: Carmen); Turiddu (Mascagni: Parasztbecsület) (Magyar színházművészeti lexikon)

Stern Jenő gyárigazgató 1891. Mezőberény. A gyomai házi szövőgyárban volt társtulajdonos és vezető, 1922 óta a Mezőtúri Szövőgyár rt. műszaki és ü. v. igazgatója. Harcolt az orosz és olasz fronton, fogságba esett. K. cs. k. tulajd. Hitközs. képv. test tag.(Mezőtúr)

Szántó Ferenc (Mezőberény, 1902. márc. 30. – Bp., 1989. dec. 18.): magyarnóta- komponista és szövegíró. 1914-től zenei konzervatóriumot végzett Temesvárott. Később Bp.-en folytatta zenei tanulmányait. 1919-től a bp.-i Áll. Operaház zenekarában működött tutti hegedűsként. Már akkoriban foglalkozott nótaszerzéssel. A húszas, majd a harmincas években igen népszerűek voltak Bodrogi Zsigmond és Nádor József verseire írt dalai. 1945-től a m., az Újvidéki, a szabadkai rádióban, később a televízió műsorokban szerepeltek dalai, legtöbbjük saját szövegével. 1988-ban önálló magyarnóta nagylemeze jelent meg. (Magyar életrajzi lexikon)

Szepesváry Iván, Szlovák (Mezőberény, 1883. okt. 18. – Bp., 1978. febr. 24.): mérnök. Oklevelét 1906-ban a bp.-i műegy.-en szerezte. 1906-25 között az Arad megyei Vízi Társulatnál, ill. (I. világháborús 4 éves katonai szolgálat után) a Torontáli Árvízmentesítő Társulatnál (Kanak székh.) mérnök. 1925-37 között a Felsőtorontáli Árvízmentesítő Társ. (Szeged) ig.-főmérnöke. 1937-től Bp. Főváros Városrendezési Osztályán, később a Földművelésügyi Min. szolgálatában mérnök. 1945 után a min. megbízottjaként Somogy és Csongrád m.-ben a földosztás műszaki feladataiban tevékenykedett. 1957-ben vonult nyugdíjba. Munkásságának fontos része a tiszai és a marosi árvízvédelem fejlesztése. Az 1932. évi tiszai és marosi árvíz után Szeged veszélyeztetettségéről dolgozott ki tanulmányt. Belvízrendezési munkássága nyomán épült ki a két világháború közt a Marostól délre fekvő m. terület belvízhálózata és több szivattyútelepe. – F. m. Szeged város árvédelmi helyzete és a várható árvíz (Vízügyi Közlemények,1937). – Irod. Vágás I.: Sz. I. (Vízügyi Közlemények, 1978). (Magyar életrajzi lexikon)

Szilárd Béla, Steiner (Mezőberény, 1884. jan. 20. – Párizs, 1926. jún. 2.): kémikus. Középisk.-i tanulmányait Békéscsabán és Debrecenben végezte, a bp.-i tudományegy. gyógyszerészhallgatója volt. 1904-ben szerzett oklevelet, 1905-ben doktorált. A következő évben lett a műegy. tanársegédje, 1907-ben ösztöndíjasként külföldre utazott. A Sorbonne-on tanult tovább, ugyanakkor a Curie-laboratórium munkatársa volt. 1912-ben önálló kutatólaboratóriumot rendezett be Párizsban (Laboratoire de Produits Radioactifs). 1914-től Londonban, majd Madridban élt, 1920-tól pedig ismét Párizsban folytatta és egyben publikálta kísérletsorozatait. 1925-ben a Becsületrend lovagja kitüntetést kapta. Lefordította magyarra Poincaré Tudomány és föltevés c. könyvét (Bp., 1908). Foglalkozott fotokémiával, lumineszcenciával, a radioaktív sugárzás biológiai hatásaival, a radioaktív gyógyszerekkel, a röntgen- és a radioaktív sugárzás mennyiségi mérésével, a kolloidokkal, az élő anyag keletkezéselméletével és az említett témakörök fejlődéstörténetével. Kutatásait száznál több tanulmánya és számos szabadalma fémjelzi. Cikkei hazai és külföldi folyóiratokban jelentek meg. Leveleit, hagyatékát a bp.-i műszaki egy. levéltára és az MTA Kézirattára őrzi. – F. m. Radium és radioaktivitás (Bp., 1905); Az alkoholok elektrolitos bomlása és képződése absolut alkoholos oldatban (Bp., 1905). – Irod. Sz. B. (Pesti Hírlap, 1926. jún. 3.); Sz. B. (Az Újság, 1926. jún. 3.); Szabadváry Ferenc–Szőkefalvi-Nagy Zoltán: A kémia története Magyarországon (Bp., 1972); Palló Gábor: Sz. B. fotokémiai munkái (Technikatörténeti Szle, 1974). (Magyar életrajzi lexikon)

Varságh Béla gyógyszerész Mezőberény, 1840. augusztus 30. - Békéscsaba, 1925. október 29. Szülei, Varságh János, berényi vaskereskedő és Máralaky Karolin. Az elemi iskoláit Mezőberényben, a gimnáziumot Szarvason végezte. Diplomáját 1867-ben kapta meg. Ezt követően Borossebesen, Orosházán, Battonyán dolgozott mint gyógyszertári alkalmazott. 1869-ben vásárolta meg a békéscsabai "Sas"-hoz címzett gyógyszertárat. A város első patikájának hatodik tulajdonosa volt, s igazán ő kezdte felvirágoztatni. Az 1890-es évek elején költözött patikájával a főtéren épített emeletes házába, mely ma is áll, s továbbra is "Sas" néven működő gyógyszertár található benne. A patikát 1894-ben adta bérbe munkatársának, Réthy Bélának, aki 1911-ben vásárolta meg azt. A gyógyszerészi pályáról való visszavonulása után főképp kulturális ügyekkel foglalkozott. Elnöke volt a város összes iskolaszékének; tagja a városi, megyei képviselőtestületnek; tiszteletbelielnöke az Országos Gyógyszerész Egyesületnek. Az ő tevékenységéhez fűződik a Békéscsabai Takarékpénztár Egyesület alapítása, melynek 53 évig volt igazgatója. Társadalmi tevékenységei közül említésre méltó a Békéscsabai Múzeum-Egyesület alapítása és vezetése (1899-től 1914-ig), valamint személyes munkája a gyűjtemény szervezésében és az új múzeum létrehozásában. Munkácsy özvegye Varságh Béla kérésére ajándékozta az Ecce homo Krisztusfejének vázlatát a városi múzeumnak. 1904-ben közéleti tevékenységének elismeréseként megkapta a Ferenc József Rend lovagkeresztjét. A háború alatt kifejtett munkásságáért II. osztályú Érdemrendet kapott. A világháború alatt ill. után a rossz befektetések miatt teljesen tönkrement. Halála után, 1929-ben utcát neveztek el róla, mely később az Oláh István nevet kapta. Ma ismét Varságh Béla nevét viseli. (Forján János: Csabai arcok.)

Wagner Lajos téglagyáros Mezőberény. 1905-től a fegyverneki közs. téglagyárat vezette, 1909-től bérelte, 1932-ben megvette. Gyártási teljesítmény évi 800.000 drb vegyes anyag. 25 hold földje is van. Az Ipartest., Uri kaszinó, Polg. olvasókör, NEP tagja. - Felesége: Meizenbach Katalin, gyermekei: Lajos, József, Péter, Mihály, Julianna, Márton és Magdolna.(Fegyvernek)

Winter József gazdálkodó 1903. Mezőberény. Atyja birtokán gazdálkodott, 1934 óta a Tiszántúli mezőgazdasági kamara baromfitelepének kezelője. A telep 15 holdon fekszik, 1000 drb jérce részére férőhellyel, 2 keltetőgéppel; fősúlyt a tojástermelésre helyezik; nagy méhészete is van. - Felesége: Schöfer Magdolna, gyermekei: József és Magdolna.

Mezőberénnyel kapcsolatos személyek.

Bach Nándor (Vác, 1842. máj. 22. – Mezőberény, 1905. ápr. 22.): építész. Tanulmányait a bp.-i műegy.-en végezte, 1869-ben gépész- és építészmérnöki diplomát szerzett, majd a rajztanári vizsgát is letette. 1900-ig tanár vidéken. A nagyvárad-újvárosi zsinagógát tervezte. Mint festő is működött. A váci székesegyház és a Vác környéki templomok belsejéről készített akvarelljeit a Magyar Történelmi Képcsarnok őrzi.

1.)Bonyhay Benjámin.(1870) Szül. 1805 oct. 11. Füzesgyarmaton, hol atyja reform. lelkész volt. Debreczenben végezvén gymnas. és a jogi tanfolyamot, a törvényes gyakorlatot a megyénél folytatta. Kora ífjuságában községi hivatalba lépvén, azon idő alatt letette az ügyvédi vizsgát, azután több főbb, vármegyei hivatalt viselt, egyszersmind hitrokonai által iskolai körügyelő és tractualis tanácsbirónak választatván. Kedvencz irod. szaka a népirodalom. Ily nemü jeles dolgozatai megjelentek a Vasárn. Ujságban, a prot. naptárban, a prot. népkönyvtárban és néptanitók könyvében. „A falu birája,"czimü pályamunkája a népkönyvkiadó egyesülettől első jutalmat nyert. Egy más „a ki mint vet ugy arat"czimű népies költői beszélye a Vasárn. Ujságban mint dicséretet nyert pályamű adatott ki. „Népiskolai jutalomkönyv"czimű önálló munkája három rendbeli kiadást ért s több ezer példányban forog a nép kezén. Hajlott kora s 40 évi hivataloskodása még most sem törték meg lelki erejét. Nevezetesen most a népnyelvén forgó s a szótárakban föl nem lelhető tájszavak gyüjtésével foglalkozik. Isten segitse érdemes barátunkat ebbeli törekvéseiben!

2.)Bonyhay Benjámin (Füzesgyarmat, 1805. okt. 11. – Mezőberény, 1885. szept. 9.): író, ügyvéd, 1827-től Békés vm.-ben joggyakornok, utóbb 1845-ig jegyző Mezőberényben. 1846-tól kerületi ref. isk. felügyelő, 1848-tól vm.- i árvaügyi számvevő, majd főszámvevő. 1849-től Mezőberényben élt mint a békésbánáti ref. egyházmegye tanácsbírája. 48-as demokratikus népies irányt képviselt. Több népies, népoktató jellegű szépirodalmi és ismeretterjesztő munkája és a korabeli lapokban számos hasonló célzatú cikke jelent meg. – F. m. A falu bírája (r., Buda, 1846); Népiskolai jutalomkönyv jó gyermekek számára (Szarvas, 1848); Jótékonyság lantja (Népies költői beszélyek, Debrecen, 1867). (Magyar életrajzi lexikon)

Karch Kristóf (Beresztóc, 1877. nov. 24. – Mezőberény, 1955. ápr. 2.): üzemgazdász, egyetemi tanár, könyvszakértő. 1903-ban felsőkereskedelmi isk. tanári oklevelet szerzett. 1902-től 1904-ig a bp.-i kereskedelmi ak. Tanára, 1917-től 1920-ig a Pénzintézeti Központ főrevizora. 1920-tól a közgazdaságtudományi karon egy.-i tanár. A Törvényszéki Hites Könyvszakértők Egyesületének elnöke. A vállalati gazdaságtan, mérlegtan és revízió szakirodalmának művelője. – M. Az egyetemi ifjúság és a gazdasági pályák (Bp., 1927); A részvénytársaságok kötelező revíziója (Bp., 1928); A mérleg magángazdasági és közgazdasági vonatkozásai (Bp., 1929).

Molnár Mária, mintaóvónő, született 1855. márczius 23. Debreczenben evang. ref. vallású szülőktől. 1877. szept. 1-től 1879. június 30-ig kisdedóvónővé képeztetett az országos kisdedóvó-egylet óvónőképző-intézetében Bpesten. 1879. szept. 1-től 1885. aug. 31-ig a mezőberényi kisdedóvó-egyesület óvodáját vezette. 1885. szept. l. a csáktornyai kisdedóvó-egyesület hívta meg óvodája vezetésére és ott működött 1892. nov. 29-ig. Csáktornyáról a vallás- és közoktatásügyi miniszter a sepsi-szent-györgyi államilag segélyezett kisdedóvónőképző-intézet mintaóvodájához minta-óvónőül nevezte ki. 1893. nov. 19. az eperjesi állami óvónőképző-intézet minta-óvodájához helyeztetett át hasonló minőségben, a hol jelenleg is működik. A kisded-nevelők országos egyesületének választmányi tagja és az északkeleti szakosztályának alelnöke; a sárosmegyei általános tanítóegyesületnek rendes tagja és könyvtárnoka; a Mária Dorottya-egyletnek rendes tagja, a III. országos egyetemes tanügyi congressus tagja és kisdednevelési szakosztályának előadója. (Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái)

1.)Oertl Zachariás(1870) Németországban születvén 1785 eszt. M-Berénybe német lelkésznek meghivatott, hol 51 évig hivataloskodván 1836 eszt. halt meg. Nehány alkalmi beszéden kivül kiadott egy vallástant hivei számára"christlich evangelischer Katechismus"czim alatt.

2.)Oertel János Zachariás, ág. ev. lelkész, szül. Poroszországban. A magyarországi protestáns egyházak életével megismerkedni óhajtván, mint végzett theologus utazásokat tett hazánkban a mult század végén. E körútjában a mező-berényi német gyülekezet benne a jeles egyházi szónokot megismervén, 1785-ben lelkészül megválasztotta. E gyülekezet körében aztán 1836-ig mint lelkész és mint a békés-bánáti esperesség által Mező-Berényben létesített főgymnasiumnak lelkes pártfogója s önkéntes tanára működött. Fordított németből latinra sok szép éneket. Kivált nyelvészeti nagy képessége, theologiai széles körű tudománya és vallás-erkölcstani, egyházjogi vitatkozásokban feltűnő éleselműsége által a protestáns ifjúság öntudatára, egyházias szellemére és hithűségére jótékony befolyást gyakorolt. Élte végső napjaiban nagyon fájlalta, hogy a mező-berényi virágzásra indult főgymnasium Szarvasra áttelepíttetett. Czikke a mező-berényi főgymnasium Programmjában (1807. De melioribus cantationibus latinis in Hungariae ev. scholas grammaticales introducendis). Munkái: 1. Gedächtnissrede auf das am 23. Juli 1. J. zu Wien erfolgte Ableben der Freyfrau Maria von Wenkheim geb. Freyn v. Orczy, gehalten von… den 4. Sept. 1803. bey der deutschen evang. Gemeinde in Mezőberény. Pesth, 1803. (Magyar ford. Pesth, 1803.). 2. Inbegriff der christlichen Religion, in katechetischer Rücksicht auf den kleinen Katechismus D. M. Luther's bearbeitet. Hely n., 1810. Három rész. (I. Theil, welcher die christliche Glaubenslehre enthält. II., welcher die christliche Tugendlehre enthält. III., welcher die Hülfsmittel zum wahren Christenthum enthält.). (Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái )

Petőfi Sándor /1823-1849/ Kiskőrösön, újév napján született. Apja, Petrovics István mészáros, kocsma- és földbérlő volt. Anyja Hrúz Mária, mielőtt férjhez ment, cselédlányként dolgozott. Gyermekéveit nagyrészt Kiskunfélegyházán töltötte, iskoláit több helyen végezte. Tanulmányait a pesti piarista, majd az aszódi gimnáziumban végezte. 1839 telén Pestre gyalogolt, és a Nemzeti Színháznál statisztált. 1839 szeptemberében Sopronban katonának állt, ahol 1841-ben katonai szolgálatra alkalmatlannak minősítették. Első műve, A borozó című verse 1842-ben jelent meg az Athenaeum c. folyóiratban. 1844-től a Pesti Divatlap segédszerkesztője lett, és majd egy évig volt az újság munkatársa. 1846 márciusában Tompa Mihállyal és Váradi Antallal megalakította a Tízek Társaságát. Ebben az évben találkozott egy megyebálon Szendrey Júliával, akit 1847-ben a lány apjának tiltakozása ellenére feleségül vett. Nászútjukat gróf Teleki Sándor koltói kastélyában töltötték. 1847-ben ismerkedett meg Arany Jánossal, levelezésük a magyar irodalomtörténet részévé vált. 1847. március 15-én Emich Gusztáv kiadásában jelent meg verseskötete háromezer példányban. 1848-ban a francia forradalom hírére azonnal Pestre indult, és az elkövetkező időszak egyik központi alakja lett. Március 13-án írta Nemzeti dal c. költeményét, mely a forradalom himnuszává vált. Március 15-én kitört a magyar forradalom, melynek egyik vezéregyénisége lett. Júniusban a szabadszállási kerületben fellépett a követválasztáson, de megbukott. Ebben az időszakban írta Az apostol című elbeszélő költeményét. Szeptembertől részt vett a szabadságharc katonai eseményeiben, októberben ment debrecenbe a zászlóaljához. Ide hozta a feleségét is, aki itt szülte meg fiukat, Zoltánt december 15-én. 1849 januárjában indult el Bem seregéhez, és január 30-án részt vett a szelindeki csatában. Bem segédtisztjévé nevezte ki a költőt. Miután a kormány Szegedre menekült, családjával együtt Erdélybe indult. 1849. július 31-én a Segesvár melletti csatatéren, az ütközet utáni menekülés során esett el a költő.

Főbb művei: 1844-1845 - Versek
1844-1845 /verseskötet/
1845 - A helység kalapácsa /szatirikus eposz/
1845 - János vitéz
1845 - A tigris és a hiéna /dráma/
1846 - A hóhér kötele /regény/
1847 - Petőfi Összes Költeményei
1848 - Az apostol

1.)Pecz Gyula.(1870) Szül. Győrött. Tanulmányait itt kezdette, Sopronban folytatta, a németországi egyetemeken bevegezte. 1848—1853 szarvasi főiskolai tanár volt, ezen év ólta pedig mezőberényi ev. német lelkész. Számos, különösen történeti szakba vágó értekezései a prot. egyházi lapban a váczi almanachban és más folyóiratokban jelentek meg. Kéziratban van: a magyarországi prot. egyház története, melynek mielőbb való megjelenését óhajtva várjuk.

2.)Petz Gyula, ág. ev. lelkész, született 1821. decz. 2. Győrött, hol akkor atyja P. Lipót a prot. gymnasiumban igazgató volt. 1829-ben szüleivel Sopronban költözött, hol a gymnasium osztályait és a theologiai tanfolyamokat 1829-40-ig végezte. Atyja szegénysége kényteleníté őt már 14 éves korától kezdve magánórákat adni. Miután 1840-ben édes atyja meghalt, az 1840-41. évet, mint nevelő Kis János superintendens házánál töltötte, annak unokáit, kik akkor a soproni gymnasiumot látogatták, tanítva, hogy így kis pénzösszeget szerezzen külföldi tanulmányútjára. 1841-ben letette a kandidaticumi vizsgát. Külföldön 1841-1843-ig Halleban négy semestert töltött. Hazatérése alkalmával útját déli Németországon keresztül vette, Beyer János barátjáról, utóbb a kőszegi reáliskola tanárától kisérve, mely útjában találkozott az akkor nemrég kikeresztelkedett Bloch-Ballagi Móriczczal, ki őt később Szarvasra ajánlotta. Még mikor Halleban volt, Lónyay Gábor hívta őt meg 9 éves Ödön fia nevelőjéül, és mert Lónyay akkor országgyűlési követ volt és Pozsonyban lakott, nevelői állását ott foglalta el és 1843. októbertől 1844. novemberig ott tartózkodott és ittléte alatt gyakran prédikált. Az 1844-45. telet a Lónyay-családdal Pesten töltötte, s mert Lang Mihály, a pesti német lelkész akkor huzamosabban betegeskedett, Petznek gyakran volt alkalma a pesti templomban szónokolni. Az 1845. nyarát a Lónyay-család birtokán Deregnyőn töltötte. Innét gymnasiumi tanárnak hivatott meg Szarvasra, mely hivatalt 1843-1853-ig viselte; egyszersmind ifjúsági hitszónok volt. A középiskolák reorganisatiója alkalmával 1854-ben meghivást kapott a soproni gymnasiumhoz. Éppen mikor útra kelni akart, a mező-berényi német egyház, hol próbaszónoklatot tartott volt, őt lelkészének megválasztotta, s ő, mert ipja, gr. Blankenstein kasznárja, pár órányira lakott, elsőbbséget adott Mező-Berény meghivásának. Azóta haláláig, mely 1882. febr. 11-én következett be, ott működött. Czikkei a Tavassy Lajos Emléklapjaiban (1847. A gymnasium feladata); a szarvasi ág. evang. gymnasium Programmjában (1861. Tanítóképezde és zeneiskola felállítása kapcsolatban a főtanodával, 1865. Adalékok tanárképzési tervezethez gymnasiumok számára); a Fabó által kiadott Rajzokban (1868. A magyar ev. egyház történetének leggyászosabb lapjai 1650-1676., németül is); a Békésmegyei régészeti és művelődéstörténelmi társulat Évkönyvében (1878. A békési ág. hitv. ev. esp. főiskola keletkezésének és Mezőberényben töltött zsengekorának története, 1879. A mező-berényi gymnasium története); több czikket közölt a Prot. Egyh. és Isk. Lapban, a Pester Lloydban, a Predigt der Gegenwartban, a Protestantische Jahrbücher für Österreichban, a Pester Boteban és a Szeberényi Lajos Iskolai Lapjában). Munkái: 1. Konfirmandenbüchlein auf Grund des kleinen Katechismus. Pest, 1867. 2. Gyakorlati magyar nyelvtan. Ugyanott, 1848. (Wurtsch: Sprachdenklehre mintájára). 3. Prédikáczió, melyet Mezőberényben tartott és egyik híve, Braun Ádám Mihály földmívelő saját költségén nyomatott ki és az egyházban szétosztott. M.-Berény, 1868. 4. Komenius Amos középtanodai rendszere. U. ott, 1882. Ő fordította 1867-től az egyetemes gyűlés jegyzőkönyveit németre.A marburgi énekeskönyvet, mely a bányakerület hat német egyházában használtatik, 1879-ben ujonnan átdolgozta, javításokkal, bővítésekkel és az egyes énekek szerzőinek neveivel ellátta. Kéziratban: Az egyházi szónoklattan kézikönyve s a polgári házasság történetéhez becses gyűjtemény.Nevét Pecznek is írta.(Szinnyei József: Magyar írók életeés munkái)

1.)Skolka András. (1870)Szül. Bazinban. Tanulmányait Pozsonyban bevégezvén, Németországot látogatta meg és Saltzmann hires nevelő intézetében mint tanár müködött Glacz Jakabbal. Azután a göttingai egyetemen töltött egy évet, ahonnan hazakerülvén Thessedik gazdasági intézetében nyert alkalmazást. Midőn 1803. eszt. a mberényi gymnasium megalapittatott, Skolka választatott tanárrá, de már 1808. eszt. verbászi lelkésszé választatván, elhagyá vidékünket. Sok, különösen e vidéket érdeklő értekezései láttak világot Schedius Zeitschrift v. und für Ungarn czimü folyóiratában. Ilyenek: Beitrag zur Physiographie der untern Theissgegend (1803. XIV) Ueber das Gestütt zu Mezőhegyes (1802). Beitrag zur Geographie des Békéscher Comitats. (1803. IV).

2.)Skolka András.ág. evang. lelkész; szül. 1778-ban Liptó-Szent-Miklóson; atyját korán elvesztvén Pozsonyba került az evang. gymnasiumba, majd a debreczeni ref. kollegiumba; onnét külföldre ment és Schnepfenthalban a Salzmann nevelőintézetében nyert alkalmazást, hol 1799-ig tartózkodott; onnét Göttingába ment; ekkor Teschedik hívta meg a szorobsi gazdasági intézethez a természetrajz és technologia tanárának; hova 1800. nov. érkezett meg, hol 1803-ig maradt; ekkor rektor-professor lett Mezőberényben (Békésm.); míg végre 1809-ben uj-verbászi evang. lelkész lett, hol 1816-ban meghalt és jul. 22. temették el. Czikkei a Zeitschrift von und für Ungernben (I. 3. 1802. Über das königl. Gestüt zu Mezőhegyes in der Csanader Gespannschaft, III. 1803. Production eines ungrischen Privat-Ökonomen, IV. Beiträge zur Geographie des Békéser Comitats, Die herzogliche Bibliothek in Gotha, Nachlese zur ungar. Literatur, Etwas zur Physiographie der untern Theissgegend, Über die Entstehung der so häufigen Hügel in der südöstl. Gegend von Ungarn, Nachlese zur ungarischen Literatur, V. 1804. Nachtrag zur ungrischen historischen Literatur, VI. 3. Beiträge zur Geographie des Békéser Comitates, Nachtrag aus ausländischen Schriften gezogen); a Topographisches Archiv des Königreichs Ungarnban (Wien, 1821. I. Physiographie der unteren Theissgegend). Munkái: Einige Worte dem Andenken der verewigten Freyfrau Maria v. Wenkheim, geb. Freyin von Orczy gewidmet, und gesprochen vor der evang.-deutschen Gemeinde zu Mező-Berény, den 4. Sept. 1803. Pesth. Sonderbare Naturerscheinungen zur Untarhaltung und Belehrung für die Jugend. Nebst einem naturhistorischen Räthselbuche. Gotha, 1803. (Előszó Mező-Berényben kelt). Der Blumenstrauss. Ein Hochzeitsgeschenk dem ... Herrn JohannFriedrich Mayer und Christine Strausz dargebracht im januar 1805. Hely n. Allegorische Erklärung des Hoch-Freyherrlich-Wenkheimischen Familien-Wappens dem Hohen, Trauten Paare, Herrn Herrn Joseph Freyhern v. Wenkheim u. Therese Freyin v. Orczyan Hoch-Dero-Vermählungstage im Namen der Frohen Mező-Berényer Verehrer Ehrfurchtsvoll gewidmet. Eperies, 1807. (Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái)

Szemián Pál, orvosdoktor, békés-csabai származású községi orvos Mezőberényben, hol 1845. jan. 23. meghalt 31 éves korában. Czikkei: Az én gyümölcsfaiskolám (M. Gazda 1844. II. 43-45. sz.), Utazási vázlatok. Baden, Strassburg (Pesti Divatlap 1845. II. 22., 23. sz.). Munkája: Az öngyilkolás orvosi tekintetben. (Orvostudori értekezés). Buda, 1839. Latin czímmel is. (Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái)

1.)Wilim János,evang. községi tanító, szül. 1800. jan. 19. Bisztricskán (Túróczm.) egyszerű földmíves szülőktől; tanult Turócz-Szent-Mártonban és Osgyánban a gymnasiumban, a felsőbb osztályokat Lőcsén és Eperjesen végezte, az utóbbi helyen tanulta a bölcseleti tanfolyamot. 1821. május elején meghívták tanítónak a tisztán magyarajkú Nagy-Károlyba, hol úgyannyira megtanult magyarul, hogy beteges lelkészét nem egyszer pótolta a szószéken. 1825. a mezőberényi ev. egyház választotta meg tanítónak. Végre a békés-csabai ev. egyház 1842-ben az ország legelső evang. gyülekezete Békés-Csabára hívta meg tanítójának. Itt ülték meg 1871-ben tanítóságának félszázados emlékünnepét. Az ő érdeme, hogy a községet megmagyarosította. 1848-49. mint nemzetőr Becskereken harczolt a ráczok ellen. Meghalt a 70-es években. Munkája: Owocinárstwo, alebo stromowé Zahradnictwo. B.-Csaba, 1869, (A vadonczok szaporításáról és nemesítéséről.) (Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái)

2.)Wilim János, evangélikus tanító. Bisztricska (Túróc megye), 1800. január 19. - Békéscsaba, 1871. június 19. Szülei földművesek voltak. Az alsó osztályokat Turócszentmártonban és Osgyánban végezte, ahol kitűnt szerénységével és szorgalmával. Tanítói szerették, segítették és egyengették pályáján. Lőcsén Kupecz és Müller tanárok vezetése alatt folytatta tanulmányait. Eperjesen egyedül Greguss Mihály tartott néha magyar nyelvű előadásokat, így a főiskolát végzett fiatal latinul, szlovákul és németül beszélt, magyarul csak értett. 1821-ben került Nagykárolyba tanítónak, ahol néhány hónap alatt tökéletesen megtanult magyarul, és elsajátította a tanítás gyakorlatát. 1825-ben a mezőberényi evangélikus egyház hívta meg tanítónak. Az itt töltött 17 év alatt olyan érdemeket szerzett a tanítás területén, hogy 1842-ben az ország legnagyobb evangélikus gyülekezete Békéscsabára hívta meg tanítónak. Itt az 1842-ben megnyílt "kastélyi iskola" tanítójává választották, ahol évről évre mintegy 200 gyermeket tanított a szülők legnagyobb megelégedésére. Többször lett volna alkalma arra, hogy átmenjen a nagyobb anyagi előnyt nyújtó központi iskolába, de ragaszkodott "saját iskolájához" és tanítványaihoz. Élete végéig itt maradt. Különös érdeme volt a szépírás, rajzolás készségének kifejlesztése. "Már Mezőberényben is arról volt különösen híres, hogy tanítványai valamennyi más iskolák gyermekeinél szebben tudtak írni és rajzolni. Ő e két ügyességet egyesítette." Iskolájában ő vezette be elsőként a "testgyakorlatot". Tanítás közben különböző játékokkal biztosította a tanulók részére naponta szükséges mozgást. Életrajzírója - s egyben tanítványa -, Zsilinszky Mihály megállapítja, hogy különösen megragadták tanítója bibliai, egyháztörténeti elbeszélései, melyek után sosem maradt el a röviden összefoglalt tanulság: "legyetek igazak, őszinték, erkölcsösek, jótékonyak, kitartók és akkor boldogulni fogtok" – véste tanítványai fejébe Wilim. Kertészeti munkássága nagy hatással volt tanítványain keresztül a lakosságra. Faiskolát létesített, oltványokkal látta el a gazdákat. A Békésmegyei Gazdasági Egylet, mint legkiválóbb gyümölcstermesztőt, többször kitüntetésben részesítette. Wilim János nemcsak jó tanító, de jó hazafi is volt. "Testvéries érzelmek ápolása, józan szabadság és egyenlőség elveinek gyakorlati alkalmazása volt egyik fő törekvése." A szlovák nyelv mellett tanítványait megtanította magyarul írni, olvasni. Az 1848-49-es nemzeti mozgalom hatására tanítványait és a lakosságot lelkesítve megtanította Petőfi Sándor "Nemzeti dal" című költeményét, majd nemzetőrként Becskereken küzdött a hazáért. A társadalmi élet közkedvelt személyisége volt, az ifjabb és idősebb korosztály egyaránt tisztelte és szerette. 1871. június 17-én 50 éves néptanítói jubileumán számos tisztelője köszöntötte: az evangélikus egyház, a pályatársak, az egyházmegyei felügyelőség - többek között Szemián Sámuel csabai főjegyző tolmácsolta Csaba város elismerését és megbecsülését. Ma emlékét utcanév őrzi Békéscsabán.(Forján János: Csabai arcok.)

Szövegmagyarázat.

Sebesülési érem

IV. Károly király alapította. A Sebesültek Érme szalagjának vörös csíkjai azokat az alkalmakat jelképezték, amikor a harcosok vérüket adták a küzdelemben, de az általános elismerés mellett komoly juttatásokat is jelentett azon tulajdonosainak, akik a háborúban valamilyen mértékben megrokkantak. Ez utóbbiakra való jogosultságukat 1932-től már a szalagra tűzhető vagy önmagában is viselhető Hadirokkant jelvénnyel is jelezhették.

Hadiérem.

Hadiérem 25 éves uralkodói jubileum alkalmából 1873. dec. 2-án alapították "mindazok számára, akik ez időszak háborúiban bármilyen rendfokozattal részt vettek."
Azon a napon a hadsereg összes legénységi állományú tagja háromnapi zsoldot kapott.

Signum Laudis

I. Ferenc József alapította 1890. március 12-én, egyetlen osztállyal. Az alapítást megelőzően írásos elismerést kaptak a kiemelkedően teljesítő tisztek, mely innentől kezdődően kiegészült medáliával is. A korábban dicséretben részesültek visszamenőlegesen megkapták az érdemérmet. Kezdetben tisztek kaphatták meg és békében egyszínű vörös, háborús érdemekért pedig a Katonai Érdemkereszt szalagján került adományozásra. A háborús és békebeli érdemekért kapott érdemérmek együtt is viselhetők voltak, de a nem csapatállományú tisztek egészen 1915-ig kizárólag csak vörös szalagon viselhették

K.cs.k - Károly Csapatkereszt

A Kanonenkreuz mintájára elkészített Károly Csapatkereszt, amelyet 12 heti folyamatos első vonalbéli szolgálattal lehetett kiérdemelni, végül még az elődnél is nagyobb dicsőséget hozott viselőinek. Az alapítást követő évtizedekben a Frontharcos Szövetségbe tömörült tulajdonosai nagy megbecsülésnek és számos előjognak örvendhettek, ezért azután szinte folyamatosan ostromolták az Alapszabályok várfalait mindazok, akiket az kizárt az igényjogosultak exkluzív köréből.

Háborús Emlékérem

Kik voltak jogosultak az érmek egyes fokozataira? A kardos és sisakos emlékéremre mindazok, akik az első világháborúban 1918. október 30-ig bezáróan tényleges katonai szolgálatot teljesítettek, akár a harctéren, akár a hátországban szolgáltak. Folyamodhattak a kitüntetésért az egykori szövetséges államok katonái is.
Kard és sisak nélküli emlékéremért folyamodhattak mindazok, akik a világháború során a hadifoglyok, sebesültek és betegek érdekében végzett munkájukért Legfelsőbb kitüntetésben részesültek, vagy akiket a Vöröskereszt díszjelvényével vagy díszérmével tüntettek ki; a világháborúban hősi halált haltak vagy a háborúban szerzett sebesülésükben, betegségükben elhunytak hozzátartozói; a háború alatt állami szolgálatban állók; végül, kivételesen olyanok is, akik a háború utáni forradalmak alatt tanúsított helytállásukért arra méltónak találtattak.

Az emlékérmek előállítási és kezelési költségének egy részét a kitüntetettnek meg kellett térítenie, ez tisztek esetében 6 pengő volt, a legénység 3 pengőt, a hadiözvegyek és hadiárvák pedig csupán 2 pengőt voltak kötelesek befizetni a Vitézi Széknek. Kivételes esetekben ez alól a honvédelmi miniszter (a Vitézi Szék előterjesztésére) mentesíthette is a kitüntetettet. Mindenki más, beleértve a külföldi kérelmezőket is, a teljes összeg, azaz 15 pengő befizetése után kaphatták meg az emlékérmeket.

Vitézségi érem

II. József császár 1789. alapított egy arany és egy ezüst vitézségi érmet oly legénységállománybeli katonák számára, kik magukat vitéz és önfeláldozó cselekedetekkel az ellenség előtt kitüntették. Ő felsége 1848-ban az ezüst vitézségi érmet egy nagy (I. osztályu) és egy kis (II. osztályu) részre osztotta. Az arany és a nagy ezüst V. tulajdonosai mig katonai kötelékbe tartoznak vagy állam szolgálatban állnak, pótdíjat kapnak, mely a megszerzéskor viselt rendfokozathoz van szabva. A kis ezüst V.-mel pótdíj nem jár. A vitézségi érmek adományozási joga a hadseregparancsnokot illeti, ki azonban ezen joggal időlegesen az alája rendelt hadtestparancsnokokat is felruházhatja. Majdnem minden államban vannak hasonló érmek arany, ezüst vagy bronzból (vörösrézből), melyeket egy érdemrend szalagján, a mellen vagy a gomblyukban viselnek. A mi vitézségi érmeinket a tiszti érdemkereszt szalagján hordják.

„vitéz”előnév.

A Vitézi Rend magyar alapítású rend, amelyet Horthy Miklós kormányzó alapított 1920-ban. Olyan személyeket avattak a rend tagjaivá, akik harcokban, vagy esetleg egyéb módon tűntek ki a magyar nemzet szolgálatában. Tagjai vitézi telket, azaz földbirtokot is kaptak, és a „vitéz” előnevet használhatták, a cím használatára a Rend alapszabálya szerint a legidősebb férfi leszármazott is jogosulttá vált.

Karpaszomány.

A monarchiától örökölt rendszer szerint a középiskolát, vagy főiskolát, egyetemet végzett sorkötelesek tartalékos tiszti képzésre jelentkezhettek és karpaszomány viselésére jogosultak jelezvén a kiváltságukat. Kiváltságaik közé tartozott hogy jogosultak voltak sajátköltségükön tiszti minőségű de legénységi szabású kamgarn ruházat viselésére. A karpaszomány fegyvernemi színben készült és a zubbony mindkét karjára ék alakban kellett felvarrni. Az újonc kiképzés befejeztével a karpaszományos őrvezetővé majd hat hónap után tizedes és szakaszvezető lett, majd zászlósi tanfolyamra mehetett. A tanfolyam sikeres elvégzése után tisztjelölt (zászlós) lett. Az, aki a képzésben megfelelt de az előléptetésre nem nyílott lehetőség az őrmesteri rendfokozatot viselhette a -hadapród- jelzővel. 1943-ban a hadapródok részére, külön megkülönböztető színű karpaszományt rendszeresítettek, mely 1, 5 cm-es sárga alapon, 2mm-es piros beszövéssel.

Nemzeti Hadsereg.

A Nemzeti Hadsereget az első világháború utáni zavaros években, a Tanácsköztársaság idején, a „vörösterror leküzdésére” hozta létre a csoport első főparancsnoka Horthy Miklós, 1919. június 6.-án Szegeden kihirdetett rendeletével. Mint a szegedi Károlyi-kormány hadügyminisztere, a fővezérség augusztus 9-i felállásával a főparancsnoki beosztást is betöltötte. A szervezet elnevezése 1922. január 4-én Magyar Királyi Honvédségre változott.

„virilis jogon”

A virilizmus a vagyonosok, illetve a legtöbb adót fizetők számára kitüntetett jogokat, elsősorban aránytalan választójogot (nagyobb képviseletet) biztosító politikai és jogi elv. A virilizmus Magyarországon porosz mintára honosodott meg a kiegyezés után, a törvényhatóságok és a községek közigazgatásának rendezéséről szóló 1870. és 1871. évi, továbbá a Budapestet létrehozó 1872. évi törvények vezették be a törvényhatósági bizottságok és a községi képviselő-testületek választásánál. Megszüntetésére Budapesten 1920-ban, vidéken viszont csak a második világháborút követő demokratikus átalakulás során került sor.

Okkupáció („Részt vett a boszniai okkupációban…”)

Más állam területének katonai megszállása hódító szándékkal.

„affiliáló”

affiliál

Felvesz, befogad, érdekkörébe von, hozzácsatol.

Presbiter

Protestáns egyházközségben a gyülekezetből választott tanácskozó testület tagja.

Községi gazda.

A községi gazda meghatározó szerepet játszott a település életében, hiszen ő volt a község ingatlan és ingó vagyonának felügyelője, a község mezőgazdaságának vezetője és kezelője. Tisztét képezte a község minden ingatlan vagyonára felügyelni, az ott folyó munkálatokat közvetlenül ellenőrizni, a részes gazdálkodásnál a község nevében és megbízásában közreműködni, az úgynevezett részelést elvégezni, és a községnek teljesítendő napszámos munkát felügyelni.

törvénybíró

Városban vagy községben a tanács vagy elöljáróság azon tagja, aki a feudális időkben a lakosság között felmerült vitás polgári peres ügyekben és büntető ügyekben ténylegesen ítélkezett.

Kommenciós cseléd.

Elsősorban az uradalmi cselédeket nevezték kommenciósoknak. Ők rendszerint saját háztartást vezettek, és élelemjárandóságukból önmagukat kosztolták. Gyermekeiket is elszegődtették, amint azok munkaképesek lettek, ezek fél kommenciót kaptak. – A kialkudott kommenció még egy tájegységen belül sem volt egységes, pl. a Hajdúságban a debreceni cívisgazda 16 q tiszta búzát és 1600 négyszögöl tengeriföldet adott kommencióba, míg az uradalom 12 q búzát és 1 q rozst, de csak 220 négyszögöl tengeriföldet.

Községi esküdt

A bíró munkáját a közösség köréből választott esküdtek, hitesek, polgárok, tanácsosok segítették, a végrehajtásban pedig a fentieken kívül fizetett községi alkalmazottak is közreműködtek. A bíróhoz hasonlóan az esküdteknek is tehetős gazdáknak kellett lenniük, azonban ez nem volt elég a megválasztásukhoz.

Területmérték

A területmértékek a feudalizmus századaiban nem az egységesülés felé fejlődtek, hanem ellenkezőleg, szaporodtak és differenciálódtak. Különösen sokfajta mértékegységet ismertek a szőlővidékeken. A régi területmértékek hivatalos használatának a múlt század második felének tagosításai, ill. a kishold vagy magyar hold (1000–1100–1200 négyszögöl), főleg azonban a kataszteri vagy nagyhold (1600 négyszögöl) elnevezés vetett véget.

OTI.

1928-ban került sor az Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) megszervezésére. Az öregségi és rokkantsági biztosítás bevezetésével öregségi rokkantsági, özvegyi és árvasági járadék-ellátást nyújtottak. A szélesebb dolgozói réteg számára a gyermeknevelési pótlékot 1938-ban vezették be. Ezzel a szociális gondoskodás és egészségügyi ellátás területén olyan alapokat és modern szervezetet hoztak létre, ami Közép-Európában sehol sem érvényesült

„a MÁV és a BBI. Orvosa”

1927-ben a MÁV alkalmazottak által önkéntesen fizetett járulékokból (ún. téglajegyek), valamint az Önkéntes Támogatási Alapba fizetett 0,5%-os járulékból jött létre a MÁV Betegségi Biztosító Intézete.

1927: Magyar Királyi Államvasutak Betegségi Biztosító Intézet Magánkórháza és Orvosi Rendelőintézete; 1930. február: MÁV BBI Vitéz Nagybányai Horthy Miklós Magánkórház és Központi Rendelő; 1930. augusztus: Horthy Miklós MÁV Kórház és Rendelő

Szatócs

A szatócs mai nyelven kiskereskedő volt, aki vegyesáru-boltjában élelmiszert és különböző háztartási kellékeket (papíráru, textil, vasáru, stb.) árusított és emellett italokat is mért ki. A szó török eredetű

Tímármester

Tímár a bőrt, nyersbőrt kikészítő, illetve egyszerűbb lábbeliket varró mesterember régies neve. Bőrök kikészítésével, cserzésével foglalkozik.

Lokomobil

A lokomobil valamely munkagép meghajtását biztosító, mára elavult, kis hatásfokú, 10–60 kilowattos teljesítményű energiafejlesztő egység, amelyet tűztér, gőzkazán, dugattyús gőzgép, forgattyús tengely és lendkerék összeépítésével alakítottak ki. Egyaránt ismertek helyhez kötött vagy mobil (vontatott, önjáró) változatai. Ez utóbbiak a kormányművel és széles acélkerékkel is ellátott gőztraktorok vagy gőzvontatók

Egyházi Kurátor

Kurátor (latin). gondnok, felügyelő. Így nevezik különösen a hazai ref. egyházakban az egyházközségek felügyelőjét, ki az egyház anyagi ügyeit gondozza. Minden egyházmegyének van u. n. segédgondnoka (coadjutor curator), ki az esperes mellett elnököl az egyházmegyei üléseken.